A lap jelenlegi, 2008. február 4., 14:28-kori változata

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A Magyarországon kapható kishaszongépjárművek tulajdonságaik és áraik alapján, hasonlóságelemzéssel történő összevetése vállalkozók részére. Feladatunkban a zárt és a nyitott rakterű gépkocsik külön lesznek értékelve. Azon haszongépjárműveket vesszük figyelembe, amelyek hengerűrtartalma 2500 cm3 alatt van. Egyes kisteherautókat az adatok hiánya (online módon, mindenki által hozzáférhető adatokkal dolgoztunk) miatt nem tudtunk feltüntetni.

Leadott Excel-feladat

Leadott Excel-feladat

A feladat előtörténete

Egy vállalkozóval történő beszélgetés során a vállalkozó elpanaszolta, hogy haszongépjármű vásárláskor rosszul döntött a gépkocsi tárgyát illetően és így nagyobb projektektől fosztotta meg magát. A rossz döntést az érintett az alábbiak szerint ismerte fel/be:

• Haszongépjármű vásárláskor az éppen aktuális probléma, feladat megoldására vásárolta meg az éppen legolcsóbb gépjárművet, ami mint utólag kiderült sok más projecttől fosztotta meg a harmadik személyt
• Emberünk a gépkocsi vásárláskor lényegében csak egy tulajdonságot nézett és azt, hogy az autó egy bizonyos márka legyen, sok más fontos paraméterrel nem számolt így a fogyasztással. Egyik legnagyobb problémája a nagy fogyasztás.

Ekkor fogalmazódott meg a fejünkbe a feladat és annak teljesítési lehetőségei.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

• A már előbb említett vállalkozó ugyanezen problémát hasonló módon próbálta megoldani, mint ahogy mi szeretnénk: a különbség a tulajdonságok mennyiségében rejlik. Ő úgy gondolkodott, hogy a legjobb haszongépjármű kiválasztásához elegendő 2, maximum 3 tulajdonság, ezzel szemben mi azt próbáljuk bebizonyítani, hogy minél több tulajdonságot ismerünk annál, pontosabban határozhatjuk meg a számunkra legmegfelelőbb kisteherautót.
• Szerintünk, ha a cégek, gyártók bizonyos tulajdonságokat kötelesek lennének közölni attól függetlenül, hogy ebből előnyük, vagy hátrányuk származik. Így átláthatóbb, egyszerűbb lenne az adatgyűjtés.
• Az általunk megkérdezett vállalkozó hasonlóan bonyolultnak illetve átláthatatlannak találja az ebben a témában közölt internetes adatokat.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok: Citroen Jumper, Fiat Ducato, Fiat Scudo, Ford Transit Van, Opel Movano, Peugeot Boxer, Peugeot Expert,Volkswagen Crafter, Volkswagen Transporter

Attribútumok: Motor, Hengerűrtartalom (cm3), Max. teljesítmény (LE), Végsebesség (km/h), Raktér hosszúság (mm), Raktér szélesség (mm), Raktér magasság (mm), Raktér térfogat (m3), Terhelhetőség (kg), Nettó ár (Ft)

Online forrás:

• Citroen[1][2]
• Fiat[3][4][5]
• Ford[6][7]
• Opel[8]
• Peugeot[9][10][11][12][13]
• Volkswagen[14][15][16][17]

Sajnos a jelenlegi online adatok a teljesség igénye nélkül kerültek a 'közönség' elé. Ez a tény rengeteg ember munkáját nehezíti meg, illetve rengeteg plusz időt követel egy feladat elvégzéséhez. Ezen okból kifolyólag kellett kihagynunk néhány autó márkát.

Dátum: 2007. március, Státusz: közhasznú

A feladat által érintett célcsoportok

Egy részről azon vállalkozók figyelmébe ajánljuk megoldásunkat, akik kishaszongépjármű vásárlás előtt állnak, illetve a cégek, gyártók informálódhatnak egymásról. Másrészt munkánk azon cégek figyelmét kívánja felhívni, akik hiányos internetes adatvagyont tesznek közzé.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vállalkozások kisteherautó vásárlása több millió forintos beruházás, ezért nagyon fontos ezen feladat alapos átgondolása, megfontolása. Véleményünk szerint egy vállalkozó akkor dönt helyesen, ha nem csak azt veszi figyelembe, hogy minél olcsóbban tudjon hozzájutni munkaeszközeihez, hanem azt is, hogy azokkal profitját maximalizálni tudja. Ezért elképzelhető, hogy számára jövedelmezőbb lesz egy drágább autó megvásárlása, melynek ára majd csak az alkalmazás során tud megtérülni. Ezzel a feladattal szeretnénk segíteni mindazon vállakozásoknak amelyek, kisteherautó vásárlás előtt állnak.

A válaszokat befolyásoló tényezők

• Motor (ábrázolási skála?) - maximalizálandó
• Hengerűrtartalom (cm3) - maximalizálandó
• Max. teljesítmény (LE) - maximalizálandó
• Végsebesség (km/h) - maximalizálandó
• Raktér hosszúság (mm) - maximalizálandó
• Raktér szélesség (mm) - maximalizálandó
• Raktér magasság (mm) - maximalizálandó
• Raktér térfogat (m3) - maximalizálandó
• Max. terhelhetőség (kg) - maximalizálandó
• Nettó ár (Ft) - minimalizálandó

A motor tulajdonságai kettős befolyással bírnak. Egyrészről a hengerűrtartalom meghatározza, hogy mekkora összeget kell fizetni súlyadó gyanánt, másrészről viszont a motor mérete és teljesítménye befolyásolja a haszongépjármű által szállítható terhet. A vállalkozónak el kell döntenie, melyik befolyásoló tényezőt veszi figyelembe.(Több súlyadót fizet, viszont nagyobb hasznos terhet tud szállítani és ez által esetleg több bevételhez jut, vagy kevesebb pénzt költ a súlyadóra, így kisebb terhet tud szállítani, viszont így plusz bevételtől esik el.) A raktér adottságai a szállítani kívánt eszközök paraméterire vannak hatással. A teljes adatvagyon összegyűjtése rendkívül időigényes, több napos utánajárást kíván meg. Mikor már kezünkben van az összes adat, akkor válik világossá, mely adatok válnak "zajokká".

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Összegyűjtöttük az adatokat, kiszűrtük a "zajokat", ezt követően az Excel segítségével létrehoztuk a metaadatbázist.
• A pivot-tábla elkészítésével ellenőriztük, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között és megfelelnek-e a KO-kritériumnak.

• A vizsgált attribútumok:
  • Motor
  • Hengerűrtartalom (cm3)
  • Max. teljesítmény (LE)
  • Végsebesség (km/h)
  • Raktér hosszúság (mm)
  • Raktér szélesség (mm)
  • Raktér magasság (mm)
  • Raktér térfogat (m3)
  • Max. terhelhetőség (kg)
  • Nettó ár (Ft)

• A vizsgált objektumok:
  • Citroen
  • Fiat
  • Ford
  • Opel
  • Peugeot
  • Volkswagen

• Ezek után létrehoztunk egy adattáblát az adatbázisunkból.
• Az adattábla segítségével tudtunk készíteni egy rangsor táblázatot, mely az egyes objektumokat rangsorolja az egymással összemért attribútum adatok alapján.
  • Pl.: a Coco munkalap G17-es cellája egy SORSZÁM-függvény paramétere, és értéke azért 0, mert egy autó annál jobb helyezést kap, minél nagyobb a teherbírása.
  • A D17-es cella szintén SORSZÁM-függvény paramétere, amely értéke viszont azért 1, mert az autó annál kisebb rangsorszámot kap, minél kisebb a fogyasztása.
• A Rangsor táblában csak 4 rangsort osztottam ki (bővebben a következő pontban). Ezt a SORSZÁM illetve a HA függvények egymásba ágyazásával kaptam meg: =HA(D6=0;4;HA(SORSZÁM(D6;D$6:D$25;D$27)<10;1;HA(SORSZÁM(D6;D$6:D$25;D$27)<15;2;HA(SORSZÁM(D6;D$6:D$25;D$27)<22;3;4)))). A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltuk ki. Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lehetne elvárásainknak a legmegfelelőbb, ha nem tudnánk, hogy így lényegében azonos fontosságot tulajdonítunk minden attribútumnak, noha a kezünkben lévő adatok alapján jól látható, hogy vannak olyan jellemzők, melyekből kevés van a drága autókban, s relatíve sok az olcsókban, vagyis valószínűleg ezen attribútumok nem bírhatnak jelentős ármeghatározó szereppel... Sajnos azonban sem mi, sem a szakértők nem tudják előre, vajon milyen tulajdonságok, milyen értékei, milyen fontosak lesznek adott objektumok egymással való versenyeztetésekor...
• A következő, Lépcső táblát már maga a Solver számolta ki. Mivel nekem 20 objektumom volt kénytelen voltam a 20 lépcső helyett 4-et használni – a Solver nem tudott volna akkora mennyiségű adattal dolgozni -. A Solver beállításai: a Célcella az a cella, amelyben az eltérések négyzetösszegét számolja ki a Solver, a Módosuló cellák a Lépcső tábla cellái, a Korlátozó feltételeket egyenként kell felvinnünk minden cellára vonatkozóan pl.: $D$57<=$D$56. Fontos hogy az értékek minimumát keressük (Min).
• A COCO tábla egy részét – mint az előbbi Lépcső táblában is- a Solver számolta ki. Az egyes tulajdonságok értékeit a Lépcső és a Rangsor táblákból, az FKERES függvény segítségével számoltuk ki pl.: =FKERES(D32;$C$56:$M$59;D$78;0). Ezen értékek összegét neveztük Összesennek. Az Eltérést a Kereskedelmi ár és az összesen különbsége adta. A % oszlopot az Eltérés és az Összesen hányadosával határoztuk meg. Az Összesent kellett összehasonlítani a kereskedelmi árral. Az ítéletnél a HA függvényt használtuk pl.: =HA(ABS(Q80)<=0.01;"kiegyenlített";HA(Q80>0.01;"túl értékelt";"alul értékelt")), ennek megfelelően – ha a számított ár (1 %-os eltérést engedélyeztünk) kisebb ,mint a kereskedelmi ár akkor „túlértékelt” lett, ha a két ár egyenlő vagy az 1 %-os határokon belül mozgott akkor „kiegyenlített” lett, ha a számított ár nagyobb mint a kereskedelmi ár akkor „alul értékelt”lett a haszongépjármű.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Platós teherautó

• Az általam lefuttatott Exceles elemzés alapján a tizenegy gépjármű közül egy kapott ”alul értékelt” egy ”túl értékelt” és kilenc ”kiegyenlített” minősítést. Ez alapján azt lehet mondani, hogy bármelyik autót megvásárolhatjuk, amelyik kielégíti igényeinket, az árnak megfelelő minőséget kapunk. A kapott eredmények azt mutatják, hogy egyik attribútum sem minősült zajnak az elemzés során. Azonban a lépcsőket megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az objektumok lépcsőfokai minimum három, maximum hét különböző értéket kaptak. Ez a tény és az, hogy az eredményül kapott rendszer meglehetősen kiegyenlített, arra enged következtetni, hogy az elemzést kevesebb lépcsőfok használatával is el kell végezni.

• Ezért a tizenegy lépcsőfokot öt darabra redukáltam. Az így kapott elemzésben már három autó kapott alul, és szintén három autó kapott túl értékelt minősítést. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Fiat gépjárművek ár–teljesítmény szempontjából megfelelnek a vevő elvárásainak, hiszen az egyik modell ”kiegyenlített” a másik pedig ”alul értékelt”. Különösen figyelemre méltó ezen kisteherautók eredménye, hiszen az adatgyűjtés során nem volt feltűntetve az autó fogyasztása, így az elemzés során ebben a kategóriában automatikusan a rangsor végére kerültek.

• Feladatomban az adatok hiánya és feldolgozhatatlansága miatt sajnos csak egy Peugeot járművet tudtam értékelni. Az autót leíró tulajdonságok között nem volt feltüntetve sem a végsebesség, sem a fogyasztás, ezért ezek a tulajdonságok szintén a rangsor végére kerültek. Ez lehet az egyik oka, hogy ez az objektum „túl értékelt” minősítést kapott mindkét elemzésem során.

• A Volkswagenek értékelése kiegyensúlyozott mindkét elemzésben. Igaz, hogy az öt lépcsőfokos elemzésnél már keletkezett alul és túl értékelt eredmény, azonban ezek száma egyensúlyban volt. Az viszont érdekes, hogy míg az egyik modellnél a kisebb motorteljesítménnyel rendelkező volt alul értékelve, addig a másik modellnél pont ellenkezőleg.

• Habár szakértőm a haszongépjárművek vásárlásakor nem végzett semmiféle elemző munkát, úgy tűnik, hogy talán a szerencsének vagy sokak véleményének – ”a német autó megfizethető, az ember igényeinek megfelelő” - köszönhetően, sikerült jól döntenie és a munkája elvégzésére alkalmas kisteherautót vásárolnia.

• Az első elemzés kimutatja, hogy az autó árát befolyásoló tényezők a hengerűrtartalom, a fogyasztás, a max. teljesítmény és a terhelhetőség. Kevésbé befolyásoló tényezők az autó fizikai tulajdonságai, mint például a plató hossza és szélessége, vagy az autó végsebessége. Mégis nagy jelentőséget tulajdonít a solver a legnagyobb végsebességnek. Tízszázaléknyi különbség sincs a két legnagyobb végsebességgel rendelkező autó végsebessége között, mégis majdnem a duplájának számítja az autó árába.

• A solver és az online megoldás végeredményei megegyeznek a tizenegy lépcsőfok alkalmazásánál. Azonban az öt lépcsőfokos elemzés esetén különbséget észlelhetünk a két eredmény között. Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a gépjárművek értékelését illetően és az ”alul értékelt” autók számában is. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a plató hosszát és szélességét zajnak tekintette, addig az Exceles a plató szélességét és a végsebességet. Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a max. teljesítménynek és a terhelhetőségnek tulajdonít nagyobb fontosságot. Ezzel szemben az Excel a hengerűrtartalmat és a fogyasztást is beleveszi az árat alakító tényezők közé.

Furgon

• Az általam kielemzett feladatban 20 objektum és 11 attribútum, 5 túl értékelt 4 alulértékelt és 11 kiegyenlített gépjármű van.Ez azt mutatja, hogy a kereskedők igen csak változatos árakat szabnak az autóknak. A feladatom azt mutatja meg, hogy a céltól és az elvárásoktól függően 11 autót tudunk úgy megvásárolni, hogy annyit adunk érte, mint amennyit ér továbbá 4 autó vásárlásakor mi, 5 autó vásárlásakor a kereskedő járna jobban. Az elemzés végrehajtása során a raktér magasság attribútum minősült zajnak. Mivel túl sok objektumom volt nem tudtam az általános megoldással végrehajtani a feladatot le kellett redukálnom a lépcsők számát 4-re.Az elemzésemben két autó típus szerepelt a legjobb és a legmegbízhatóbb eredménnyel ez az Opel illetve a Peugeot. Ezen modelleknél lett az elemzésem kiegyenlített. A többi márkánál eltérések szerepeltek vagy pozitív vagy, negatív irányba.

• Szakértőm a haszongépjármű választásakor nem végzett az enyémhez hasonló elemzést. Döntését egy márkára alapozta, amit később meg is bánt. Mind fogyasztásban mind méretben nem megfelelő gépkocsit választott.Elemzés kimutatja, hogy az autók árát legerősebben befolyásoló tényezők a hengerűrtartalom, a fogyasztás, a max. teljesítmény és a terhelhetőség. Azok a tulajdonságok, amelyek inkább a munkavégzés minőségére hatnak kevésbé határozzák meg az árat. Ilyenek például a raktér tulajdonságai, mint a hossza, a szélessége és a magassága.

• A solver és az online megoldás végeredményei eltérőek. Míg az Exceles megoldásban találunk zajnak minősülő tulajdonságot az online változatban nincs zaj. Az online megoldásban a legjobban árat befolyásoló tényező a motor, míg ezt érdekes módon a raktér magasság követi (annak ellenére, hogy az Excelben zajnak minősült). A legtöbb autónál hiányzik a fogyasztás talán ennek oka lehet, hogy az egyik autútipus kimagaslóan nagy értéket kapott.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Platós teherautó:

Az elemzés azt mutatja, és véleményem szerint is helytálló az a megállapítás, hogy a Volkswagen haszongépjárművek teljes mértékben megfelelnek a vevők igényeinek, ráadásul az autóért kiadott pénzmennyiségnek megfelelő minőséget kapnak. Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy csakis ez az autó az, amit érdemes vásárolni, mivel az eredmények azt mutatták, hogy szinte minden autó ”kiegyenlített”. A Peugeot túl értékelése sem jelenti azt, hogy kevesebbet ér, mint amennyit a márkakereskedők kérnek érte. Csak néhány attribútum hiányzó adatai tekintetében hátrébb került a rangsorban. Persze a hiányzó adatoknak is lehet többletjelentésük. Ezt mindenki maga döntse el.

Furgon:

Az adatok azt mutatják, hogy a vevők igényének a legmegfelelőbb haszongépjármű az Opel és a Ford. Ezeknél az autóknál a vevők nem fognak az autóadottságaihoz mérten aránytalanul sok pénzt kiadni. Vannak olyan haszongépjárművek, amelyek egy kiemelkedő tulajdonsággal bírnak, de többet kell érte fizetni, mint amennyit az autó ér. Ilyenkor a vevőnek kell eldöntenie, hogy mennyire fontos az a kiemelkedő tulajdonság.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzések célja az volt, hogy megmutassuk melyik autó mennyire éri meg az árát a rá jellemző műszaki adatok és fizikai tulajdonságok tekintetében. Esetleg az egyes modellekért nem fizetünk-e sokat vagy éppen keveset az autó nyújtotta lehetőségekhez képest. Ettől függetlenül a vállalkozónak azon kívül, hogy ezt megállapítsa, még nagyon sok mindent mérlegelnie kell. Például, hány darab autóra van szüksége, mennyi pénzt költhet rá maximum, esetleg milyen kedvezményeket kaphat az egyes autók vásárlása során stb. Ez a feladat nem azt mondja meg egy vállalkozónak, hogy melyik autót vásárolja meg, hanem azt, hogy az általa kiszemelt autók közül, melyik éri meg az árát. Ha több is van belőle az már a vállalkozó döntése, hogy melyiket fogja megvásárolni. Mégis sokat segíthet, hiszen a vásárló képet kap a kisteherautók ár-teljesítmény viszonyáról. Az adatok beszerzése nem jár nagy költséggel. Lehet online adatokkal dolgozni, ahogyan mi is tettük vagy az ember bemegy a márkakereskedésbe és kér egy hivatalos katalógust a műszaki adatokról és az árakról. Igaz ekkor költségként megjelenik az útiköltség. De ez később a megfelelő autó megvásárlásánál többszörösen megtérülhet.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

• Furgon:

Ha a Fogyasztás > 10.3, a Hengerűrtartalom 2198, a Max. teljesítmény >117 a Max. terhelhetőség 1317.5 és 1480 között van, a Motor > 2.2, Raktér hossz >3485, Raktér magasság 1662, Raktér szélesség 1736, Raktér térfogat 8 és a Végsebesség 157, akkor az Y ideális értéke 3506669 és 4188175 forint között várható.

• Platós kisteherautó:

11 lépcső:

Ha a Fogyasztás 8.1, a Hengerűrtartalom >1235, a Max. teljesítmény 120 és 125 közé esik, a Max. terhelhetőség >835, a Motor >2.2, Plató hossza >1959, Plató szélesség >1959 és a Végsebesség 140, akkor az Y ideális értéke 4819591 és 5278652 forint között várható.

5 lépcső:

Ha a Fogyasztás 8.5, a Hengerűrtartalom >1233, a Max. teljesítmény 112 és 125 közé esik, a Max. terhelhetőség >824, a Motor >2.2, Plató hossza >1752, Plató szélesség 2034 és a Végsebesség 140, akkor az Y ideális értéke 4684798 és 4846096 forint között várható.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

PPT

PPT

Kommentárok