„2008:Tandíjak” változatai közötti eltérés
(→A válaszokat befolyásoló tényezők) |
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
||
| 54. sor: | 54. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
Mind a Coco, mind a Solver megoldás azt az eredményt mutatja, hogy az intézmények a megfelelő tandíjakat kérik a hallgatóktól. | Mind a Coco, mind a Solver megoldás azt az eredményt mutatja, hogy az intézmények a megfelelő tandíjakat kérik a hallgatóktól. | ||
| − | + | A Coco eredményeiből kiderül, hogy a végzett hallgatók átlaga a legfontosabb paraméter. Az országos rangsor azon két intézmény esetében fontos, ahol a legmagasabbak a tandíjak. | |
| − | + | A Solver esetében az országos rangsor a "legértékesebb", melyet a felvételi ponthatár követ. Az átlagfizetés és a végzett hallgatók átlaga ugyanolyan súllyal szerepel az eredményben. | |
| − | + | Az első és második lépcsők azt mutatják a Solver esetében, hogy a felvételi ponthatár 190-ről 180-ra történő csökkenése kb. 5000Ft-ot jelent, viszont 180-ról 160-ra 0Ft a különbség, illetve 160ról 150re kb. 6000Ft-ot jelent a különbség. Ez a különbség nem biztos hogy reális. Lehetséges, hogy ez csak annak az eredménye, hogy kevés intézmény lett megvizsgálva és a tandíjak nagyon eltérőek voltak. Elképzelhető, hogy több intézmény vizsgálata reálisabb eredményt adott volna. | |
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
A lap 2008. március 24., 21:00-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy adott szak vizsgálata több felsőoktatási intézmény függvényében
AZ ILYEN JELLEGŰ CÍMEK ÉRTELMETLENEK: KI VIZSGÁL MIT MIÉRT HOGYAN?
A feladat előtörténete
Azon diákoknak akik felsőfokú tanulmányaik elkezdése előtt állnak, nehéz lehet eldönteni, hogy mely főiskolát válasszák. A főiskola kiválasztásánál egy adott szakot vettem alapul (= KO-feltétel).
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat attribútumainak kiválasztása az alapján történt, hogy melyek manapság azok a feltételek, melyek alapján talán a leggyakrabban dől el, hogy ki melyik főiskolát válassza. Ez a legtöbb esetben a tandíj, a felvételi ponthatár és az adott iskolat "népszerűsége".
MANAPSÁG KI MIKOR HOL HOGYAN DÖNTI EL, MELYIK FŐISKOLÁRA MENJEN?
MILYEN KIVÁLASZTÁSI MÓDSZERTAN TEKINTHETŐ BEST PRACTICE-NEK?
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok: I1, I2, I3, I4, I5 (anonimizált) oktatási intézmény IDE AZ ADATGYŰJTÉS FORRÁSAIT, ANOMÁLIÁIT KELL FELSOROLNI...
A feladat által érintett célcsoportok
Elsődleges célcsoport egy felsőoktatási intézmény leendő hallgatói, akik nem tudják eldönteni, hogy melyik intézményt válasszák. Ilyenkor a kapott ár/érték arány figyelembevételével esetleg könnyebben tud dönteni a leendő hallgató egy intézmény mellett vagy ellen.
Másodlagos célcsoport = ....
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Célom annak megállapítása, hogy megéri-e az adott oktatási intézményt választani a megadott szempontok alapján egy adott hallgatónak.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Attribútumok:
- felvételi ponthatár
- országos rangsor
- végzett hallgatók átlaga
- végzett hallgatók átlagfizetése
Az attribútumok a következő feltételezések alapján lettek kiválasztva:
- az oktatási intézmények statisztikát vezetnek arról, hogy egy adott évben mennyi a végzett hallgatók átlaga, ami azt jelenti, hogy az adott szakot elkezdő hallgatók közül mennyi azon hallgatók átlaga, akik "rendesen" (pl. 3 éves képzésnél 3 év alatt) be is fejezték az adott szakot.
- az oktatási intézmény statisztikát vezet arról, hogy a végzett hallgatóknak mennyi az átlagfizetése. Ebbe szintén csak azon hallgatók tartoznak bele, akik "rendesen" végezték el az adott szakot.
A cél az egyes változók optimalizásála a következők alapján:
- az intézmény oktatásának színvonalát az alapján osztályoztam, hogy minél kevesebben végzik el az intézményt valószínűleg annál erősebb az oktatás és érdemesebb többet fizetni
- a felvételi ponthatár szintén az oktatási intézmény színvonalát jelenti. Itt minél magasabb az érték, annál erősebb az oktatás és ilyenkor érdemesebb többet fizetni
- az országos rangsor is szintén az oktatási intézményt rangsorolja az alapján, hogy amely intézmény előréb van, ott érdemesebb többet fizetni a tandíjért
- a végzett hallgatók átlagfizetése az oktatási intézményt és ezáltal a tandíjat aképpen befolyásolja, hogy ha a későbbiekben lehet tudni, hogy a diploma többet ér, akkor ott érdemesebb többet fizetni a tandíjra.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- Adatgyűjtés
- PIVOT táblázat elkészítése (MIÉRT?)
- COCO-Online táblázat elkészítése (MIÉRT?)
- Solver elkészítése (MIÉRT?)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Mind a Coco, mind a Solver megoldás azt az eredményt mutatja, hogy az intézmények a megfelelő tandíjakat kérik a hallgatóktól. A Coco eredményeiből kiderül, hogy a végzett hallgatók átlaga a legfontosabb paraméter. Az országos rangsor azon két intézmény esetében fontos, ahol a legmagasabbak a tandíjak. A Solver esetében az országos rangsor a "legértékesebb", melyet a felvételi ponthatár követ. Az átlagfizetés és a végzett hallgatók átlaga ugyanolyan súllyal szerepel az eredményben. Az első és második lépcsők azt mutatják a Solver esetében, hogy a felvételi ponthatár 190-ről 180-ra történő csökkenése kb. 5000Ft-ot jelent, viszont 180-ról 160-ra 0Ft a különbség, illetve 160ról 150re kb. 6000Ft-ot jelent a különbség. Ez a különbség nem biztos hogy reális. Lehetséges, hogy ez csak annak az eredménye, hogy kevés intézmény lett megvizsgálva és a tandíjak nagyon eltérőek voltak. Elképzelhető, hogy több intézmény vizsgálata reálisabb eredményt adott volna.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az eredményből a következőket lehet levonni:
- A két "elit" intézmény a tandíjat nem csak a hallgatók arányából állapíthatja meg, hanem annak megállapításánál fontos szempont az "elismertség" is, ami az attribútumok között az "országos rangsor"-nál jelentkezik.
- Látszik, hogy melyek azok az intézmények, melyek a megfelelő tandíjat kérik el a hallgatóktól (I1 ill. I4) illetve az is, hogy az "elit" intézmények lényegében akármennyit (BIZONYÍTÉK = .............) kérhetnének tandíjra, mindig lesznek, akik oda jelentkezni fognak.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
MEGÉRTE ELVÉGEZNI A VIZSGÁLATOT, VAGY A BEST PRACTICE MELLETT KELLENE MARADNI?
