„Feladatterv:Nyúltápok” változatai közötti eltérés
(→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
||
67. sor: | 67. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | * A vizsgált objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni. | ||
+ | |||
+ | A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő mindig a legolcsóbb terméket vásárolta meg. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | * A szakértőm véleménye az volt, hogy a drágább biztos sokkal jobb. Ez a feltételezés nem állta meg a helyét, mert a coco elemzésem szerint a piacon az általam vizsgált termékek jól vannak beárazva, mert a drágább termékekben az összetevők nagysága is több, és amelyik olcsóbbak, ott ugyanolyan mértékben kevesebb az összetevők. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | * Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába. | ||
+ | |||
+ | * Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot. | ||
+ | |||
+ | Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között. Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában. | ||
+ | |||
+ | * Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. | ||
+ | |||
+ | Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | * A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással. | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= |
A lap 2007. május 13., 12:32-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 2 A feladat előtörténete
- 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
- 14 Kommentárok
- 15 A feladat megoldásához potenciálisan szükséges IT-kompetenciák
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A nyúltápok beltartalmi adatainak és termékei árának összevetése hasonlóságelemzéssel, ezzel segítséget nyújtva a nyúltenyésztőknek abban, hogy ár-teljesítmény alapján számukra melyik a legmegfelelőbb nyúltáp.
A feladat előtörténete
A magyarországi nyúltenyésztők helyzete egyre romlik, mivel a nyúlágazattól teljesen megszűntették a nemzeti támogatásokat, és az elmúlt években jelentősen csökkent a nyúlhús eladási ára. [1] A szakértőmnél is ezek a problémák állnak fent, mivel ő is a nyúlágazatban kistenyésztő.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A választott szakértőm, amikor elkezdte a nyúltenyésztést, akkor a legolcsóbb tápot vásárolta meg. A táp vásárlásakor a megspórolt pénz, a töredéke sem lehet annak a nyereségnek, ami a rossz választásra vezethető vissza. Tehát a csökkenő felvásárlási ár és a növekvő takarmányvásárlási költségek valóban komoly probléma a nyúltenyésztőknél. [2]
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatgyűjtésnél az adott témában a helyi táptermény-kereskedőt kérdeztem meg. A termékek árairól és összetevőiről az adatokat itt gyűjtöttem össze.
A feladat által érintett célcsoportok
A nyúltápok vizsgálata hasznos lehet az egyéni gazdálkodóknak, kistermelőknek, másrészt a nagyüzemi gazdálkodóknak. Fontos célcsoport még a gyártók, mivel így informálodhatnak egymásról, piaci helyzetükről.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az általam konzultációt folytatott nyúltenyésztő évente 500.000 Ft-ot költ tápokra. Tehát a megfelelő körültekintéssel a kiválasztott terméknél a legalacsonyabb ár és minél magasabb beltartalom mellett, arányaiban nézve sokat megtakaríthatnak a nyúltenyésztők.
A válaszokat befolyásoló tényezők
A nyúltápok esetében 8 befolyásoló tényezőt vettem figyelembe:
- Szárazanyag (% maximalizálandó)
- Nyersfehérje (% maximalizálandó)
- Nyerszsír (% maximalizálandó)
- Nyersrost (% maximalizálandó)
- Lizin (mg/kg maximalizálandó)
- E-vitamin (mg/kg maximalizálandó)
- Methionin (mg/kg maximalizálandó)
- Ár (Ft/zsák minimalizálandó)
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Attribútumok: Szárazanyag, Nyersfehérje, Nyerszsír, Nyersrost, Lizin, E- vitamin, Methionin, Ár.
Objektum:
AROMA-S, Bartl, Cunifort, Gimborn, Laktiferm L-2, Medivit Combi +C.
Gyakorlati lépések:
- Meta-adatbázis készítése
- Pivot kimutatás előállítása
- Primer adattábla elkészítése
- COCO tábla készítése F-keres függvény segítségével
- Solver beállítása
- Solver futtatása
- Kapott eredmények kiértékelése Szorozatösszeg és HA függvény segítségével
- Kiegészítő számítások Átlag és Szórás függvény segítségével
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
* A vizsgált objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.
A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő mindig a legolcsóbb terméket vásárolta meg.
* A szakértőm véleménye az volt, hogy a drágább biztos sokkal jobb. Ez a feltételezés nem állta meg a helyét, mert a coco elemzésem szerint a piacon az általam vizsgált termékek jól vannak beárazva, mert a drágább termékekben az összetevők nagysága is több, és amelyik olcsóbbak, ott ugyanolyan mértékben kevesebb az összetevők.
* Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.
* Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.
Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között. Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.
* Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost.
Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.
* A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.