„Vita:Monte-Carlo Módszer” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
7. sor: 7. sor:
 
*'''1949:''' A módszert már a század elején is használta néhány statisztikus, de a Monte Carlo módszer csak akkor indult igazán fejlõdésnek, amikor Neumann János, S. Ulam és E. Fermi atommagreakciókra vonatkozó bonyolult matematikai problémák számítógéppel történõ közelítõ megoldására használták. A "Monte Carlo" elnevezést 1949-ben kapta e módszer N. Metropolis és S. Ulam egy cikkében. Az elnevezés arra utal, hogy a módszerhez szükséges véletlen számokat akár egy játékkaszinó játékeredményeibõl is vehetnénk. A gyakorlatban viszont a véletlen számokat a számítógépek maguk állítják elõ. Ezt a módszert sztochasztikus szimulációra használják, fõleg a sok számítást igénylõ matematikai feladatoknál. Elsõ lépésként egy sztochasztikus modellt kell az adott problémához alkotni. Ezután megfigyeléseket végzni ezzel a modellel kapcsolatban, s végül különbözõ statisztikákkal megbecsülni az eredeti feladatban szereplõ paramétereket.[[http://galahad.elte.hu/hirek/montecarlo/leiras/node1.html 1]]
 
*'''1949:''' A módszert már a század elején is használta néhány statisztikus, de a Monte Carlo módszer csak akkor indult igazán fejlõdésnek, amikor Neumann János, S. Ulam és E. Fermi atommagreakciókra vonatkozó bonyolult matematikai problémák számítógéppel történõ közelítõ megoldására használták. A "Monte Carlo" elnevezést 1949-ben kapta e módszer N. Metropolis és S. Ulam egy cikkében. Az elnevezés arra utal, hogy a módszerhez szükséges véletlen számokat akár egy játékkaszinó játékeredményeibõl is vehetnénk. A gyakorlatban viszont a véletlen számokat a számítógépek maguk állítják elõ. Ezt a módszert sztochasztikus szimulációra használják, fõleg a sok számítást igénylõ matematikai feladatoknál. Elsõ lépésként egy sztochasztikus modellt kell az adott problémához alkotni. Ezután megfigyeléseket végzni ezzel a modellel kapcsolatban, s végül különbözõ statisztikákkal megbecsülni az eredeti feladatban szereplõ paramétereket.[[http://galahad.elte.hu/hirek/montecarlo/leiras/node1.html 1]]
  
 +
 +
[[User:Gyuricza Orsolya|Gyuricza Orsolya]]
 +
 +
 +
== Ontológiai modul ==
 +
 +
'''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:'''
 +
 +
*véletlenszám generátorok
 +
*súlyozott mintavétel
 +
*időátlagok
 +
*sokaságra vett átlagok
 +
*adatkiértékelés
 +
*mikrokanonikus és nagykanonikus sokaságok
 +
*szabad energia számítása
 +
*véges méret skálázás
 +
*Monte-Carlo renormálási csoport
 +
*relaxációs problémák
 +
*gyorsító technikák
 +
*Monte-Carlo kinetika 
  
 
[[User:Gyuricza Orsolya|Gyuricza Orsolya]]
 
[[User:Gyuricza Orsolya|Gyuricza Orsolya]]

A lap 2005. december 1., 21:00-kori változata

  • Angol megnevezés: Monte Carlo method


Történeti modul:

  • 1949: A módszert már a század elején is használta néhány statisztikus, de a Monte Carlo módszer csak akkor indult igazán fejlõdésnek, amikor Neumann János, S. Ulam és E. Fermi atommagreakciókra vonatkozó bonyolult matematikai problémák számítógéppel történõ közelítõ megoldására használták. A "Monte Carlo" elnevezést 1949-ben kapta e módszer N. Metropolis és S. Ulam egy cikkében. Az elnevezés arra utal, hogy a módszerhez szükséges véletlen számokat akár egy játékkaszinó játékeredményeibõl is vehetnénk. A gyakorlatban viszont a véletlen számokat a számítógépek maguk állítják elõ. Ezt a módszert sztochasztikus szimulációra használják, fõleg a sok számítást igénylõ matematikai feladatoknál. Elsõ lépésként egy sztochasztikus modellt kell az adott problémához alkotni. Ezután megfigyeléseket végzni ezzel a modellel kapcsolatban, s végül különbözõ statisztikákkal megbecsülni az eredeti feladatban szereplõ paramétereket.[1]


Gyuricza Orsolya


Ontológiai modul

"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:

  • véletlenszám generátorok
  • súlyozott mintavétel
  • időátlagok
  • sokaságra vett átlagok
  • adatkiértékelés
  • mikrokanonikus és nagykanonikus sokaságok
  • szabad energia számítása
  • véges méret skálázás
  • Monte-Carlo renormálási csoport
  • relaxációs problémák
  • gyorsító technikák
  • Monte-Carlo kinetika

Gyuricza Orsolya