„Vita:Monte-Carlo Módszer” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
27. sor: | 27. sor: | ||
*gyorsító technikák | *gyorsító technikák | ||
*Monte-Carlo kinetika | *Monte-Carlo kinetika | ||
+ | |||
+ | [[User:Gyuricza Orsolya|Gyuricza Orsolya]] | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | == Ajánlott irodalom == | ||
+ | |||
+ | |||
+ | * K. Binder: Monte Carlo Methods in Statistical Physics [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21053]] | ||
[[User:Gyuricza Orsolya|Gyuricza Orsolya]] | [[User:Gyuricza Orsolya|Gyuricza Orsolya]] |
A lap jelenlegi, 2005. december 1., 21:23-kori változata
- Angol megnevezés: Monte Carlo method
Történeti modul:
- 1949: A módszert már a század elején is használta néhány statisztikus, de a Monte Carlo módszer csak akkor indult igazán fejlõdésnek, amikor Neumann János, S. Ulam és E. Fermi atommagreakciókra vonatkozó bonyolult matematikai problémák számítógéppel történõ közelítõ megoldására használták. A "Monte Carlo" elnevezést 1949-ben kapta e módszer N. Metropolis és S. Ulam egy cikkében. Az elnevezés arra utal, hogy a módszerhez szükséges véletlen számokat akár egy játékkaszinó játékeredményeibõl is vehetnénk. A gyakorlatban viszont a véletlen számokat a számítógépek maguk állítják elõ. Ezt a módszert sztochasztikus szimulációra használják, fõleg a sok számítást igénylõ matematikai feladatoknál. Elsõ lépésként egy sztochasztikus modellt kell az adott problémához alkotni. Ezután megfigyeléseket végzni ezzel a modellel kapcsolatban, s végül különbözõ statisztikákkal megbecsülni az eredeti feladatban szereplõ paramétereket.[1]
Ontológiai modul
"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- véletlenszám generátorok
- súlyozott mintavétel
- időátlagok
- sokaságra vett átlagok
- adatkiértékelés
- mikrokanonikus és nagykanonikus sokaságok
- szabad energia számítása
- véges méret skálázás
- Monte-Carlo renormálási csoport
- relaxációs problémák
- gyorsító technikák
- Monte-Carlo kinetika
Ajánlott irodalom
- K. Binder: Monte Carlo Methods in Statistical Physics [[1]]