„2007:adósélet” változatai közötti eltérés
(→A feladat előtörténete) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| + | A pénzintézetek egyik fő profilja a hitelezés, melynek két fő célja a profitszerzés és a veszteségminimalizálás. Magyarországon a hitelfolyósítás bevált és elfogadott menete az ügyfél anyagi hátterének megismerése és a rizikófaktorok felkutatása. Ehhez számos dokumentumból (pl.: életkor, jövedelemigazolás, közüzemi számlák, költési szokásokat tükröző bankszámlakivonatok, stb.) származó adatot vizsgálnak, melyek összeredménye az ügyfél hitelképessége. Viszont nem kiszámolható és nem kalkulálható az a rizikó, mely az ügyfél halálával jár és a hitel éveken át húzódó behajtását vagy a veszteségként való leírását eredményezheti. A vizsgált feltételek egyike az életkor, melynek alsó korhatára általában 18-24 év és felső korhatára 65-70 év. Az elhalálozás viszont nem csak az idős korosztályt érinti, mint természetes fogyást, hanem jellemző a két korsáv által behatárolt minden életévre. Ezt jól tükrözi az elhunyt ügyfelek korsáv (30-40-50-60) szerinti csoportosítása, melyet a három különböző hitelterméken (folyószámla, hitelkártya, személyi kölcsön) felhalmozott tartozás mértékével vetettem össze és az feladatban vizsgált elmúlt öt év tendenciáját követtem le. Fontos még azt is kikötnöm a feladat adatainak részletesebb elemzése előtt, hogy csak a hiteltermékeket folyósító pénzintézet szemszögéből fogom levonnia a következtetéseket, mivel a hátrahagyott tartozás vagy vagyon mennyiségéről és értékéről csak és kizárólag a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek van tudomása (ha a hozzátartozók bejelentése a valóságot tükrözte). | ||
| + | A fentieket természetesen befolyásolja a hitelfedezeti biztosítások kötése, a gazdasági- és egészségügyi feltételek megléte és a fő betegségcsoportok (halált okozó) preventív csökkentése, melyek hatását jelenleg nem vizsgáltam. | ||
| + | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
A lap 2007. november 20., 06:26-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 A feladat címe
- 2 A feladat előtörténete
- 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A feladat címe
A feladat előtörténete
A témát az élet és a média szolgáltatta. A pénzügyi szolgáltatások, főként a hiteltermékek széleskörű kínálata és a magyarországi népességfogyás statisztikai adatai mindennapos információk számunkra. Két, egymástól teljesen eltérő témakör, melyeknek mégis van egy közös pontja: az eltávozás és a hátrahagyott tartozás. E pont elgondolkodtatott és kíváncsivá tett, vajon mekkora teher valójában egy vagy több hiteltermék mértéke és futamideje a mindennapi életünkben. A tartozás mérhető pénzösszegben, de mérhető-e pszichikai teherként, melyet tudatosan vagy tudat alatt hordozunk, és amely akár az életünk hosszát / életünk minőségét is befolyásolhatja.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A pénzintézetek egyik fő profilja a hitelezés, melynek két fő célja a profitszerzés és a veszteségminimalizálás. Magyarországon a hitelfolyósítás bevált és elfogadott menete az ügyfél anyagi hátterének megismerése és a rizikófaktorok felkutatása. Ehhez számos dokumentumból (pl.: életkor, jövedelemigazolás, közüzemi számlák, költési szokásokat tükröző bankszámlakivonatok, stb.) származó adatot vizsgálnak, melyek összeredménye az ügyfél hitelképessége. Viszont nem kiszámolható és nem kalkulálható az a rizikó, mely az ügyfél halálával jár és a hitel éveken át húzódó behajtását vagy a veszteségként való leírását eredményezheti. A vizsgált feltételek egyike az életkor, melynek alsó korhatára általában 18-24 év és felső korhatára 65-70 év. Az elhalálozás viszont nem csak az idős korosztályt érinti, mint természetes fogyást, hanem jellemző a két korsáv által behatárolt minden életévre. Ezt jól tükrözi az elhunyt ügyfelek korsáv (30-40-50-60) szerinti csoportosítása, melyet a három különböző hitelterméken (folyószámla, hitelkártya, személyi kölcsön) felhalmozott tartozás mértékével vetettem össze és az feladatban vizsgált elmúlt öt év tendenciáját követtem le. Fontos még azt is kikötnöm a feladat adatainak részletesebb elemzése előtt, hogy csak a hiteltermékeket folyósító pénzintézet szemszögéből fogom levonnia a következtetéseket, mivel a hátrahagyott tartozás vagy vagyon mennyiségéről és értékéről csak és kizárólag a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek van tudomása (ha a hozzátartozók bejelentése a valóságot tükrözte). A fentieket természetesen befolyásolja a hitelfedezeti biztosítások kötése, a gazdasági- és egészségügyi feltételek megléte és a fő betegségcsoportok (halált okozó) preventív csökkentése, melyek hatását jelenleg nem vizsgáltam.
