„Kommunikáció” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→'''Kommunikáció területei''') |
|||
| (22 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
='''''Történeti modul'''''= | ='''''Történeti modul'''''= | ||
| − | '''''Aristoteles Politika''''' c. művében így ír az emberi kapcsolatokról ''Kr.e. kb. 328'' körül: | + | '''''Aristoteles Politika''''' c. művében így ír az emberi kapcsolatokról '''Kr.e. kb. 328''' körül: |
"... az ember természeténél fogva társas élőlény... A társadalom természet szerint előbbre való, mint az egyes ember... Aki nem képes a társas együttélésre, vagy akinek autarkiája folytán semmire sincs szüksége, az nem része a társadalomnak, mint az állat vagy az isten..." | "... az ember természeténél fogva társas élőlény... A társadalom természet szerint előbbre való, mint az egyes ember... Aki nem képes a társas együttélésre, vagy akinek autarkiája folytán semmire sincs szüksége, az nem része a társadalomnak, mint az állat vagy az isten..." | ||
Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét tehát már az ókorban felfedezték. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett. Mára pedig az emberi kapcsolatok, következésképp a kommunikáció vizsgálata a tudományos megismerés egyik fontos kérdésévé vált. | Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét tehát már az ókorban felfedezték. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett. Mára pedig az emberi kapcsolatok, következésképp a kommunikáció vizsgálata a tudományos megismerés egyik fontos kérdésévé vált. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | =='''Médiaforradalmak az emberiség történetében'''== | ||
| + | |||
| + | |||
| + | *'''(i. e.) 3000 k'''.: a mezopotámiai ékírás kialakulása | ||
| + | *'''1700 k'''.: alfabetikus írások a Közel-Keleten | ||
| + | *'''1000–800 k'''.: a görögök átveszik a föníciai bet?ket | ||
| + | *'''(i. sz.): 4–5. sz.ű''' a kódex-formátum elterjedése | ||
| + | *'''9. sz.''': Karoling írásreform | ||
| + | *'''13–14. sz.''': a papír elterjedése Európában | ||
| + | *'''1455''': Gutenberg feltalálja a szedés-nyomást | ||
| + | *'''1501''': az ősnyomtatványok korszaka véget ér | ||
| + | *'''16. sz.''': közepe a nyomtatott könyv kiszorítja a kézzel írott kódexeket | ||
| + | *'''17. sz.''': a nyomtatott könyv tömegcikké válik | ||
| + | *'''1837''': Morse digitalizálja az ábécét | ||
| + | *'''1873''': Dewey bevezeti a tudományok Egyetemes Tizedes Osztályozását | ||
| + | *'''1890''': Hollerith feltalálja a "lyukkártya computert" | ||
| + | *'''1895''': a katódsugárcső felfedezése | ||
| + | *'''1948''': Bardeen, Brattain és Shockley megépíti az első tranzisztort | ||
| + | *'''1977''': az első Apple személyi számítógép (PC) megépítése | ||
| + | *'''1979''': Megszületik az első szövegszerkesztő program (WordStar) | ||
| + | *'''1983''': az internet létrehozása | ||
| + | *'''1984''': Gibson definiálja a "kibertér" fogalmát; 1 000 felhasználó az interneten | ||
| + | *'''1985''': a CD-ROM kifejlesztése; megszületik a Windows 1.0 | ||
| + | *'''1987''': 10 000 internet-felhasználó | ||
| + | *'''1989''': Tim Berners Lee bevezeti a "világhálózat" (World Wide Web) fogalmát | ||
| + | *'''1989''': 1 00 000 internet-felhasználó | ||
| + | *'''1992''': 1 000 000 internet-felhasználó | ||
| + | *'''1995''': 10 000 000 internet-felhasználó; az Altavista keresőprogram 15 millió oldalt indexel | ||
| + | *'''1997''': az első csak hálózaton m?ködő (NC) számítógépek kifejlesztése | ||
='''''Definíciós modul'''''= | ='''''Definíciós modul'''''= | ||
| − | A kommunikáció szó a ''latin "communicare''" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Az újkori nyelvekben a szó internacionális kifejezéssé vált, jelentése gazdagodott, több értelemben is használják. Jelenthet szállítást (mármint emberek és terhek szállításának technikai eszközeit, sőt a szállítás szervezési formáit is) | + | *A kommunikáció szó a ''latin "communicare''" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Az újkori nyelvekben a szó internacionális kifejezéssé vált, jelentése gazdagodott, több értelemben is használják. **Jelenthet szállítást (mármint emberek és terhek szállításának technikai eszközeit, sőt a szállítás szervezési formáit is) |
| + | **összeköttetést | ||
| + | **érintkezést | ||
| + | **tájékoztatást | ||
| + | **([[hírközlést]]) | ||
| + | **ismeretek, [[információ]]k átadását, cseréjét valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve [[jelrendszer]] segítségével. | ||
| + | (Kommuna, kommün, kommunizmus stb. mind egy szótőből fakad a közös, a közösség, a kapcsolat alapjelentésből.) | ||
| − | A kommunikáció | + | '''A kommunikáció főbb jellemzői''': |
| + | |||
| + | A három legfontosabb paraméter, amivel az ábrán látható módon a kommunikáció fejlődését is jellemezhetjük: | ||
| + | |||
| + | *sebesség | ||
| + | *hatótávolság | ||
| + | *adattömeg | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | '''A kommunikációhoz az alábbi fő elemek szükségesek''': | ||
| + | |||
| + | *''adó'' - a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén | ||
| + | *''vevő'' - a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra | ||
| + | *''összeköttetés'' - az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet | ||
Széles értelemben a szervetlen és a szerves anyag szerveződéseit is tekinthetjük kommunikációnak, hiszen atomok, molekulák érintkeznek, kapcsolódnak egymáshoz, s az anyagnak új formája, minősége jön létre ezekből az érintkezésekből, kapcsolódásokból. A tudomány (a tudományok) szóhasználata mégis elkülönítette a kommunikáció fogalmát az élő szervezetre, azon belül is elsősorban az állatvilágra és az emberre. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a sokjelentésű fogalom az élő szerveztek körében igaz minden árnyalatában, tartalmi változatosságában. | Széles értelemben a szervetlen és a szerves anyag szerveződéseit is tekinthetjük kommunikációnak, hiszen atomok, molekulák érintkeznek, kapcsolódnak egymáshoz, s az anyagnak új formája, minősége jön létre ezekből az érintkezésekből, kapcsolódásokból. A tudomány (a tudományok) szóhasználata mégis elkülönítette a kommunikáció fogalmát az élő szervezetre, azon belül is elsősorban az állatvilágra és az emberre. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a sokjelentésű fogalom az élő szerveztek körében igaz minden árnyalatában, tartalmi változatosságában. | ||
| 21. sor: | 71. sor: | ||
A kommunikáció meghatározása azonban akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ennek megfelelően a kommunikáció területei a következők: | A kommunikáció meghatározása azonban akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ennek megfelelően a kommunikáció területei a következők: | ||
| − | *Kommunikáció '''''információelméleti''''' - | + | *Kommunikáció '''''információelméleti''''' - [[kibernetika]]i értelemben, azaz [[információátadás]] mindenféle rendszerben (az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig). |
| − | *Kommunikáció '''''technikai értelemben''''' - információátadás emberalkotta, technikai rendszerekben (telefon, | + | *Kommunikáció '''''technikai értelemben''''' - információátadás emberalkotta, technikai rendszerekben ([[telefon]], [[számítógép]]ek stb.). |
*'''''Társadalmi kommunikáció''''' - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben. | *'''''Társadalmi kommunikáció''''' - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben. | ||
| 29. sor: | 79. sor: | ||
*'''''Biológiai kommunikáció''''' - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás. | *'''''Biológiai kommunikáció''''' - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás. | ||
Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit. | Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit. | ||
| + | |||
| + | ===='''A telekommunikáció'''==== | ||
| + | |||
| + | A telekommunikáció definíció szerint a nagy távolságra történő kommunikáció. Az elnevezés a görög tele=távoli szóból származik (ld. televízió - távolba látó készülék, telefon, telegráf, ...stb.). A "telekommunikáció" elnevezés többnyire elektromos jelek átvitelét jelenti, azaz az energiát (az emberi hangot, zenét, ... stb.) az adónál először elektromos jellé alakítják és úgy továbbítják a vevőhöz, a kettőt összekötő közegen keresztül. | ||
==='''A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei:'''=== | ==='''A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei:'''=== | ||
| − | • A kommunikáció tehát szükségszerű és többszintű: az ember képtelen nem kommunikálni. Az elemi kommunikációs törvények leginkább két ember közvetlen kommunikációs folyamataiban vizsgálhatók egyszerűen azért, mert ezekben a folyamatokban minden emberi érzékszerv szerepet játszik, de legfőbbképp a látás és a hallás. | + | *• A kommunikáció tehát '''''szükségszerű és többszintű''''': az ember képtelen nem kommunikálni. Az elemi kommunikációs törvények leginkább két ember közvetlen kommunikációs folyamataiban vizsgálhatók egyszerűen azért, mert ezekben a folyamatokban minden emberi érzékszerv szerepet játszik, de legfőbbképp a látás és a hallás. |
| − | • Minden kommunikáció társadalmi közegben: kontextus-ban zajlik, ezt minden vizsgálatnál figyelembe kell venni. | + | *• Minden kommunikáció társadalmi közegben: '''''kontextus'''''-ban zajlik, ezt minden vizsgálatnál figyelembe kell venni. |
| − | • Az ember biológiai, lélektani és szociológiai vizsgálati szempontjainak és módszereinek együttes figyelembevétele szükséges a kommunikációs gyakorlat elemzéséhez, következtetések levonásához. | + | *• Az ember biológiai, lélektani és szociológiai vizsgálati szempontjainak és módszereinek együttes figyelembevétele szükséges a kommunikációs gyakorlat elemzéséhez, következtetések levonásához. |
| − | Az emberben működő biológiai és pszichológiai folyamatokra épülnek ugyanis a személyiség értelmi (kognitív) és érzelmi (emocionális) történései, amelyek a többi ember számára a viselkedésben válnak felfogható jelenséggé. A személyek közötti közvetlen kommunikációs folyamatokban tehát egyaránt fontos szerepet játszik a gondolkodás, a megértés, a következtetés, lényegkiemelés, rendszerezés stb., - mint a személyiség kognitív "működése" - továbbá pozitív és negatív érzelmeink - mint a személyiség környezetéhez fűződő viszonyának emocionális minősítése. A két folyamat egymástól elválaszthatatlan és a személyiségen belül zajlik. Mások számára a viselkedésben mutatkozik meg, amelyet szociális és szociálpszichológiai tényezők szabályoznak. | + | Az emberben működő biológiai és pszichológiai folyamatokra épülnek ugyanis a személyiség értelmi (''kognitív'') és érzelmi (''emocionális'') történései, amelyek a többi ember számára a viselkedésben válnak felfogható jelenséggé. A személyek közötti közvetlen kommunikációs folyamatokban tehát egyaránt fontos szerepet játszik a gondolkodás, a megértés, a következtetés, lényegkiemelés, rendszerezés stb., - mint a személyiség kognitív "működése" - továbbá pozitív és negatív érzelmeink - mint a személyiség környezetéhez fűződő viszonyának emocionális minősítése. A két folyamat egymástól elválaszthatatlan és a személyiségen belül zajlik. Mások számára a viselkedésben mutatkozik meg, amelyet szociális és szociálpszichológiai tényezők szabályoznak. |
| − | • Az emberek közötti kommunikációs viszony - pontosabban viszonyrendszer - rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége, megismerésük a tudományoknak még hosszú ideig feladatokat fog adni. Épp ezért az alábbi kommunikációs modell bizonyos fokú leegyszerűsítése a tényleges jelenségnek, illetve a jelenség összetevőinek. | + | *• Az emberek közötti kommunikációs viszony - pontosabban viszonyrendszer - rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége, megismerésük a tudományoknak még hosszú ideig feladatokat fog adni. Épp ezért az alábbi '''''kommunikációs modell''''' bizonyos fokú leegyszerűsítése a tényleges jelenségnek, illetve a jelenség összetevőinek. |
| − | A továbbítás mindig csak a továbbító eszköz saját nyelvén történhet: pl. hang, fény, elektromos hullámok segítségével. Az információk tartalmát a továbbításhoz, részekre bontva át kell fordítani az emberi nyelvről a továbbító eszköz jeleire, majd továbbítás után értelmezés céljára vissza kell alakítani. | + | A továbbítás mindig csak a ''továbbító eszköz saját nyelvén'' történhet: pl. hang, fény, elektromos hullámok segítségével. Az információk tartalmát a továbbításhoz, részekre bontva át kell fordítani az emberi nyelvről a továbbító eszköz jeleire, majd továbbítás után értelmezés céljára vissza kell alakítani. |
| − | Ezt az átalakítást '''''kódolás'''''nak nevezzük. | + | Ezt az átalakítást '''''[[kódolás]]'''''nak nevezzük. |
| − | A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes ''''' | + | A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes '''''[[jel]]ek'''''ké. |
| − | A továbbítás megkönnyítése céljából használt egyezményes jelet '''''kód'''''nak nevezzük. | + | A továbbítás megkönnyítése céljából használt egyezményes jelet '''''[[kód]]'''''nak nevezzük. |
A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere mellyel valamely információ egyértelműen meghatározható. | A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere mellyel valamely információ egyértelműen meghatározható. | ||
Kódoknak tekinthetők az egyes nyelvek szavai és az egyéb fogalmak kifejezésére általánosan használt jelölések a számjegyek, írásjelek, képletek. Eredményes kommunikáció csak tervszerűen kiépített kommunikációs rendszerben lehetséges. A bekerült és a felhasznált kijövő adatok közötti összefüggések azonos értelmezése alapvető fontosságú. | Kódoknak tekinthetők az egyes nyelvek szavai és az egyéb fogalmak kifejezésére általánosan használt jelölések a számjegyek, írásjelek, képletek. Eredményes kommunikáció csak tervszerűen kiépített kommunikációs rendszerben lehetséges. A bekerült és a felhasznált kijövő adatok közötti összefüggések azonos értelmezése alapvető fontosságú. | ||
| − | |||
==='''Az információ megjelenési formái és az információ befogadása''':=== | ==='''Az információ megjelenési formái és az információ befogadása''':=== | ||
Megjelenési formák: | Megjelenési formák: | ||
| − | a. A beszéd | + | *a. A beszéd |
| − | b. Írott anyagok | + | *b. Írott anyagok |
| − | c. Nyomtatott anyagok | + | *c. Nyomtatott anyagok |
| − | d. Hírközlés | + | *d. Hírközlés |
| − | e. Számítógép, mint informatikai eszköz | + | *e. Számítógép, mint informatikai eszköz |
| − | f. Telekommunikáció | + | *f. [[Telekommunikáció]] |
='''''Ajánlott irodalom modul'''''= | ='''''Ajánlott irodalom modul'''''= | ||
| + | |||
| + | *PSZF-SALGÓ [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22410]] | ||
''Barnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve (2002)'' | ''Barnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve (2002)'' | ||
| 72. sor: | 127. sor: | ||
''Rivers-Matthews: Médiaetika (1999)'' | ''Rivers-Matthews: Médiaetika (1999)'' | ||
| + | [[Kategória:Lexikon_(classic)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:01-kori változata
Tartalomjegyzék
Történeti modul
Aristoteles Politika c. művében így ír az emberi kapcsolatokról Kr.e. kb. 328 körül: "... az ember természeténél fogva társas élőlény... A társadalom természet szerint előbbre való, mint az egyes ember... Aki nem képes a társas együttélésre, vagy akinek autarkiája folytán semmire sincs szüksége, az nem része a társadalomnak, mint az állat vagy az isten..."
Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét tehát már az ókorban felfedezték. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett. Mára pedig az emberi kapcsolatok, következésképp a kommunikáció vizsgálata a tudományos megismerés egyik fontos kérdésévé vált.
Médiaforradalmak az emberiség történetében
- (i. e.) 3000 k.: a mezopotámiai ékírás kialakulása
- 1700 k.: alfabetikus írások a Közel-Keleten
- 1000–800 k.: a görögök átveszik a föníciai bet?ket
- (i. sz.): 4–5. sz.ű a kódex-formátum elterjedése
- 9. sz.: Karoling írásreform
- 13–14. sz.: a papír elterjedése Európában
- 1455: Gutenberg feltalálja a szedés-nyomást
- 1501: az ősnyomtatványok korszaka véget ér
- 16. sz.: közepe a nyomtatott könyv kiszorítja a kézzel írott kódexeket
- 17. sz.: a nyomtatott könyv tömegcikké válik
- 1837: Morse digitalizálja az ábécét
- 1873: Dewey bevezeti a tudományok Egyetemes Tizedes Osztályozását
- 1890: Hollerith feltalálja a "lyukkártya computert"
- 1895: a katódsugárcső felfedezése
- 1948: Bardeen, Brattain és Shockley megépíti az első tranzisztort
- 1977: az első Apple személyi számítógép (PC) megépítése
- 1979: Megszületik az első szövegszerkesztő program (WordStar)
- 1983: az internet létrehozása
- 1984: Gibson definiálja a "kibertér" fogalmát; 1 000 felhasználó az interneten
- 1985: a CD-ROM kifejlesztése; megszületik a Windows 1.0
- 1987: 10 000 internet-felhasználó
- 1989: Tim Berners Lee bevezeti a "világhálózat" (World Wide Web) fogalmát
- 1989: 1 00 000 internet-felhasználó
- 1992: 1 000 000 internet-felhasználó
- 1995: 10 000 000 internet-felhasználó; az Altavista keresőprogram 15 millió oldalt indexel
- 1997: az első csak hálózaton m?ködő (NC) számítógépek kifejlesztése
Definíciós modul
- A kommunikáció szó a latin "communicare" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Az újkori nyelvekben a szó internacionális kifejezéssé vált, jelentése gazdagodott, több értelemben is használják. **Jelenthet szállítást (mármint emberek és terhek szállításának technikai eszközeit, sőt a szállítás szervezési formáit is)
- összeköttetést
- érintkezést
- tájékoztatást
- (hírközlést)
- ismeretek, információk átadását, cseréjét valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer segítségével.
(Kommuna, kommün, kommunizmus stb. mind egy szótőből fakad a közös, a közösség, a kapcsolat alapjelentésből.)
A kommunikáció főbb jellemzői:
A három legfontosabb paraméter, amivel az ábrán látható módon a kommunikáció fejlődését is jellemezhetjük:
- sebesség
- hatótávolság
- adattömeg
A kommunikációhoz az alábbi fő elemek szükségesek:
- adó - a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén
- vevő - a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra
- összeköttetés - az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet
Széles értelemben a szervetlen és a szerves anyag szerveződéseit is tekinthetjük kommunikációnak, hiszen atomok, molekulák érintkeznek, kapcsolódnak egymáshoz, s az anyagnak új formája, minősége jön létre ezekből az érintkezésekből, kapcsolódásokból. A tudomány (a tudományok) szóhasználata mégis elkülönítette a kommunikáció fogalmát az élő szervezetre, azon belül is elsősorban az állatvilágra és az emberre. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a sokjelentésű fogalom az élő szerveztek körében igaz minden árnyalatában, tartalmi változatosságában.
Kommunikáció területei
A kommunikáció meghatározása azonban akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ennek megfelelően a kommunikáció területei a következők:
*Kommunikáció információelméleti - kibernetikai értelemben, azaz információátadás mindenféle rendszerben (az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig).
*Kommunikáció technikai értelemben - információátadás emberalkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.).
*Társadalmi kommunikáció - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben.
*Biológiai kommunikáció - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás.
Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit.
A telekommunikáció
A telekommunikáció definíció szerint a nagy távolságra történő kommunikáció. Az elnevezés a görög tele=távoli szóból származik (ld. televízió - távolba látó készülék, telefon, telegráf, ...stb.). A "telekommunikáció" elnevezés többnyire elektromos jelek átvitelét jelenti, azaz az energiát (az emberi hangot, zenét, ... stb.) az adónál először elektromos jellé alakítják és úgy továbbítják a vevőhöz, a kettőt összekötő közegen keresztül.
A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei:
- • A kommunikáció tehát szükségszerű és többszintű: az ember képtelen nem kommunikálni. Az elemi kommunikációs törvények leginkább két ember közvetlen kommunikációs folyamataiban vizsgálhatók egyszerűen azért, mert ezekben a folyamatokban minden emberi érzékszerv szerepet játszik, de legfőbbképp a látás és a hallás.
- • Minden kommunikáció társadalmi közegben: kontextus-ban zajlik, ezt minden vizsgálatnál figyelembe kell venni.
- • Az ember biológiai, lélektani és szociológiai vizsgálati szempontjainak és módszereinek együttes figyelembevétele szükséges a kommunikációs gyakorlat elemzéséhez, következtetések levonásához.
Az emberben működő biológiai és pszichológiai folyamatokra épülnek ugyanis a személyiség értelmi (kognitív) és érzelmi (emocionális) történései, amelyek a többi ember számára a viselkedésben válnak felfogható jelenséggé. A személyek közötti közvetlen kommunikációs folyamatokban tehát egyaránt fontos szerepet játszik a gondolkodás, a megértés, a következtetés, lényegkiemelés, rendszerezés stb., - mint a személyiség kognitív "működése" - továbbá pozitív és negatív érzelmeink - mint a személyiség környezetéhez fűződő viszonyának emocionális minősítése. A két folyamat egymástól elválaszthatatlan és a személyiségen belül zajlik. Mások számára a viselkedésben mutatkozik meg, amelyet szociális és szociálpszichológiai tényezők szabályoznak.
- • Az emberek közötti kommunikációs viszony - pontosabban viszonyrendszer - rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége, megismerésük a tudományoknak még hosszú ideig feladatokat fog adni. Épp ezért az alábbi kommunikációs modell bizonyos fokú leegyszerűsítése a tényleges jelenségnek, illetve a jelenség összetevőinek.
A továbbítás mindig csak a továbbító eszköz saját nyelvén történhet: pl. hang, fény, elektromos hullámok segítségével. Az információk tartalmát a továbbításhoz, részekre bontva át kell fordítani az emberi nyelvről a továbbító eszköz jeleire, majd továbbítás után értelmezés céljára vissza kell alakítani. Ezt az átalakítást kódolásnak nevezzük. A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes jelekké. A továbbítás megkönnyítése céljából használt egyezményes jelet kódnak nevezzük. A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere mellyel valamely információ egyértelműen meghatározható. Kódoknak tekinthetők az egyes nyelvek szavai és az egyéb fogalmak kifejezésére általánosan használt jelölések a számjegyek, írásjelek, képletek. Eredményes kommunikáció csak tervszerűen kiépített kommunikációs rendszerben lehetséges. A bekerült és a felhasznált kijövő adatok közötti összefüggések azonos értelmezése alapvető fontosságú.
Az információ megjelenési formái és az információ befogadása:
Megjelenési formák:
- a. A beszéd
- b. Írott anyagok
- c. Nyomtatott anyagok
- d. Hírközlés
- e. Számítógép, mint informatikai eszköz
Ajánlott irodalom modul
- PSZF-SALGÓ [[1]]
Barnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve (2002)
James A. Anderson: A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai (2005)
Rivers-Matthews: Médiaetika (1999)
