„Szerkesztő:Mizseremese” változatai közötti eltérés
(→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | Az önkéntes nyugdíjpénztári piacon jelenleg közel 70 pénztár tevékenykedik. Léteznek nyitott és zárt típusú pénztárak. A feladat megoldásában csak a nyitott pénztárakat vehetjük számításba, mert a zárt pénztárakban nem mindenki létesíthet tagságot (bizonyos munkáltatóknál dolgozók, bizonyos ágazatban dolgozók). Szakértőm elmondása szerint az utóbbi években a pénztári piacon nagy volumenű változások történtek. Néhány évvel ezelőtt még száz felett volt az önkéntes nyugdíjpénztárak száma, sok beolvadás és megszűnés történt. Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időre szólnak, így a legfontosabb szempont a pénztár stabilitásának kérdése. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a nagyobb taglétszámú pénztárak esetében kevesebb az átalakulás, megszűnés, mint a kis létszámú pénztáraknál. | ||
| + | Tehát vizsgálatomat célszerű a nagy, nyílt pénztárak körére szűkíteni. A pénztár nagy taglétszáma és nagy vagyona elsősorban a pénztár stabilitására utaló jellemző, és feltételezzük, hogy egy nagy pénztár olcsóbban gazdaságosabban tud működni, ezért feladatomban a hét legnagyobb pénztár adatait - és feltételezésünk igazolására reprezentatív módon kiválasztott - két közepes és két kisebb pénztár mutatóit hasonlítom össze. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| + | Az általam készített összehasonlítás hasznos azon munkavállalóknak, akik még nem tagjai önkéntes pénztárnak, de nyugdíjas éveikre anyagi biztonságot szeretnének maguknak, amihez kisebb rendszeres befizetésekkel hozzájárulnának, ill. fontos azoknak is, akik már pénztártagok valamelyik nyugdíjpénztárban, de az összehasonlítás alapján átléphetnek egy kedvezőbb pénztárba. A munkáltató számára is fontos a jó pénztárválasztás, hiszen ha már munkáltatói hozzájárulást fizet, ezt olyan helyre tegye, ahol a pénz biztonságban van és legtöbbet éri tulajdonosának. A munkáltatónak gazdaságilag is érdeke fűződik hozzá, hogy munkavállalói egy pénztárban legyenek tagok, ne kelljen sok pénztár felé ügyintézni, átutalni, tehát költségtakarékossági megfontolásból célszerű munkavállalóikat egy pénztár felé irányítani. Fontos, hogy a vizsgálat eredményeit a munkavállalók megismerjék, hiszen az ő választásukon múlik, hogy melyik pénztár tagjai lesznek, befektetett pénzükből a jövőben mennyit profitálhatnak majd. | ||
=A válaszokat befolyásoló tényezők= | =A válaszokat befolyásoló tényezők= | ||
| + | Az önkéntes nyugdíjpénztárak a tagok megtakarításait befektetik, a befektetések után hozamokat írnak jóvá. A pénztárak teljesítményének vizsgálatakor elsődleges szempont a jóváírt hozamok vizsgálata. Ilyen tekintetben célszerű megvizsgálni az utolsó éves hozamot, és az utolsó öt évben teljesített, átlagos hozamot is. Pénzügyi szempontból szintén fontos, hogy a tagdíjból milyen összeg kerül a tag egyéni számlájára, ugyanis a befizetésekből elvesznek működési és likviditási költségeket is. Mivel a pénztárak különböző konstrukciók szerint számítják a fedezeti alapra jutó hányadot, ezért az összehasonlíthatóság miatt havi tízezer forintos befizetés alapján számítjuk a fedezeti alapra jutó összeget. A pénztár stabilitására a pénztár vagyonából és a taglétszámból következtetünk. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
A lap jelenlegi, 2007. május 30., 13:17-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 2 A feladat előtörténete
- 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
- 14 Kommentárok
- 15 A feladat megoldásához potenciálisan szükséges IT-kompetenciák
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A legkedvezőbb önkéntes nyugdíjpénztár kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével, egy olyan szervezet részére, aki caffetéria rendszerén belül, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás bevezetését tervezi.
A feladat előtörténete
Jelenkorunk társadalombiztosítási rendszerében a nyugdíjak fedezetére a kötelezően befizetett járulékokon kívül, az önkéntes nyugdíjpénztárakban elhelyezett megtakarítások szolgálnak. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba a tagok havi rendszeres tagdíjat fizetetnek, amit a pénztárak befektetnek, és ezért a tagok egyéni számláin hozamot írnak jóvá. Nyugdíjba vonuláskor a tagok felvehetik megtakarításaikat Az önkéntes nyugdíjpénztárak különböző működési mutatókkal dolgoznak, így nem ugyanannyit vonnak el a tagdíjakból működési költségekre és nem egyforma a jóváírásra kerülő hozam nagysága sem. A pénztártörvény szerint a munkavállalóknak joguk van önkéntes nyugdíjpénztárt választani, ahová munkáltatói hozzájárulást és az egyéni tagdíjat is kérhetik. Anyagi érdekük fűződik hozzá, hogy melyik pénztárban létesítenek tagságot, hiszen rendszeres megtakarításaik hosszú idő távlatában jelentenek pénzforrást nyugdíjas éveikre. Ezen kívül a munkáltatónak is gazdasági érdeke, hogy minél kevesebb nyugdíjpénztárral létesítsen gazdasági kapcsolatot, hiszen ez költségekkel jár (munkaidő, átutalás költségei stb.). Tehát mindkét félnek anyagi haszna származik a jó pénztárválasztásból.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat megoldásához szakértő segítségét kértem, aki ismeri a pénztárakra és a munkáltatókra vonatkozó törvényi előírásokat, és napi munkája során több önkéntes nyugdíjpénztárral áll munkakapcsolatban. A feladat megoldásában több pénztár működésének mutatóit hasonlítottam össze, ebből megállapítható, hogy jelenleg melyik pénztár a legkedvezőbb a tagok számára.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladat megoldásához az adatgyűjtés a legobjektívebb forrásból, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adataiból történt. Az adatok értékeléséhez szakértő segítségét vettem igénybe.
Online forrás: www.pszaf.hu Az oldal tartalmazza az összehasonlítási szempontokat és segít tájékozódni a fontossági szempontok felállításában.
Szakértő: Az összegyűjtött adatok értelmezésében a szakértő volt segítségemre.
A feladat által érintett célcsoportok
Az önkéntes nyugdíjpénztári piacon jelenleg közel 70 pénztár tevékenykedik. Léteznek nyitott és zárt típusú pénztárak. A feladat megoldásában csak a nyitott pénztárakat vehetjük számításba, mert a zárt pénztárakban nem mindenki létesíthet tagságot (bizonyos munkáltatóknál dolgozók, bizonyos ágazatban dolgozók). Szakértőm elmondása szerint az utóbbi években a pénztári piacon nagy volumenű változások történtek. Néhány évvel ezelőtt még száz felett volt az önkéntes nyugdíjpénztárak száma, sok beolvadás és megszűnés történt. Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időre szólnak, így a legfontosabb szempont a pénztár stabilitásának kérdése. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a nagyobb taglétszámú pénztárak esetében kevesebb az átalakulás, megszűnés, mint a kis létszámú pénztáraknál. Tehát vizsgálatomat célszerű a nagy, nyílt pénztárak körére szűkíteni. A pénztár nagy taglétszáma és nagy vagyona elsősorban a pénztár stabilitására utaló jellemző, és feltételezzük, hogy egy nagy pénztár olcsóbban gazdaságosabban tud működni, ezért feladatomban a hét legnagyobb pénztár adatait - és feltételezésünk igazolására reprezentatív módon kiválasztott - két közepes és két kisebb pénztár mutatóit hasonlítom össze.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az általam készített összehasonlítás hasznos azon munkavállalóknak, akik még nem tagjai önkéntes pénztárnak, de nyugdíjas éveikre anyagi biztonságot szeretnének maguknak, amihez kisebb rendszeres befizetésekkel hozzájárulnának, ill. fontos azoknak is, akik már pénztártagok valamelyik nyugdíjpénztárban, de az összehasonlítás alapján átléphetnek egy kedvezőbb pénztárba. A munkáltató számára is fontos a jó pénztárválasztás, hiszen ha már munkáltatói hozzájárulást fizet, ezt olyan helyre tegye, ahol a pénz biztonságban van és legtöbbet éri tulajdonosának. A munkáltatónak gazdaságilag is érdeke fűződik hozzá, hogy munkavállalói egy pénztárban legyenek tagok, ne kelljen sok pénztár felé ügyintézni, átutalni, tehát költségtakarékossági megfontolásból célszerű munkavállalóikat egy pénztár felé irányítani. Fontos, hogy a vizsgálat eredményeit a munkavállalók megismerjék, hiszen az ő választásukon múlik, hogy melyik pénztár tagjai lesznek, befektetett pénzükből a jövőben mennyit profitálhatnak majd.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Az önkéntes nyugdíjpénztárak a tagok megtakarításait befektetik, a befektetések után hozamokat írnak jóvá. A pénztárak teljesítményének vizsgálatakor elsődleges szempont a jóváírt hozamok vizsgálata. Ilyen tekintetben célszerű megvizsgálni az utolsó éves hozamot, és az utolsó öt évben teljesített, átlagos hozamot is. Pénzügyi szempontból szintén fontos, hogy a tagdíjból milyen összeg kerül a tag egyéni számlájára, ugyanis a befizetésekből elvesznek működési és likviditási költségeket is. Mivel a pénztárak különböző konstrukciók szerint számítják a fedezeti alapra jutó hányadot, ezért az összehasonlíthatóság miatt havi tízezer forintos befizetés alapján számítjuk a fedezeti alapra jutó összeget. A pénztár stabilitására a pénztár vagyonából és a taglétszámból következtetünk.
