„Hipertext” változatai közötti eltérés

A lap 2005. december 11., 18:31-kori változata

Angol megnevezés: HyperText(szövegen felüli)

Történeti modul

• 1945

A hipertext pályafutásának kezdetét 1945-re teszik, (az ötlet, hogy olyan rendszert alkossanak, amely megengedi az olvasónak, hogy a dokumentumokban különbözõ, nemlineáris utakat járjon be, 1945-tõl származik. 1945-ben egy Vannevar Bush nevû mérnök javasolta a memex bevezetését, egyfajta adat-bázisnyilvántartó gép bevezetését. [1]). Fejlesztése már a 60-as években megindult, de igazán csak a 80-as években kapott nagyobb lendületet és publicitást. A hipertext elvének felismerése ugyanis nem volt elegendő. [2]

• 1965

Magát a hipertext kifejezést Theodor H. Nelson alkotta meg a hatvanas években, melyet a következõ képpen fogalmazott meg: “A hipertext alatt nem-folyamatos írást értek – olyan szöveget, mely elágazik, és választási lehetõséget kínál az olvasónak, mely leginkább egy interaktív képernyõn olvasható. Általában kapcsoló elemekkel összekötött szövegdarabok soraként képzelik el, melyek különbözõ útvonalakat biztosítanak az olvasónak”. [3]

• 1989

A CERN egyik munkatársa, Tim Berners-Lee dolgozta ki a Ted Nelson hipertext nyelvére épülő WWW szolgáltatást[4]

• 1992

Xanadu globális hipertext rendszer fejlesztése leáll

• 1992

World Wide Web megjelenése

• 1997

Bizonyos szempontok szerint összefűzött szöveg.A szövegben egyes szavak, kifejezesek ki vannak emelve, és ha egy kiemelt szót kiválasztunk, akkor a hozzá kapcsolódó szövegrész jelenik meg.Ezt a technikát valósítja meg a World Wide Web.

• 2004

A hipertext egy nemlineáris, sokközpontú digitális közegben hálózatosan épülő, nyitott vagy zárt rendszer.A rendszer elemeit, objektumait, csomópontjait úgynevezett hiperlinkkel, hiperkapcsolatokkal kötik össze.

[5]

• 2005

Olyan (számítógépes) szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók (link) vannak a szöveg más pontjaira, vagy más szövegekre. A felhasználó e mutatók segítségével tetszőleges sorrendben haladhat az olvasással.

[6]

• 2005

Olyan szoftver, illetve alkalmazás, amely szöveges információk közötti logikai kapcsolatok révén lehetővé teszi azok különböző sorrendű olvasását

[7]

Ontológiai modul

• "Ez egy" kapcsolattípus
• "Xanadu"
• "World Wide Web"

• "Van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus
• dinamikus hipertext
• Szöveges adatbázis
• A szövegkomponenseket összekötő szemantikai háló
• A szöveg és a szemantikai háló kombinációjának létrehozásához és böngészéséhez szükséges eszközök
• Hiperlink

• "A szócikk része valaminek (a szócikkel egyenragú fogalom) kapcsolattípus
• hipermédia
• Statikus hipertext
• Szöveg(rendszer)
• HyperCard

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• 1945 A hipertext szerkezete nem felel meg minden dokumentum elvárásának, hiszen például egy regényt sorfolytonosan kell olvasnunk ahhoz, hogy a történetet követni tudjuk. A hipertext fõbb alkalmazási területei a szótárak, referencia kézikönyvek, illetve lexikonok. [8]

• 2004 Eredetileg csak elektronikusan megjelentetett szövegekre vonatkozott, de később észrevették, hogy egyes nyomtatott szövegek is hiperszövegként viselkednek (gondoljunk a lábjegyzetekre, a tartalomjegyzékre, a hivatkozásokra, stb.). Mások a nyelv referenciális természetére hivatkozva azt állítják, hogy minden szöveg hiperszöveg, a „hiperugrás, a "kattintás" mindig is létezett, virtuálisan, a mai virtuális térnél is virtuálisabb módon, pusztán az elménkben.” Csakhogy a számítógépes hiperszövegnek van egy hátránya az elmével szemben: egy pontból egyszerre csak egy pontba tud mutatni. A hiperugrásokkal összekötött pontok egy vonalat adnak ki; a hipertext ezek szerint nagyon is lineáris. [9]

• 2005 Olyan érzésünk támadhat, hogy a hipertext önmagában egy konkrét szakértői rendszert valósít meg, holott ez nem pontosan fedi a realitást.A hipertext és a szakértői rendszer egymás kiegészítői.A hipetext segítségével a felhasználó közvetlenül férhet hozzá a szakértő rendszerbe "beépített" szövegekhez, azaz a tudás forrásául szolgáló szakirodalomhoz. A másik oldalról, a hipertext rendszerek magukba foglalhatják a szakértő rendszerek technikáit, ily módon segítve a felhasználót a rendszerben való eligazodásban.

[10]

Definíciós modul

• A hagyományos szöveg lineárisan elrendezett egységekbõl tevõdik össze egyrétegû, kétdimenziós fizikai szerkezetben. Van kezdete, közepe és vége. Az olvasó szóról szóra, mondatról mondatra lineárisan haladva ismeri meg a szöveget. Ez a szerkezeti felépítés jellemzõ továbbá a film- és hangszalagokra. A hipertext kifejezés a számítógép monitorán megjelenõ, különlegesen szervezett szöveget jelenti. Ennek a szövegnek a megjelenése elsõ ránézésre megegyezik a hagyományos szövegek megjelenésével. Viszont a hipertext szöveg bizonyos elemei mögött más hasonló szövegeket tudunk elérni. A kapcsolatok általában más színnel vagy formával hívják fel magukra a figyelmet, ezeket a kapcsolókat aktiválva juthatunk el más szövegekhez, melyeknek a tartalmára a kapcsoló szövegelem utal. Így a szövegek komplex hálózatát lehet felépíteni. A kapcsolódó szövegek bárhol lehetnek: számítógépünk valamelyik háttértárolóján, CD-ROM-on, vagy akár egy másik, a világ bármely részén lévõ számítógépen. Az elsõdleges szöveg nem más mint egy bejárat egy potenciálisan végtelen információ halmazba, melynek a bejárása során folyamatosan lehetõségünk nyílik arra, hogy magunk válasszuk meg továbbhaladásunk irányát. [11]

• Olyan szöveges dokumentum, amely úgynevezett linkeket, más (hipertext) dokumentumokra mutató kapcsolódási helyeket tartalmaz. Ezáltal több dokumentum egybefûzhetõ, és olyan érzetet kelt, mintha egyetlen szöveget olvasnánk. A linkek segítségével hierarchikusan rendezhetjük a szöveget (képeket).[12]

• A számítógép forradalmi változást hozott az információk továbbításában. Ennek egyik lényeges összetevője a hipertext létrejötte, amely az adatok, szövegek olyan osztályozási, tárolási módját teszi lehetővé, amely asszociációs technikájával leginkább az emberi agy működéséhez hasonlítható. [13]

• A hipertext olyan szöveg, amelynek szerkezete nem lineáris, hanem hálószerű. Elágazási pontjain újabb szövegekre térhetünk át, amelyek az adott szóhoz vagy szövegrészhez kapcsolódnak valamilyen összefüggés alapján. Így a szöveget tulajdonképpen olvasás közben magunk szerkesztjük, hiszen minden elágazásnál mi döntünk, milyen irányba haladunk tovább. A dolog nagyon hasonlít ahhoz, amikor elmélkedünk valamin: gondolataink csaponganak, és ezer dolog jut eszünkbe - egészen messzire juthatunk a kiindulási problémától. Az interaktív kalandozás az asszociatív hálóban a felderítés izgalmának, szabadságának érzését adja. [14]

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy egy hipertext szöveg olvasása megegyezik avval, mintha egy könyvet olvasnánk?(Hamis ugyanis abban különbözik hogy miután elindul az olvasó egy "ösvényen", bárhol megállhat, elkanyarodhat az eredeti szövegtől, hogy saját útvonalat alakítson ki, jegyzeteket készítsen magának. Bizonyos megjelölt helyeken kiléphet, és néhány másodperc alatt egy másik szövegben folytathatja az olvasást. Ezek a kilépési/átlépési lehetőségek teszik interaktívvá az olvasást, és nyújtanak lehetőséget arra, hogy az olvasó saját választásai alapján alakítsa ki szövegolvasatát.)

• Igaz-e, hogy a hipertext szövegek elkészítéséhez speciális programcsomagokra van szükség, ugyanis szövegszerkesztővel a megvalósítáuk lehetetlen?(Hamis, mert egyszer ASCII formátumban írt szövegek a hipertextek.Elkészítésük bármilyen szövegszerkesztővel megvalósítható és a késöbbiekben módosíthat.)

• Igaz-e, hogy nem minden böngésző alkalmas a hipertext használatára?(Hamis, ugyanis futtatási jog nem kell hozzá minden típusú böngésző felismeri)

Ajánlott irodalmak modulja

• Bődi-Tóth: Számítástechnikai Kisszótár Szalay Könyvkiadó 1997