A lap jelenlegi, 2008. május 17., 14:02-kori változata

Meteorológiai Előrejelzés Adatbányászati Módszerekkel

Meteorológiai Előrejelzés Adatbányászati Módszerekkel

A feladat előtörténete, motivációk

"Üzlet vagy közszolgálat? A meteorológia nehéz napjai Május végén alaposan melléfogott a TV 2 meteorológusa, Németh Lajos. Hűvös nyarat jósolt, kéthétnyi zavartalan napsütéssel. Ehhez képest több mint két hónapon át melegrekordok dőltek meg. A népek örültek a nyárnak, jó szívvel elnézvén a tévedést. Aztán bekövetkezett az augusztusi tragikus égszakadás s annak nyomán a bűnbakkeresés. Jogosak-e a vádak? Hogy működik ez külországban? Biznisz vagy közszolgálat a meteorológia? Kezdetben vala a ma már 135 éves Országos Meteorológiai Szolgálat. A rendszerváltás után az időjárás-előrejelzésbe beléptek ugyan magáncégek is, ám a sajtó, a tévé, a rádiók jó részének, no és az átlagpolgárnak ma is az OMSZ a tájékozódási pont. Vajon milyen?

Elsőül az OMSZ (www. omsz.hu) honlapjára lépünk be, ahol a főoldalon megnyugtatóan közlik: ?Az Országos Meteorológiai Szolgálat a köz szolgálatában mindig arra törekedett, hogy a lehető legjobb információkkal szolgáljon mindenkinek.? A felszólítást komolyan véve föl is hívtuk az előrejelzési és alkalmazott meteorológiai főosztályt: milyen idő várható a héten, mivelhogy utazunk. A hölgy közölte: hívjam az információs vonal emelt telefondíjas számát, s nemmel válaszolt a kérdésre: ?sima? telefonszámon megkaphatom-e a kért információt. De vissza a honlapra. Az Alapdokumentumok alcím alatt található a kormány 277/2005. (XII. 20.) rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról. A 6. pont kimondja: ?A meteorológiai adat, amennyiben nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik... közérdekű adatnak minősül.?

Az 1995-ben alkotott, környezeti adatokról szóló törvény pedig így fogalmaz: ?...a légkörrel kapcsolatos adatok mindegyike közérdekű...? Világos.

Az OMSZ ezek szerint az adófizetők pénzén fenntartott intézmény, bízhatunk benne, közszolgálat. A működéséhez szükséges feltételek (géppark, műszerek) megteremtése, fenntartása a mi tárcánkat, vagyis a költségvetést terheli. Ám ha ez nem így működik, vagy a közintézménynek ?kereskedelmi kiskaput? nyitunk, mert nem tudunk elég pénzt adni neki, megtörténhet, hogy alapfeladatát nem avagy rosszul végzi el. (Augusztusban így történt.) 2006. július 17-én kelt elnöki utasításában Dunkel Zoltán elnök az elektronikus információszabadságról szóló törvényre hivatkozva közli: a szolgálat internetes honlapján ?közzéteszi a jogszabályban előírt adatokat és meteorológiai alapadatokat?. Vagyis ő (a szolgálat) dönti el, melyek a közérdekű adatok. S hogy ezen kívül mit adnak majd pénzért.

Ingyeninfó

A Nyugat-Európában működő állami meteorológiai intézetek viszont maradéktalanul teljesítik közfeladataikat, pedig a piacon szerepelnek prosperáló versenytársak, kitűnő magáncégek is.

A tartalmi, minőségi összehasonlításból sok minden kiderül. Az uniós magánmeteorológiai szolgálatok - www.ici.hu, a www.eumet.hu - oldalain ingyenesen sok információhoz juthatunk. A www.met.hun épp annyihoz, amennyire az OMSZ szerint az állami támogatásból futja.

Elég felmenni a www.weatheronline.co.uk angol magáncég honlapjára, ahol - magyarul is! - különlegesen feldolgozott térképeket, radarfelvételeket, hőmérsékleti méréseket találunk. Mindezt előrejelzési formában is megkaphatjuk, hogy az átlagpolgár számára is áttekinthető legyen. A sokszorosan feldolgozott, átalakított információk bárkinek elérhetőek, mindössze évi 20 angol fontért vagy 30 euróért. A honlapra szeptember 4-én 16.45-kor a találomra kiválasztott magyar városok - Budapest, Pécs, Debrecen - legfrissebb meteorológiai adatai 15.15-kor kerültek fel.

Kevesen tudják, hogy Magyarországon közpénzből két meteorológiai intézmény működik (a honvédségnek is van ilyenje), és még jó néhány magáncég. Ráadásul sokan hobbiként is művelik a meteorológiát. A magáncégek honlapjain több közérdekű, ingyenes adat szerepel. A pluszigényeket havi néhány száz forintért ?teljesítik?. A www.idokep.hun, a www.viharvadasz.hun, a www.eumet.hun legalább ötven, de gyakran 200 meteorológiai adat is szerepel, tízpercenként frissítve. Az állami közintézmény honlapján összesen tizenegy, habár tudjuk: több mint 90 automata mérőpont szolgáltat óránkénti információt nálunk. Márpedig ha az állami intézmény pénzt kér, torzul a piac, sérül a versenysemlegesség. Az OMSZ-ben nincs kikötve, mennyit költhet közfeladatokra, és mennyiért ?boltolhat?. A kormányrendelet szerint az állami támogatás 10 százalékáért; az OMSZ elnöke elmondja: ez kétmilliárdos költségvetésük 52 százalékát teszi ki.

Rossz riasztás

A vihar után aztán mindenki mosta kezeit, a balhét pedig a napi ügyeletes vitte el. S hogy ki döntött: az illető alkalmas-e arra, hogy ilyen kritikus napon szolgálatot teljesítsen? Gyaníthatóan az OMSZ elnöke, aki a Magyar Hírlap Online-nak augusztus 29-én még azt mondta: a szolgálat ingyen is tudna pontosabb előrejelzést küldeni a katasztrófavédelemnek. De a szakemberek az augusztus 20-i piros riasztásból is megérezhették volna a veszélyt.

Ám az OMSZ-nek vannak fizető ügyfelei is, akiknek akár óránkénti bontásban is képes specifikus előrejelzést készíteni. A katasztrófavédelem nem tartozik közéjük. Ami úgy is értelmezhető, hogy egy magyar közintézmény közérdekű adatot tart vissza. Dunkel úr hozzátette: nem civilek kapták a figyelmeztetést, hanem szakemberek.

Nekik pedig tisztában kell lenniük azzal, mit jelent a kilencven kilométeres sebességet meghaladó szél. Augusztus 20-a után a lapok arról tájékoztattak, hogy az OMSZ a katasztrófavédelemnek e-mailen elküldött ugyan egy (mint utóbb kiderült, szinte használhatatlan) figyelmeztetést 19.39-kor, de sem faxon, sem telefonon nem néztek utána, megérkezett-e. A lakosságot pedig nem informálta senki. Mit tettek azért, hogy az embereket minden lehetséges módon megvédjék a veszélytől? Értesítették-e az MTI-t? Felhívták-e a közszolgálati híradót? Melyik polgármester (helyi védelmi vezető) tudta volna, mit kell tennie? Mindenki ugyanazt a sovány információt kapta. Az egész megyére szólót. És feltételes módban.

Bármely állampolgár, akinek van internetkapcsolata, a radarképről meggyőződhet róla, honnan jön, hová tart a vihar. Az OMSZ honlapjáról azonban csak 2005. május 24-e óta tájékozódhat. Talán azért, mert áprilisban, májusban többmilliárdos kárt okozó égszakadás volt példáául Mátrakeresztesen, Mádon (egy halálos áldozattal) vagy Hosszúpályiban. Komoly baleset kellett ahhoz, hogy - több száz milliós szuperszámítógépek birtokában, a környezetvédelmi minisztériumtól kapott 80 milliós rendkívüli juttatásért - a korábban hatóránkénti 4 helyett 15 percenként mind a 96 radarkép megjelenjen az OMSZ honlapján.

Hiába, minden nyár nehéz."forrás:(http://www.168ora.hu/cikk.php?id=6259)

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t