„Készletgazdálkodás” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:06-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

1963. A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megfelelő választékú és mennyiségű készletre van szükség. Ezt csak a jól szervezett készletgazdálkodás tudja biztosítani. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel. A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található:

• 1. termelői készletek
• 2. felhasználói készletek
• 3. kereskedelmi (áruforgalmi) készletek
• 4. állami tartalékok

A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is. [1]

1968. Az anyaggazdálkodás az a koncepció, amely egy vezetőnél összpontosítja a gyártási szükségletek meghatározásáért, a gyártási folyamat ütemezéséért, valamint az anyagbeszerzésért, a raktározásért és az értékesítésért való felelősséget. Mint ilyen, foglalkozik a befejezett termék előállításában használt minden anyag megszerzésében és felhasználásában érintett tevékenység ellenőrzésével (Zenz). [2]

1973. Az anyaggazdálkodás az az egyszemélyi vezetésű szervezeti koncepció, amely minden olyan tevékenységet és személyzeti állományt tervez, szervez, motivál és ellenőriz, amelyek elsődleges területe a szervezetben folyó anyagáramlás (Fearon)[3]

1976. A készletgazdálkodás magában foglalja a készletezési rendszereket, amelyek osztályozása a következőképpen történik: Két szempont szerint szokás csoportosítani, az ezek szerinti csoportok:

• a. Olyan cikkek tartoznak ide, melyek funkcionálisan döntően fontos a műveletek szempontjából. Pl. alkatrészek
• b. Dollár-részarányuk nagy

• a. Statikus: csak egy készletezési döntés hozható, pl. 'karácsonyfa probléma'
• b. Dinamikus: a kereslet folyamatos, egyetlen nehézség a készletszinteket egyensúlyba hozni a készletezéssel kapcsolatos különféle költségekkel [4]

1980. A készletgazdálkodás, ezen belül is készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy:

• 1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen
• 2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek
• 3. a termelés folyamatosságához elegendő anyagot tároljanak a vállalatok raktáraiban.

A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól. [5]

1993. A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit.[6]

1994. A készlet jelenti a legnagyobb tőkelekötést a kereskedelemben, sok termelő kisüzemben és bizonyos típusú szolgáltató létesítményekben. A cégnek az a képessége, amely révén a készletet nyereséggel készpénzre tudja váltani, alapvető tényező a sikeres gazdálkodásban. A készletgazdálkodás célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodásban a megfelelő készletszintet meghatározhatjuk mind értékben, mind mennyiségben.[7]

2001. A készletgazdálkodás a termelés és az értékesítés folyamatos zavartalan működéséhez szükséges erőforrásokat biztosító gazdasági tevékenységeket, a hozzá kapcsolódó döntési és tervezési feladatok rendszerét jelenti. Feladata, hogy a fogyás előrejelzésén keresztül határozza meg és biztosítsa az optimálisnak tekinthető beszerzési mennyiséget és azt a beszerzési ütemet, amely lehetővé teszi a termelés folyamatosságát. [8]

2004. A készletgazdálkodás egyensúlyi elve: Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak. [9]

2005. Számviteli Politika keretén belül összeállított Készletgazdálkodási Szabályzat a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, áruk tervezésére, beszerzésére, tárolására, felhasználására, vagyonvédelmére vonatkozó utasításokat, eljárásmódokat, folyamatokat rendszerezi a hatékony és optimális készletgazdálkodás megvalósítása érdekében. [10]

Készletgazdálkodás: mindazt a tevékenységet, amely arra irányul, hogy a termelést a technológiákban meghatározott időben és mennyiségben ellássa a szükséges anyagokkal, a készletgazdálkodás feladatai közé soroljuk. [11]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, termelő (jelző)
  • rendelési gyakoriság és tétel meghatározása, készletezési költségek minimalizálása (alkalmazási példa)

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • készletek, készletezési modellek
  • leltár, készletnyilvántartás
  • beszerzési költség
  • rendelési költség
  • készlettartási költség
  • hiány költség
  • raktárgazdálkodás
  • beszerzés
  • készletellenőrzési rendszerek (folyamatos vagy időszakos)

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • termelésirányítás (termelés-tervezés, alkatrészgyártás, készletgazdálkodás, gyártás, ütemezés)
  • anyagszükséglet tervezési rendszer (MRP) (készletgazdálkodás, integrált vállalatirányítási rendszer, menedzsment paradigma)
  • logisztika (ellátás, termelés, hulladékkezelés, elosztás, készletgazdálkodás)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A felhasznált irodalom alapján nem találtam ellentmondásokat vagy vitatott kijelentéseket.

Szerkesztői javaslat: Milyen az optimális készletgazdálkodási stratégia? Mitől függ a készletgazdálkodás sikeres? Mi az összefüggés a készletgazdálkodás és az előrejelzés (fogyás, ár, minőség, hiba) között?

Készletgazdálkodási stratégiák:

Csillapításos rendszer

Ciklikus készletgazdálkodási rendszer

Két raktáros készletgazdálkodási rendszer

JIT modell

Fűrészfog modell

Az optimális stratégia kiválasztásakor figyelembe kell venni a vállalat termelésének szerkezetét, ütemét, a készletszükségletek jellegét, mennyiségét, minőségét, értékét és időbeli jelentekzését. Ez minden vállalkozásnál, sőt vállalaton belül ágazatonként is változó lehet. Jól kiválasztott stratégia jellemzője, hogy összhangban van az anyagellátási terv, az agyagfelhasználási terv és az értékesítési terv.

Ha sikeres a stratégia, akkor a vállalat készletellátása folyamatos és biztonságos. Ez attól függ, hogy elegendő készlet áll-e rendelkezésre. Ha hiány van, az is lehet előnyös, abban az esetben, ha így növekedik a ciklus ideje, illetve csökken az egy termékre vetített összes költség. A sikeresség további követelménye a költségek minimalizálása (raktározási-, rendelési-, hiány miatti költség, lekötött tőke utáni jövedelem igény, szakaszos gyártás beállítási költsége). További elvárás, hogy a termelésbe befektetett tőke minél rövidebb ideig legyen lekötve.

A készletgazdálkodás és az előrejelzés szoros kapcsolatban áll egymással, ugyanis a készletgazdáldodási statégia kialakítását megelőzi egy készletezési terv készítése, aminek fontos része az előrejelzés. Ennek függvényében tudnak kalkulálni a jövőbeli szükségletek mennyiségére, illetve időbeli ütemezésésre. [12]

Definíciós modul

• A készletgazdálkodás a vállalati gazdálkodás és irányítás fontos, az eredményességet nagy mértékben befolyásoló részét képezi. Feladata a termeléshez szükséges anyagokkal kapcsolatos folyamatok felügyelete és irányítása, a gazdaságosság és a racionális felhasználás kritériumainak figyelembevétele mellett. A készletgazdálkodással szemben elvárt legfontosabb követelmények közé tartozik a megfelelő nagyságú és minőségű anyagellátás a folyamatos termelés érdekében úgy, hogy ennek költsége a lehető legkisebb legyen.

Tesztkérdések modul

• Befolyásolja-e a készletgazdálkodás a termelést? (IGEN: többek között az alapanyag-ellátást biztosítja, ami alapfeltétele a folyamatos termelésnek)
• Van-e gazdasági, a profitot is befolyásoló hatása a készletgazdálkodásnak? (IGEN: a készletráfordításoknak éves szinten akár a 25%-át, vagy még nagyobb részét is elérheti)
• Kedvező-e a vállalat számára, ha a szükségesnél több készlet áll raktáron? (NEM: fölöslegesen növelik a tárolási költségeket)
• Megegyezik-e a készletgazdálkodás az anyaggazdálkodással? (NEM: a készletgazdálkodás biztosítja a megfelelő anyagellátást, aminek felhasználását az anyaggazdálkodás irányítja)

Ajánlott irodalmak modulja

• Elek Györgyné-Kovács Álmos-Stahl János: Termelésprogramozás és készletgazdálkodás [13]
• Jánoki Lajos: Számítógépes termelésirányítás [14]
• Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon [15]
• Adizes, I: Vállalatok életciklusai [16]
• Bakacsi Gyula, Balaton Károly, Dobák Miklós, Máriás Antal: Vezetés-Szervezés I. [17]