„2007:Táblatörzskönyvek” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | |||
| + | Szűkebb értelemben véve a célcsoport mindenfajta növénytermesztéssel foglalkozó cég, hiszen a modell segítségével kideríthető, hogy mire kéne több figyelmet fordítani, és mi nem olyan meghatározó a hozam szempontjából. Tágabb értelemben véve minden gazdálkodási szervezet felhasználhatja a módszert, ahol valamilyen termékelőállítás folyik, ahol megvizsgálható az erőforrás felhasználás és a kibocsátás mennyisége. | ||
| + | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
=A válaszokat befolyásoló tényezők= | =A válaszokat befolyásoló tényezők= | ||
A lap 2008. február 7., 01:16-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Két növénytermesztési cég termesztés-technológiájának összevetése
A feladat előtörténete
Szakmai gyakorlaton voltam az egyik cégnél, és kiváncsi voltam, hogy mennyire reálisan használják fel erőforrásaikat, esetleg vannak-e pazarló tevékenységek. Erre nagyon jó vizsgálati módszernek tűnt a COCO.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az általam meglátogatott cég láthatóan nem fordít elég figyelmet a 40 cm-es talajlazításra, a baktérium trágyázásra,az ásóboronálásra, hiszen megfigyelhető, hogy azokon a táblákon, ahol ezeket a műveleteket elvégezték jelentősen megnőtt a learatott termény mennyisége. Ennek ellenére a külső cég sem alkalmazta ezeket a technikákat minden táblán, kivéve az ásóboronálást, ami esetében a 3 cm-rel mélyebb művelet jelentősen hozzájárult a hozamalakuláshoz, míg a kevésbé mély művelet egyáltalán nem, tehát az intenzitás is meghatározza, hogy adott művelet befolyásolja-e a hozamot vagy sem. Nitrogén műtrágyázás esetében hasonló a helyzet, a nagyobb mennyiség jelentősen növelte a hozamot, míg a kisebb mennyiség nem okozott számottevő hozamnövekedést a modell szerint. Hasonló összefüggések figyelhetők meg a gombaölő permetezés, simítózás és hengerezés alkalmazása esetén is. Szántás esetében azonban közel azonos értékek jelentős különbséggel járulnak hozzá a hozamhoz, így az általam látogatott cégnél magas hozamnövekedést okozott, ezzel szemben a külső cégnél semekkorát.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A táblatörzskönyvi adatokat a szakmai gyakorlatom során megismert cég munkatársától kaptam. A másik cég adatsorát a gyakorlatvezető tanáromtól kaptam.
A feladat által érintett célcsoportok
Szűkebb értelemben véve a célcsoport mindenfajta növénytermesztéssel foglalkozó cég, hiszen a modell segítségével kideríthető, hogy mire kéne több figyelmet fordítani, és mi nem olyan meghatározó a hozam szempontjából. Tágabb értelemben véve minden gazdálkodási szervezet felhasználhatja a módszert, ahol valamilyen termékelőállítás folyik, ahol megvizsgálható az erőforrás felhasználás és a kibocsátás mennyisége.
