„Feladatterv:Sertéstápok” változatai közötti eltérés

A lap 2007. március 31., 19:30-kori változata

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A seréstápok beltartalmi értékeinek adatai és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével.

A feladat előtörténete

• Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek.

• A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [1]

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ. Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés. A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.

Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[2]

Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.

• Az online forrás: [3]
• Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.
• Az általam megkérdezett sertéstartó. A még meg nem szerzett adatok tőle származnak.
• a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.

A feladat által érintett célcsoportok

A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet.

• A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[4] és még több ezer kistermelő.
• Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak.
• Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására. A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.

Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet. Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.

A válaszokat befolyásoló tényezők

• A takarmányvásárlást befolyásolja az összetétel, és az ár.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült.
• A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült.

*A vizsgált attribútumok: Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők:

Nedvesség, Nyers fehérje, Nyers zsír, Nyers rost, Nyers hamu, Kalcium, Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, Ár (Ft / zsák)

*A vizsgált objektumok: Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.

Ezek a következők:

Purina, Lean pro, Opti pro, Ecomix, ISV pannon, Sano premix,

• Az attribútumonként rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott-jelen esetben egy attribútum-oszlopban.

A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvényből már látható, hogy melyik termék a legelőnyösebb. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)

• A korlátozó feltételek: A solver "korlátozó feltételek" nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak "büntetőpontot". Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában: $B$26<=$B$25; $B$27<=$B$26; $B$28<=$B$27; $B$29<=$B$28 és így tovább...
• A célfüggvény:

Kiegészítő számítások:

• A Coco munkalap E15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert egy termék annál jobb helyezést ér el, minél nagyobb mennyiség található benne az adott összetevőből.

A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltuk ki.Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a legmegfelelőbb.

• A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /
• Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.
• Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.
  • Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.

• az eredmények értelmezése:

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Kommentárok