„Készletgazdálkodás” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
(→Történeti modul) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | + | '''1963.''' A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megfelelő választékú és mennyiségű készletre van szükség. Ezt csak a jól szervezett készletgazdálkodás tudja biztosítani. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel. | |
| − | 1963. A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megfelelő választékú és mennyiségű készletre van szükség. Ezt csak a jól szervezett készletgazdálkodás tudja biztosítani. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel. | ||
A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található: | A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található: | ||
*1. termelői készletek | *1. termelői készletek | ||
| 12. sor: | 11. sor: | ||
A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is.[Andrási Győző] | A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is.[Andrási Győző] | ||
| − | 1968. Az anyaggazdálkodás az a koncepció, amely egy vezetőnél összpontosítja a gyártási szükségletek meghatározásáért, a gyártási folyamat ütemezéséért, valamint az anyagbeszerzésért, a raktározásért és az értékesítésért való felelősséget. Mint ilyen, foglalkozik a befejezett termék előállításában használt minden anyag megszerzésében és felhasználásában érintett tevékenység ellenőrzésével (Zenz). papírról | + | '''1968.''' Az anyaggazdálkodás az a koncepció, amely egy vezetőnél összpontosítja a gyártási szükségletek meghatározásáért, a gyártási folyamat ütemezéséért, valamint az anyagbeszerzésért, a raktározásért és az értékesítésért való felelősséget. Mint ilyen, foglalkozik a befejezett termék előállításában használt minden anyag megszerzésében és felhasználásában érintett tevékenység ellenőrzésével (Zenz). papírról |
| − | 1973. Az anyaggazdálkodás az az egyszemélyi vezetésű szervezeti koncepció, amely minden olyan tevékenységet és személyzeti állományt tervez, szervez, motivál és ellenőriz, amelyek elsődleges területe a szervezetben folyó anyagáramlás (Fearon) | + | '''1973'''. Az anyaggazdálkodás az az egyszemélyi vezetésű szervezeti koncepció, amely minden olyan tevékenységet és személyzeti állományt tervez, szervez, motivál és ellenőriz, amelyek elsődleges területe a szervezetben folyó anyagáramlás (Fearon) |
| − | 1976. A készletgazdálkodás magában foglalja a készletezési rendszereket, amelyek osztályozása a következőképpen történik: | + | '''1976'''. A készletgazdálkodás magában foglalja a készletezési rendszereket, amelyek osztályozása a következőképpen történik: |
Két szempont szerint szokás csoportosítani, az ezek szerinti csoportok: | Két szempont szerint szokás csoportosítani, az ezek szerinti csoportok: | ||
| 26. sor: | 25. sor: | ||
| − | 1980. A készletgazdálkodás, ezen belül is készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy: | + | '''1980'''. A készletgazdálkodás, ezen belül is készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy: |
*1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen | *1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen | ||
*2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek | *2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek | ||
| 33. sor: | 32. sor: | ||
A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól. | A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól. | ||
| − | 1993. A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit. | + | '''1993'''. A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit. |
| − | 1994. A készlet jelenti a legnagyobb tőkelekötést a kereskedelemben, sok termelő kisüzemben és bizonyos típusú szolgáltató létesítményekben. A cégnek az a képessége, amely révén a készletet nyereséggel készpénzre tudja váltani, alapvető tényező a sikeres gazdálkodásban. A készletgazdálkodás célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodásban a megfelelő készletszintet meghatározhatjuk mind értékben, mind mennyiségben.[kisváll gazd] | + | '''1994'''. A készlet jelenti a legnagyobb tőkelekötést a kereskedelemben, sok termelő kisüzemben és bizonyos típusú szolgáltató létesítményekben. A cégnek az a képessége, amely révén a készletet nyereséggel készpénzre tudja váltani, alapvető tényező a sikeres gazdálkodásban. A készletgazdálkodás célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodásban a megfelelő készletszintet meghatározhatjuk mind értékben, mind mennyiségben.[kisváll gazd] |
| − | 2004. A készletgazdálkodás egyensúlyi elve: Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak. [http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/koltaitamas/keszlet_total_2004.pdf] | + | '''2004'''. A készletgazdálkodás egyensúlyi elve: Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak. [http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/koltaitamas/keszlet_total_2004.pdf] |
| − | 2005. Számviteli Politika keretén belül összeállított Készletgazdálkodási Szabályzat a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, áruk tervezésére, beszerzésére, tárolására, felhasználására, vagyonvédelmére vonatkozó utasításokat, eljárásmódokat, folyamatokat rendszerezi a hatékony és optimális készletgazdálkodás megvalósítása érdekében. [http://www.uni-miskolc.hu/uni/minosegiranyitas/szab/2005-01/keszletgazd.doc] | + | '''2005'''. Számviteli Politika keretén belül összeállított Készletgazdálkodási Szabályzat a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, áruk tervezésére, beszerzésére, tárolására, felhasználására, vagyonvédelmére vonatkozó utasításokat, eljárásmódokat, folyamatokat rendszerezi a hatékony és optimális készletgazdálkodás megvalósítása érdekében. [http://www.uni-miskolc.hu/uni/minosegiranyitas/szab/2005-01/keszletgazd.doc] |
A lap 2005. november 20., 20:05-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
1963. A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megfelelő választékú és mennyiségű készletre van szükség. Ezt csak a jól szervezett készletgazdálkodás tudja biztosítani. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel. A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található:
- 1. termelői készletek
- 2. felhasználói készletek
- 3. kereskedelmi (áruforgalmi) készletek
- 4. állami tartalékok
A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is.[Andrási Győző]
1968. Az anyaggazdálkodás az a koncepció, amely egy vezetőnél összpontosítja a gyártási szükségletek meghatározásáért, a gyártási folyamat ütemezéséért, valamint az anyagbeszerzésért, a raktározásért és az értékesítésért való felelősséget. Mint ilyen, foglalkozik a befejezett termék előállításában használt minden anyag megszerzésében és felhasználásában érintett tevékenység ellenőrzésével (Zenz). papírról
1973. Az anyaggazdálkodás az az egyszemélyi vezetésű szervezeti koncepció, amely minden olyan tevékenységet és személyzeti állományt tervez, szervez, motivál és ellenőriz, amelyek elsődleges területe a szervezetben folyó anyagáramlás (Fearon)
1976. A készletgazdálkodás magában foglalja a készletezési rendszereket, amelyek osztályozása a következőképpen történik: Két szempont szerint szokás csoportosítani, az ezek szerinti csoportok:
- a. Olyan cikkek tartoznak ide, melyek funkcionálisan döntően fontos a műveletek szempontjából. Pl. alkatrészek
- b. Dollár-részarányuk nagy
- a. Statikus: csak egy készletezési döntés hozható, pl. 'karácsonyfa probléma'
- b. Dinamikus: a kereslet folyamatos, egyetlen nehézség a készletszinteket egyensúlyba hozni a készletezéssel kapcsolatos különféle költségekkel
1980. A készletgazdálkodás, ezen belül is készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy:
- 1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen
- 2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek
- 3. a termelés folyamatosságához elegendő anyagot tároljanak a vállalatok raktáraiban.
A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól.
1993. A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit.
1994. A készlet jelenti a legnagyobb tőkelekötést a kereskedelemben, sok termelő kisüzemben és bizonyos típusú szolgáltató létesítményekben. A cégnek az a képessége, amely révén a készletet nyereséggel készpénzre tudja váltani, alapvető tényező a sikeres gazdálkodásban. A készletgazdálkodás célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodásban a megfelelő készletszintet meghatározhatjuk mind értékben, mind mennyiségben.[kisváll gazd]
2004. A készletgazdálkodás egyensúlyi elve: Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak. [1]
2005. Számviteli Politika keretén belül összeállított Készletgazdálkodási Szabályzat a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, áruk tervezésére, beszerzésére, tárolására, felhasználására, vagyonvédelmére vonatkozó utasításokat, eljárásmódokat, folyamatokat rendszerezi a hatékony és optimális készletgazdálkodás megvalósítása érdekében. [2]
Készletgazdálkodás: mindazt a tevékenységet, amely arra irányul, hogy a termelést a technológiákban meghatározott időben és mennyiségben ellássa a szükséges anyagokkal, a készletgazdálkodás feladatai közé soroljuk. [3]
Ontológiai modul
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- ...
Tesztkérdések modul
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
- ...
