„Készletgazdálkodás” változatai közötti eltérés

A lap 2005. december 5., 00:58-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

1963. A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megfelelő választékú és mennyiségű készletre van szükség. Ezt csak a jól szervezett készletgazdálkodás tudja biztosítani. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel. A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található:

• 1. termelői készletek
• 2. felhasználói készletek
• 3. kereskedelmi (áruforgalmi) készletek
• 4. állami tartalékok

A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is. [1]

1968. Az anyaggazdálkodás az a koncepció, amely egy vezetőnél összpontosítja a gyártási szükségletek meghatározásáért, a gyártási folyamat ütemezéséért, valamint az anyagbeszerzésért, a raktározásért és az értékesítésért való felelősséget. Mint ilyen, foglalkozik a befejezett termék előállításában használt minden anyag megszerzésében és felhasználásában érintett tevékenység ellenőrzésével (Zenz). [2]

1973. Az anyaggazdálkodás az az egyszemélyi vezetésű szervezeti koncepció, amely minden olyan tevékenységet és személyzeti állományt tervez, szervez, motivál és ellenőriz, amelyek elsődleges területe a szervezetben folyó anyagáramlás (Fearon)[3]

1976. A készletgazdálkodás magában foglalja a készletezési rendszereket, amelyek osztályozása a következőképpen történik: Két szempont szerint szokás csoportosítani, az ezek szerinti csoportok:

• a. Olyan cikkek tartoznak ide, melyek funkcionálisan döntően fontos a műveletek szempontjából. Pl. alkatrészek
• b. Dollár-részarányuk nagy

• a. Statikus: csak egy készletezési döntés hozható, pl. 'karácsonyfa probléma'
• b. Dinamikus: a kereslet folyamatos, egyetlen nehézség a készletszinteket egyensúlyba hozni a készletezéssel kapcsolatos különféle költségekkel [4]

1980. A készletgazdálkodás, ezen belül is készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy:

• 1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen
• 2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek
• 3. a termelés folyamatosságához elegendő anyagot tároljanak a vállalatok raktáraiban.

A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól. [5]

1993. A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit.[6]

1994. A készlet jelenti a legnagyobb tőkelekötést a kereskedelemben, sok termelő kisüzemben és bizonyos típusú szolgáltató létesítményekben. A cégnek az a képessége, amely révén a készletet nyereséggel készpénzre tudja váltani, alapvető tényező a sikeres gazdálkodásban. A készletgazdálkodás célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodásban a megfelelő készletszintet meghatározhatjuk mind értékben, mind mennyiségben.[7]

2004. A készletgazdálkodás egyensúlyi elve: Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak. [8]

2005. Számviteli Politika keretén belül összeállított Készletgazdálkodási Szabályzat a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, áruk tervezésére, beszerzésére, tárolására, felhasználására, vagyonvédelmére vonatkozó utasításokat, eljárásmódokat, folyamatokat rendszerezi a hatékony és optimális készletgazdálkodás megvalósítása érdekében. [9]

Készletgazdálkodás: mindazt a tevékenységet, amely arra irányul, hogy a termelést a technológiákban meghatározott időben és mennyiségben ellássa a szükséges anyagokkal, a készletgazdálkodás feladatai közé soroljuk. [10]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, termelő (jelző)
  • rendelési gyakoriság és tétel meghatározása, készletezési költségek minimalizálása (alkalmazási példa)

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • készletek, készletezési modellek
  • leltár, készletnyilvántartás
  • beszerzési költség
  • rendelési költség
  • készlettartási költség
  • hiány költség
  • raktárgazdálkodás
  • beszerzés
  • készletellenőrzési rendszerek (folyamatos vagy időszakos)

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • termelésirányítás (termelés-tervezés, alkatrészgyártás, készletgazdálkodás, gyártás, ütemezés)
  • anyagszükséglet tervezési rendszer (MRP) (készletgazdálkodás, integrált vállalatirányítási rendszer, menedzsment paradigma)
  • logisztika (ellátási, termelési, hulladékkezelési, elosztási)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A felhasznált irodalom alapján nem találtam ellentmondásokat vagy vitatott kijelentéseket.

Definíciós modul

• A készletgazdálkodás a vállalati gazdálkodás és irányítás fontos, az eredményességet nagy mértékben befolyásoló részét képezi. Feladata a termeléshez szükséges anyagokkal kapcsolatos folyamatok felügyelete és irányítása, a gazdaságosság és a racionális felhasználás kritériumainak figyelembevétele mellett. A készletgazdálkodással szemben elvárt legfontosabb követelmények közé tartozik a megfelelő nagyságú és minőségű anyagellátás a folyamatos termelés érdekében úgy, hogy ennek költsége a lehető legkisebb legyen.

Tesztkérdések modul

• Befolyásolja-e a készletgazdálkodás a termelést? (IGEN: többek között az alapanyag-ellátást biztosítja, ami alapfeltétele a folyamatos termelésnek)
• Van-e gazdasági, a profitot is befolyásoló hatása a készletgazdálkodásnak? (IGEN: a készletráfordításoknak éves szinten akár a 25%-át, vagy még nagyobb részét is elérheti)
• Kedvező-e a vállalat számára, ha a szükségesnél több készlet áll raktáron? (NEM: fölöslegesen növelik a tárolási költségeket)
• Megegyezik-e a készletgazdálkodás az anyaggazdálkodással? (NEM: a készletgazdálkodás biztosítja a megfelelő anyagellátást, aminek felhasználását az anyaggazdálkodás irányítja)

Ajánlott irodalmak modulja

• Elek Györgyné-Kovács Álmos-Stahl János: Termelésprogramozás és készletgazdálkodás [11]
• Jánoki Lajos: Számítógépes termelésirányítás [12]
• Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon [13]
• Adizes, I: Vállalatok életciklusai [14]
• Bakacsi Gyula, Balaton Károly, Dobák Miklós, Máriás Antal: Vezetés-Szervezés I. [15]