„Vita:BA3:demografia” változatai közötti eltérés
a (Levédte a(z) Vita:BA3:demografia lapot [edit=sysop:move=sysop]) |
|||
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
88. sor: | 88. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
− | A COCO online elvégzése után a | + | A COCO online elvégzése után meglepően érdekes eredményt kapunk. Hogyan befolyásolja a kumulatív születés és a kumulatív halálozás a várható élettartalmat?! Első összehasonlításomban két tagországot vettem alapul, Angliát és Ausztriát. A kumulatív halálozás mindkét országban közel azonos. A kumulatív születések száma viszont Ausztriában kevesebb, mint Angliában. Ennek eredménye, Ausztriában magasabb a várható élettartam, mint Angliában. Egy másik összehasonlításban azt mutatom be, hogyan változik a várható élettartam, ha a születések aránya azonos, de a kumulatív halálozás eltérő. Maradjon az egyik országunk Ausztria, a másik ország legyen Lettország. A kumulatív születés a két országban tehát közel azonos. A kumulatív halálozás viszont Lettországban magasabb, mint Ausztriában. Ennek eredményeként elmondható, hogy Lettországban a várható élettartam alacsonyabb, mint Ausztriában. |
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
− | Azokban az országokban ahol | + | Azokban az országokban ahol a természetes változás, tehát a születések és a halálozások kiegyenlítettek, ott a várható élettartam magasabb, mint azokban az országokban ahol a természetes változás abszolút éréke távolabb esik a nullától. Tehát a várható élettartam alacsonyabb azokban az országokban ahol nagy az eltérés a születések és a halálozások között. |
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
− | Az összehasonlítás elemzése annyit árul el, hogy | + | Az összehasonlítás elemzése annyit árul el, hogy azokban az országokban ahol közel azonos a kumulatív születések és kumulatív halálozások aránya ott a legnagyobb a várható élettartam. Ilyen például Svédország, ahol a természetes változás a legkiegyenlítettebb a tagországok között, és a várható élettartam is itt a legmagasabb. A már említett Lettországban a legborúsabb a helyzet, ahol közel másfélszer annyi a kumulatív halálozás, mint a születés. Ebből következik, hogy ebben az országban élnek a legkevesebbet az emberek. |
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
Az adatgyűjtést az internet segítségével folytattam, ahol a tagállamokat külön bemutató oldalakon lehetett megismerni, valamint ez által rengeteg információhoz jutni. Az összegyűjtött adatok alapján állítottam össze a dolgozatomat. | Az adatgyűjtést az internet segítségével folytattam, ahol a tagállamokat külön bemutató oldalakon lehetett megismerni, valamint ez által rengeteg információhoz jutni. Az összegyűjtött adatok alapján állítottam össze a dolgozatomat. |
A lap jelenlegi, 2008. november 5., 15:54-kori változata
Manapság egyre többet hallani, hogy az Európai Unió lakossága elöregszik. Felvetődik a kérdés, hogy a tagállamok, mely országaiban milyen helyzet uralkodik. EZ SAJNOS NEM A JELENLEGI HELYZET: AZAZ NEM A PROBLEMA MEGOLDASANAK ISMERTETESE UGY, AHOGY MA EGY SZAKERTO (BEST PRACTICE) HOZZANYUL A KERDESHEZ... MI A KERDES EGYALTALAN? MIK A LEHETSEGES VALASZOK? MELYIK A LEGJOBB HASONLOSAGELEMZES NELKUL? MENNYI IDO ALATT KAPHATO MEG EZ A VALASZ.. S MAJD EHHEZ KEPEST KELL IRNI A SAJAT MEGOLDAS HASZNAROL...
Mit jelent vajon a pivot 179. vagy 180. soranak osszege? Mit jelentenek a lepcsok egyenkent? (pivot179-205)
A COCO online elvégzése után kiderült, hogy a volt szovjet utóállamokban a legkritikusabb a helyzet. Bulgária, Észtország, Lettország és sajnálatos módon Magyarország is a legrosszabb demográfiai helyzetben lévők csoportjába tartozik. Az unión belül húsz ország mondhatja el, hogy kielégítő a helyzete és valószínűleg a jövőben sem fog romlani a születések aránya, igaz javulás sem mondható, és mindössze csak három ország van akiknek rövidtávon nincs oka az aggodalomra. (Ezen országok: Ciprus, Írország és Luxemburg)
EZ MELY CELLAK ALAPJAN JOTT KI???
Tartalomjegyzék
- 1 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 2 A feladat előtörténete
- 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és annak értékelése
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az Európai Unió tagállamainak összehasonlítása a népesség, a születés és az elhalálozások tekintetében, a hasonlóságelemzés segítségével.
A feladat előtörténete
A szakdolgozatom témáját kutatva lettem figyelmes az EU honlapján feltüntettet tagországok részletes adatbázisára.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és annak értékelése
A tagállamok kormányai különböző módszereket alkalmaznak a népesség szinten tartására. Elsősorban szociális támogatásokkal szeretnék a családokat rávenni a több gyermek felnevelésére. Ilyen szociális támogatás például a főállású anyaság, mely három gyermek után igényelhető. A minisztériumok tudják, hogy ez a megoldás ebben az önző világban csak kis szegmenset érint ezért nyúlnak előszeretettel a bevándorlási megoldáshoz.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Vizsgált attribútumok:
- EU 27 tagállam
Vizsgált objektumok:
- Becsült népesség (ezer fő)
- Kumulatív születés (ezer fő)
- Kumulatív halálozás (ezer fő)
- Természetes változás (ezer fő)
- Születéskor várható élettartam
A feladat által érintett célcsoportok
A tagállamok kormányai, ezen belül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az unión belüli elöregedést a tagállamokon belüli demográfiai mozgások sem oldják meg. Az uniós országok jelentős része megnyitotta kapuit a munkavállalók előtt mégsem emelkedett meg ezekben az országokban a születések száma. A frissen diplomázott nők előrébb tarják a karrierjük építését, mint a gyermekvállalást. Ebből kifolyólag későn mennek el szülni és átlagosan egy gyermeknél többet nem vállalnak.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Vizsgált objektumok:
1. Becsült népesség (ezer fő)
2. Kumulatív születés (ezer fő)
3. Kumulatív halálozás (ezer fő)
4. Természetes változás (ezer fő)
5. Születéskor várható élettartam
- 1. Becsült népesség (ezer fő)
Megmutatja a tagországok 2008-as becsült vizsgálatának eredményét. (forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=11)
- 2. Kumulatív születés (ezer fő)
A születési arányt mutatja meg születés/fő mutatóval.
- 3. Kumulatív halálozás (ezer fő)
A halálozási arány mutatja meg haláleset/fő mutatóval.
- 4. Természetes változás (ezer fő)
A születés és a halálozás számának különbségét mutatja.
- 5. Születéskor várható élettartam
A tagállamokban a várható élettartamot mutatja.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladat gyakorlati megoldásának lépései:
- 1, Adatbázis készítése az összegyűjtött adatok alapján
- 2, Pivot kimutatás - ellenőrzés céljából
- 3, Adattábla elkészítése a meglévő adatokból.
- 4, COCO tábla készítése, amely az FKERES függvény segítségével visszautal a Lépcsők táblázatra.
- 5, Solver beállítása.
- 6, Solver futtatása.
- 7, A kapott eredmények kiértékelése a valós és becsült érték különbségével, és a Szorzatösszeg segítségével.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A COCO online elvégzése után meglepően érdekes eredményt kapunk. Hogyan befolyásolja a kumulatív születés és a kumulatív halálozás a várható élettartalmat?! Első összehasonlításomban két tagországot vettem alapul, Angliát és Ausztriát. A kumulatív halálozás mindkét országban közel azonos. A kumulatív születések száma viszont Ausztriában kevesebb, mint Angliában. Ennek eredménye, Ausztriában magasabb a várható élettartam, mint Angliában. Egy másik összehasonlításban azt mutatom be, hogyan változik a várható élettartam, ha a születések aránya azonos, de a kumulatív halálozás eltérő. Maradjon az egyik országunk Ausztria, a másik ország legyen Lettország. A kumulatív születés a két országban tehát közel azonos. A kumulatív halálozás viszont Lettországban magasabb, mint Ausztriában. Ennek eredményeként elmondható, hogy Lettországban a várható élettartam alacsonyabb, mint Ausztriában.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Azokban az országokban ahol a természetes változás, tehát a születések és a halálozások kiegyenlítettek, ott a várható élettartam magasabb, mint azokban az országokban ahol a természetes változás abszolút éréke távolabb esik a nullától. Tehát a várható élettartam alacsonyabb azokban az országokban ahol nagy az eltérés a születések és a halálozások között.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az összehasonlítás elemzése annyit árul el, hogy azokban az országokban ahol közel azonos a kumulatív születések és kumulatív halálozások aránya ott a legnagyobb a várható élettartam. Ilyen például Svédország, ahol a természetes változás a legkiegyenlítettebb a tagországok között, és a várható élettartam is itt a legmagasabb. A már említett Lettországban a legborúsabb a helyzet, ahol közel másfélszer annyi a kumulatív halálozás, mint a születés. Ebből következik, hogy ebben az országban élnek a legkevesebbet az emberek.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Az adatgyűjtést az internet segítségével folytattam, ahol a tagállamokat külön bemutató oldalakon lehetett megismerni, valamint ez által rengeteg információhoz jutni. Az összegyűjtött adatok alapján állítottam össze a dolgozatomat.