„Adatkezelés” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→'''''Ajánlott irodalmak modulja''''') |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | =='''''Történeti modul'''''== | + | =='''Adatkezelés'''== |
| + | |||
| + | == '''''Történeti modul''''' == | ||
*Az '''1890'''-es amerikai népszámlálás során ismerte fel Hermann Hollerith, hogy az adatfeldolgozás és adatkezelés hatékonyabbá tehető elektronikus eszközökkel, de ehhez az adathordozókon tárolt szöveget kódolni kell. A Hollerith által kidolgozott, John Billings ötletén alapuló kódolási rendszer képezi a mai napig is a számítógépes adatbevitel alapját. A kódolás már lehetővé teszi, hogy az így tárolt információ tömegesen feldolgozható legyen. | *Az '''1890'''-es amerikai népszámlálás során ismerte fel Hermann Hollerith, hogy az adatfeldolgozás és adatkezelés hatékonyabbá tehető elektronikus eszközökkel, de ehhez az adathordozókon tárolt szöveget kódolni kell. A Hollerith által kidolgozott, John Billings ötletén alapuló kódolási rendszer képezi a mai napig is a számítógépes adatbevitel alapját. A kódolás már lehetővé teszi, hogy az így tárolt információ tömegesen feldolgozható legyen. | ||
| 10. sor: | 12. sor: | ||
*Az IBM az '''1980'''-as évek elejére kidolgozott egy később szabványnak is elfogadott nyelvet, a mi SQL néven vált ismerté. Rövid történeti áttekintésként annyit, hogy az SQL nyelv elméleti alapjait E. F. Codd fektette le a relációs adatmodellről szóló '''1970'''-ben megjelent tanulmányában. A nyelv első megvalósítása '''1973/74'''-ben készült el az IBM-nél Sequel néven. '''1985'''-ben az ANSI (American National Standards Institute - Amerikai Szabványosítási Hivatal) elfogadott egy SQL szabványt, amit azóta módosítottak, és az ISO (International Organization for Standardization - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) is elfogadott. Az SQL ma már az adatlekérdezés világszabványa, amit minden korszerű adatbázis-kezelőnek ismernie kell. | *Az IBM az '''1980'''-as évek elejére kidolgozott egy később szabványnak is elfogadott nyelvet, a mi SQL néven vált ismerté. Rövid történeti áttekintésként annyit, hogy az SQL nyelv elméleti alapjait E. F. Codd fektette le a relációs adatmodellről szóló '''1970'''-ben megjelent tanulmányában. A nyelv első megvalósítása '''1973/74'''-ben készült el az IBM-nél Sequel néven. '''1985'''-ben az ANSI (American National Standards Institute - Amerikai Szabványosítási Hivatal) elfogadott egy SQL szabványt, amit azóta módosítottak, és az ISO (International Organization for Standardization - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) is elfogadott. Az SQL ma már az adatlekérdezés világszabványa, amit minden korszerű adatbázis-kezelőnek ismernie kell. | ||
| − | =='''''Definíciós modul'''''== | + | == '''''Definíciós modul''''' == |
*Az '''adat''' valamilyen ismeret megjelenített formája, valakinek vagy valaminek egy jellemző tulajdonsága. Tartalmi szempontból érthetőnek kell lennie (a témát ismerő személy számára), formailag pedig mechanikusan (számítógéppel) feldolgozhatónak. Adat pl. a telefonkönyvben a személyek neve, címe vagy telefonszáma. A szövegszerűen közölt vagy tárolt ismeretre (pl. egy jogszabály gyűjteményre) azt mondjuk, hogy az nem adatszerű, mert – legalábbis jelenlegi szoftver eszközeinkkel – nem tudjuk értelmezni. Csupán tárolni, és eredeti alakjában visszakeresni. Ha pl. a vasútállomáson olyan szöveges formában írnák ki a táblára a vonatok indulását, ahogy a hangosbemondó közli, akkor nehéz lenne eligazodni rajta. Ebben a formában egy számítógép is csak folyamatos szövegként tudná kezelni. Az induló vonatok táblája már világosan csoportosítja az adatokat célállomás, indulási idő és vágány szerint. Ha ezt visszük be egy számítógépbe, akkor az képes akár célállomás, akár indulási idő szerint rendezve megjeleníteni az adatokat, mert a két oszlop mechanikusan elkülöníthető. | *Az '''adat''' valamilyen ismeret megjelenített formája, valakinek vagy valaminek egy jellemző tulajdonsága. Tartalmi szempontból érthetőnek kell lennie (a témát ismerő személy számára), formailag pedig mechanikusan (számítógéppel) feldolgozhatónak. Adat pl. a telefonkönyvben a személyek neve, címe vagy telefonszáma. A szövegszerűen közölt vagy tárolt ismeretre (pl. egy jogszabály gyűjteményre) azt mondjuk, hogy az nem adatszerű, mert – legalábbis jelenlegi szoftver eszközeinkkel – nem tudjuk értelmezni. Csupán tárolni, és eredeti alakjában visszakeresni. Ha pl. a vasútállomáson olyan szöveges formában írnák ki a táblára a vonatok indulását, ahogy a hangosbemondó közli, akkor nehéz lenne eligazodni rajta. Ebben a formában egy számítógép is csak folyamatos szövegként tudná kezelni. Az induló vonatok táblája már világosan csoportosítja az adatokat célállomás, indulási idő és vágány szerint. Ha ezt visszük be egy számítógépbe, akkor az képes akár célállomás, akár indulási idő szerint rendezve megjeleníteni az adatokat, mert a két oszlop mechanikusan elkülöníthető. | ||
A lap 2006. december 4., 13:50-kori változata
Tartalomjegyzék
Adatkezelés
Történeti modul
- Az 1890-es amerikai népszámlálás során ismerte fel Hermann Hollerith, hogy az adatfeldolgozás és adatkezelés hatékonyabbá tehető elektronikus eszközökkel, de ehhez az adathordozókon tárolt szöveget kódolni kell. A Hollerith által kidolgozott, John Billings ötletén alapuló kódolási rendszer képezi a mai napig is a számítógépes adatbevitel alapját. A kódolás már lehetővé teszi, hogy az így tárolt információ tömegesen feldolgozható legyen.
- Az 1950-es években, a számítógépek megjelenésével a kis méretű,a napi tevékenységekben használatos adatmennyiséget kezelő rendszerek is kifejlődtek.
A hagyományos adatrögzítés úgynevezett elsődleges adathordozókat kezel. Ezek papíron található adatok például: számlák, szerződések, képek, térképek, okmányok. Újabban már lehetnek hang- és filmfelvételek is. Az elsődleges adathordozók kezelésére a számítógép közvetlenül nem képes. Hollerith ötletét felhasználva ezért ezeket jelekké kódoljuk: a szövegeket, az iratokat begépeljük vagy karakterfelismerővel feldolgozzuk, a képeket, a hangokat digitalizáljuk.
- Az adatbázisok létrehozására és kezelésére megszülettek az önálló adatbázis-kezelő nyelvek. Számos nyelv jött létre, ami viszont ismét hozzáférési problémákat/gondokat okozott.
- Az IBM az 1980-as évek elejére kidolgozott egy később szabványnak is elfogadott nyelvet, a mi SQL néven vált ismerté. Rövid történeti áttekintésként annyit, hogy az SQL nyelv elméleti alapjait E. F. Codd fektette le a relációs adatmodellről szóló 1970-ben megjelent tanulmányában. A nyelv első megvalósítása 1973/74-ben készült el az IBM-nél Sequel néven. 1985-ben az ANSI (American National Standards Institute - Amerikai Szabványosítási Hivatal) elfogadott egy SQL szabványt, amit azóta módosítottak, és az ISO (International Organization for Standardization - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) is elfogadott. Az SQL ma már az adatlekérdezés világszabványa, amit minden korszerű adatbázis-kezelőnek ismernie kell.
Definíciós modul
- Az adat valamilyen ismeret megjelenített formája, valakinek vagy valaminek egy jellemző tulajdonsága. Tartalmi szempontból érthetőnek kell lennie (a témát ismerő személy számára), formailag pedig mechanikusan (számítógéppel) feldolgozhatónak. Adat pl. a telefonkönyvben a személyek neve, címe vagy telefonszáma. A szövegszerűen közölt vagy tárolt ismeretre (pl. egy jogszabály gyűjteményre) azt mondjuk, hogy az nem adatszerű, mert – legalábbis jelenlegi szoftver eszközeinkkel – nem tudjuk értelmezni. Csupán tárolni, és eredeti alakjában visszakeresni. Ha pl. a vasútállomáson olyan szöveges formában írnák ki a táblára a vonatok indulását, ahogy a hangosbemondó közli, akkor nehéz lenne eligazodni rajta. Ebben a formában egy számítógép is csak folyamatos szövegként tudná kezelni. Az induló vonatok táblája már világosan csoportosítja az adatokat célállomás, indulási idő és vágány szerint. Ha ezt visszük be egy számítógépbe, akkor az képes akár célállomás, akár indulási idő szerint rendezve megjeleníteni az adatokat, mert a két oszlop mechanikusan elkülöníthető.
Információ alatt az új ismeretet hordozó adatot értjük. Ez a megfogalmazás feltételezi az adatot értelmező személyt, hiszen ugyanaz az adat lehet valakinek ismert, másnak nem. A tárolás és visszakeresés mellett az adatok feldolgozásának az is célja, hogy ezáltal további új ismeretekhez, tehát információhoz jussunk. Pl. egy menetrendből kikereshető, hogy naponta hány vonat indul egy bizonyos állomásra. Ez még annak is új információ, aki kívülről tudja a menetrendet. A gyakorlatban akkor beszélünk adatfeldolgozásról, ha az adatok összegyűjtése és tárolása valamilyen rendszer szerint történik. Úgy, hogy az adatok mások számára is érthetőek és használhatóak legyenek. Ez feltételezi, hogy a résztvevők értik az adatok tartalmát, összefüggéseit, és ismerik az adatokhoz való hozzáférés szabályait. A vonatok indulását megadó táblára gondolva látható, hogy az adatfeldolgozás során kiemeljük a dolgoknak az adott szempont szerinti lényegi tulajdonságait. Az utasok számára nem érdekes, hogy hívják a mozdonyvezetőt. A forgalomirányítás szempontjából viszont ez egy fontos adat. Az állomás életét leíró adatokat tehát úgy kell elrendezni, hogy minden érdekelt hozzáférjen a számára szükséges információhoz. Az adatok elrendezését meghatározó elvi struktúrát nevezzük adatmodellnek. Az adatmodell tehát nem konkrét adatértékeket tartalmaz, hanem az adatok tulajdonságait, szerkezetét, lehetséges kapcsolatait írja le. Magukat az adatokat az adatbázis tartalmazza, ami az adatoknak az adatmodell szerint szervezett együttese. Ennek részletes tárgyalása előtt azonban röviden áttekintjük a táblázatkezelés elemeit.
- SQL:A név strukturált lekérdező nyelv (Structured Query Language) rövidítése. Ez a nyelv logikai szinten kezeli az adatbázisokat, így nagy előnye,hogy nem csak a már konkrétan megvalósított adatbázisokkal dolgozhatunk. Lehetőségünk nyílik különböző környezetben is futó, úgynevezett hordozható alkalmazások létrehozására, valamint a párbeszédes, a beszélt nyelvhez közelálló formában megadható lekérdezésre is.
- Táblakezelő:A táblázatkezelő alkalmas az adatok összegyűjtésére és rendszerezett formában való tárolása mellett arra is, hogy műveleteket végezünk az adatokkal, illetve, hogy az adatokat áttekinthető formában, grafikusan is megjelenítsük. Legelterjedtebb táblakezelő az Excel, de táblakezelő még:Quattro, Lotus 1-2-3, GrafCalc és a VisiCalc. A táblakezelő szoftverben a tárolt adatokkal számos műveletet végezhetsz, és az adatok közötti összefüggéseket is tárolhatod. A matematikai és pénzügyi számítások mellett adataidat diagramokon, ábrákon is képes megjeleníteni; számoszlopok helyett színes oszlopokkal, vonalakkal, felületekkel lehet érzékeltetni az értékeket.
Ajánlott irodalmak modulja
- Rozgonyi-Borus Ferenc és Dr.Kokas Károly: Informatika középiskolásoknak: Számítástechnika és könyvtárhasználat (MOZAIK Kiadó)
