„Jövőkutatás” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 10., 12:02-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• 1913-1994. Robert Jungk a jövőkutatás úttörője volt. Nem a jobb és ígéretesebb jövőhöz segítő ujításokon dolgozott, hanem sokkal inkább annak a végiggondolására buzdított, hogy vajon milyen következményekkel járhat a frissen kipróbált technikák és technológiák bevetése. Az egyik ilyen aktuális kérdése az atomenergiára vonatkozott. Legelső, 1955-ben megjelent könyvének címe is ezt tükrözte: "A jövő már elkezdődött". Utolsó, 1993-ban kiadott könyvének címe ugyanebben a szellemben íródott "Mégis. Életem a jövő szolgálatában" címmel. Robert Jungk folyamatosan arra kívánt emlékeztetni bennünket, hogy a jövőt ma alakítjuk. [1]

• 1930-40. Ezekben az években Lewin a jövőt már egy állandóan változó képként fogta fel. Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre. Azóta kialakult az a módszertan és metodika, amely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg. Hazánkban az 1970-es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként. [[2]]

• 1940.-es években kidolgozott futurológiából (a természet és a kultúra jövojével való rendszeres foglalkozás – O. Flechtheim) és a két világháború között megjelent prognosztikából (gazdasági prognosztika – O. Morgenstern fejlődött ki.[3]

• 1968. ettől az évtől kezdve van hivatalos jövőkutatás.Ekkor alakult meg Aurelio Peccei vezetésével a Római Klub.
• 1972. óta több világmodell készült a klub szervezésében, ezek segítettek az emberiség figyelmét a jövő és a jövő problémái felé fordítani. [4]

• 1976.A Magyar Tudományos Akadémia megalapította a Jövőkutatási Bizottságot a IX. Osztály – a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya – keretében. Ez nyilvánvaló kifejeződése volt annak, hogy közel 10 év után a hazai tudományos közélet is elfogadta a jövőkutatást mint új tudományterületet.A Jövőkutatási Bizottság első elnöke Kovács Géza egyetemi tanár, a magyar jövőkutatás megalapítója volt 12 éven át (1976-1988 között). Abban az időben erősödött meg a hazai jövőkutatás. A Bizottság tudományos eszközökkel vizsgálta a Római Klub által kezdeményezett világmodelleket és azok tartalmát, s következtetéseket fogalmazott meg hazánk jövőjére vonatkozóan.
• 1988-tól a Bizottság elnöke Gidai Erzsébet egyetemi tanár volt, akinek nevéhez nemcsak újabb két hazai jövőkutatási konferencia sikeres megrendezése fűződik, hanem az 1987-ben megrendezett Európai Regionális Konferencia (témaköre: A jövő technikája és társadalmi hatásai) és a World Futures Studies Federation 1990-ben megrendezett 11. Jövőkutatási Világkonferenciája (témaköre: A jelenbeli döntések és a hosszú távú jövőképek kapcsolata) is.
• 1999-2005 között a Bizottság elnöke Besenyei Lajos egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora volt, aki nagy súlyt helyezett arra, hogy a hazai jövőkutatók – akik a jövő különböző aspektusaival foglalkoztak – évente egy-egy komolyabb fórumon eszmét cserélhessenek a jövő nagy kérdéseiről.
• 2005. szeptemberétől a Bizottság elnöke Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.[5]

Ontológiai modul

• "ez egy"kapcsolattípus:
• "van neki,része a szócikknek" kapcsolattípus:
• "a szócikk része valaminek(a szócikkel egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:
• prognosztika
• futurológia
• jövőképalkotás

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• ...

Tesztkérdések modul

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• ...