„BA3:berrendszerellentmondasai” változatai közötti eltérés
(→Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)) |
a (Levédte a(z) BA3:berrendszerellentmondasai lapot [edit=sysop:move=sysop]) |
||
(19 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
8. sor: | 8. sor: | ||
Napjainkban az igazságos bérezés nagyon fontos kérdéssé vált, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából, hiszen a HR tevékenység is egyre kifinomultabbá vált. A munkavállalóktól a maximális hatékonyságot és eredményességet várják el a munkáltatók. | Napjainkban az igazságos bérezés nagyon fontos kérdéssé vált, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából, hiszen a HR tevékenység is egyre kifinomultabbá vált. A munkavállalóktól a maximális hatékonyságot és eredményességet várják el a munkáltatók. | ||
Ez pedig csak akkor teljesülhet, ha a munkavállaló teljesen azonosul munkakörével és a munkabérével is elégedett. | Ez pedig csak akkor teljesülhet, ha a munkavállaló teljesen azonosul munkakörével és a munkabérével is elégedett. | ||
− | A bérezés az egyik legfontosabb HR kérdés a vállalatok körében. Ha a munkavállaló elégedetlen, | + | A bérezés az egyik legfontosabb HR kérdés a vállalatok körében. Ha a munkavállaló elégedetlen, az bérfeszültségekhez vezet és kihat az alkalmazottak munkájára és teljesítményére, így a hatékonyság romlását okozhatja. |
A szakdolgozatomban vizsgált kereskedelmi banknál egy ideje feszültségek léptek fel a munkavállalók körében. Ez az éves értékelésen fogalmazódott meg. A feszültség forrása, a bank belső jelentése alapján a bér volt. Néhány elégedetlen munkavállaló tudomására jutott, hogy hasonló kompetenciájú munkatársai magasabb munkabérben részesülhetnek. Ezért a menedzsment a bérrendszer felülvizsgálatát kezdeményezte. | A szakdolgozatomban vizsgált kereskedelmi banknál egy ideje feszültségek léptek fel a munkavállalók körében. Ez az éves értékelésen fogalmazódott meg. A feszültség forrása, a bank belső jelentése alapján a bér volt. Néhány elégedetlen munkavállaló tudomására jutott, hogy hasonló kompetenciájú munkatársai magasabb munkabérben részesülhetnek. Ezért a menedzsment a bérrendszer felülvizsgálatát kezdeményezte. | ||
Ennek a felülvizsgálatnak a része a jelenlegi rendszer ellentmondásainak feltárása, ehhez megfelelő eszköz 6 véletlenszerűen kiválasztott munkavállalóra elvégzett hasonlóságelemzés. | Ennek a felülvizsgálatnak a része a jelenlegi rendszer ellentmondásainak feltárása, ehhez megfelelő eszköz 6 véletlenszerűen kiválasztott munkavállalóra elvégzett hasonlóságelemzés. | ||
15. sor: | 15. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
+ | A bank éves értékelése és a jelentések alapján fény derült az eddigi bérrendszer ellentmondásaira, ezért a lehető legrövidebb időn belül a vezetésnek mindenképpen megoldást kell találnia erre a problémára. | ||
+ | A vezetőnek mérlegelnie kell a különböző tulajdonságok és kompetenciák fontosságát és ennek segítségével kialakítania azt, hogy melyik munkavállaló preferáltabb a másiknál. El kell döntenie, hogy ki, milyen tulajdonság(ok) alapján kapjon több/kevesebb bért. | ||
+ | |||
+ | A vezetőség meghatározza az összehasonlítani kívánt attribútumokat, és azokat táblázatos formában jelenítik meg. Ennek segítségével hasonlítják össze a munkavállalókat. | ||
+ | Az attribútumok a következők: életkor, szakértelem, kommunikáció, túlórák száma, nyelvtudás. Ahhoz, hogy megfelelő pontértéket rendeljenek az egyes munkavállalókhoz, a munkájuk figyelemmel követése elengedhetetlen. Ez időigényes feladat. Szűkíthetik is az attribútumokat a könnyebb vizsgálat érdekében, így azonban fontos tényezők maradhatnak figyelmen kívül. | ||
+ | |||
+ | A vizsgálat alapján helyrehozzák a bérrendszerben keletkezett ellentmondásokat. Természetesen a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha minden munkavállalóra elvégeznék a fenti vizsgálatot, azonban ez rendkívül időigényes lenne. | ||
+ | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
− | A feladatban használt adatok fiktívek. Ezekhez az adatokhoz azonban bármelyik nagyobb kereskedelmi banknál vagy nagyvállalatnál könnyen hozzáférnek az illetékesek, hiszen elektronikusan tárolják a HR rendszerhez kapcsolódó adatokat és | + | A feladatban használt adatok fiktívek. Ezekhez az adatokhoz azonban bármelyik nagyobb kereskedelmi banknál vagy nagyvállalatnál könnyen hozzáférnek az illetékesek, hiszen elektronikusan tárolják a HR rendszerhez kapcsolódó adatokat és információkat. |
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
1. A (munkavállaló) | 1. A (munkavállaló) | ||
33. sor: | 41. sor: | ||
1. Életkor (év)- Minél idősebb a munkavállaló annál nagyobb a tapasztalata, tehát az idősebb a preferáltabb. | 1. Életkor (év)- Minél idősebb a munkavállaló annál nagyobb a tapasztalata, tehát az idősebb a preferáltabb. | ||
− | 2. Szakértelem (pont)- Minél nagyobb pontértékkel rendelkezik az alkalmazott, annál nagyobb a szakértelme, a tapasztalatának és/vagy végzettségének köszönhető. | + | 2. Szakértelem (pont)- Minél nagyobb pontértékkel rendelkezik az alkalmazott, annál nagyobb a szakértelme, ez a tapasztalatának és/vagy végzettségének köszönhető. |
3. Kommunikáció (pont)- Minél nagyobb a pontérték, annál jobb. Kommunikáció alatt a munkatársakkal és felettesekkel való kapcsolattartást értem, nem zárkózik el a munkatársaitól, az aktuális történésekkel tisztában van. Mennyire kommunikatív kollegáival, részt vesz-e felmérésekben stb... | 3. Kommunikáció (pont)- Minél nagyobb a pontérték, annál jobb. Kommunikáció alatt a munkatársakkal és felettesekkel való kapcsolattartást értem, nem zárkózik el a munkatársaitól, az aktuális történésekkel tisztában van. Mennyire kommunikatív kollegáival, részt vesz-e felmérésekben stb... | ||
44. sor: | 52. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
− | Jelen feladatban a célcsoport egy magyarországi kereskedelmi bank véletlenszerűen kiválasztott 6 munkavállalója, valamint a felső vezető, aki a bérrendszerrel kapcsolatos döntéseket hozza. Ettől függetlenül más szektoroknál is érvényesülhet a feladat, ahol szeretnék összehasonlítani a munkavállalókat és | + | Jelen feladatban a célcsoport egy magyarországi kereskedelmi bank véletlenszerűen kiválasztott 6 munkavállalója, valamint a felső vezető, aki a bérrendszerrel kapcsolatos döntéseket hozza. Ettől függetlenül más szektoroknál is érvényesülhet a feladat, ahol szeretnék összehasonlítani a munkavállalókat és ez alapján szeretnének egy igazságos bérrendszert kialakítani. |
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
− | Eddig a munkavállalók összehasonlítása drága és időigényes feladat volt. Szakembereket, szoftvereket kellett igénybe venni, hogy reálisan lehessen megállapítani a munkabéreket a kompetenciák függvényében. Ez a módszer sokkal időtakarékosabb, biztonságosabb és nem utolsó sorban olcsóbb is. Ezen kívül kiderül, hogy egyes tulajdonságok mennyire befolyásolják a munkabér nagyságát, így fény derül a bérrendszer ellentmondásaira valamint igazságosságára. Ennek eredménye segítséget | + | Eddig a munkavállalók összehasonlítása drága és időigényes feladat volt. Szakembereket, szoftvereket kellett igénybe venni, hogy reálisan lehessen megállapítani a munkabéreket a kompetenciák függvényében. Ez a módszer sokkal időtakarékosabb, biztonságosabb és nem utolsó sorban olcsóbb is. Ezen kívül kiderül, hogy egyes tulajdonságok mennyire befolyásolják a munkabér nagyságát, így fény derül a bérrendszer ellentmondásaira valamint igazságosságára. Ennek eredménye segítséget nyújt egy objektívebb, igazságosabb bérezési rendszer kialakításában. |
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
80. sor: | 88. sor: | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
− | A felső szintű vezetésnek mindenképpen orvosolnia kell a problémát, méghozzá rövid időn belül. Ha nem teszi, akkor a munkavállalók elégedetlensége a | + | A felső szintű vezetésnek mindenképpen orvosolnia kell a problémát, méghozzá rövid időn belül. Ha nem teszi, akkor a munkavállalók elégedetlensége a hatékonyság romlásához vezet, és a munkatársi kapcsolatokban is feszültséget szül. |
− | Megoldás lehet, hogy az "A" | + | Megoldás lehet, hogy az "A" munkavállaló bérét felcseréljük az "E" munkavállaló bérével, azaz egy alulfizetettet a túlfizetettel, és az xls fájl Pivot és Solver(2) munkafüzetében látható az eredmény, mely szerint így minden munkavállaló a kompetenciáinak megfelelő munkabérben részelsülne, azaz, mindenki az arányos munkabér kategóriába kerülne. Erre a munkakörcsere is megoldást jelenthet. |
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
87. sor: | 95. sor: | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
+ | |||
+ | - Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007) | ||
+ | |||
+ | -https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:autok2 | ||
+ | |||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] |
A lap jelenlegi, 2008. december 14., 17:45-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy magyarországi kereskedelmi banknál a bérrendszer ellentmondásainak elemzése: az alkalmazottak mely tulajdonságai (attribútumai) meghatározó(bb)ak a kapott munkabér tekintetében?
A feladat előtörténete
Napjainkban az igazságos bérezés nagyon fontos kérdéssé vált, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából, hiszen a HR tevékenység is egyre kifinomultabbá vált. A munkavállalóktól a maximális hatékonyságot és eredményességet várják el a munkáltatók. Ez pedig csak akkor teljesülhet, ha a munkavállaló teljesen azonosul munkakörével és a munkabérével is elégedett. A bérezés az egyik legfontosabb HR kérdés a vállalatok körében. Ha a munkavállaló elégedetlen, az bérfeszültségekhez vezet és kihat az alkalmazottak munkájára és teljesítményére, így a hatékonyság romlását okozhatja. A szakdolgozatomban vizsgált kereskedelmi banknál egy ideje feszültségek léptek fel a munkavállalók körében. Ez az éves értékelésen fogalmazódott meg. A feszültség forrása, a bank belső jelentése alapján a bér volt. Néhány elégedetlen munkavállaló tudomására jutott, hogy hasonló kompetenciájú munkatársai magasabb munkabérben részesülhetnek. Ezért a menedzsment a bérrendszer felülvizsgálatát kezdeményezte. Ennek a felülvizsgálatnak a része a jelenlegi rendszer ellentmondásainak feltárása, ehhez megfelelő eszköz 6 véletlenszerűen kiválasztott munkavállalóra elvégzett hasonlóságelemzés. A hat alkalmazott tekintetében azt vizsgáltam meg, hogy a különböző tulajdonságaik és kompetenciáik milyen szerepet játszanak a kapott bér nagyságában, azaz mi alapján kapnak több/kevesebb bért. A feladat célja a jelenlegi rendszer ellentmondásainak feltárása és ezek alapján egy igazságosabb rendszer létrehozása.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A bank éves értékelése és a jelentések alapján fény derült az eddigi bérrendszer ellentmondásaira, ezért a lehető legrövidebb időn belül a vezetésnek mindenképpen megoldást kell találnia erre a problémára. A vezetőnek mérlegelnie kell a különböző tulajdonságok és kompetenciák fontosságát és ennek segítségével kialakítania azt, hogy melyik munkavállaló preferáltabb a másiknál. El kell döntenie, hogy ki, milyen tulajdonság(ok) alapján kapjon több/kevesebb bért.
A vezetőség meghatározza az összehasonlítani kívánt attribútumokat, és azokat táblázatos formában jelenítik meg. Ennek segítségével hasonlítják össze a munkavállalókat. Az attribútumok a következők: életkor, szakértelem, kommunikáció, túlórák száma, nyelvtudás. Ahhoz, hogy megfelelő pontértéket rendeljenek az egyes munkavállalókhoz, a munkájuk figyelemmel követése elengedhetetlen. Ez időigényes feladat. Szűkíthetik is az attribútumokat a könnyebb vizsgálat érdekében, így azonban fontos tényezők maradhatnak figyelmen kívül.
A vizsgálat alapján helyrehozzák a bérrendszerben keletkezett ellentmondásokat. Természetesen a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha minden munkavállalóra elvégeznék a fenti vizsgálatot, azonban ez rendkívül időigényes lenne.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladatban használt adatok fiktívek. Ezekhez az adatokhoz azonban bármelyik nagyobb kereskedelmi banknál vagy nagyvállalatnál könnyen hozzáférnek az illetékesek, hiszen elektronikusan tárolják a HR rendszerhez kapcsolódó adatokat és információkat.
Objektumok (sorok)
1. A (munkavállaló)
2. B (munkavállaló)
3. C (munkavállaló)
4. D (munkavállaló)
5. E (munkavállaló)
6. F (munkavállaló)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
1. Életkor (év)- Minél idősebb a munkavállaló annál nagyobb a tapasztalata, tehát az idősebb a preferáltabb.
2. Szakértelem (pont)- Minél nagyobb pontértékkel rendelkezik az alkalmazott, annál nagyobb a szakértelme, ez a tapasztalatának és/vagy végzettségének köszönhető.
3. Kommunikáció (pont)- Minél nagyobb a pontérték, annál jobb. Kommunikáció alatt a munkatársakkal és felettesekkel való kapcsolattartást értem, nem zárkózik el a munkatársaitól, az aktuális történésekkel tisztában van. Mennyire kommunikatív kollegáival, részt vesz-e felmérésekben stb...
4. Túlórák száma (óra)- Minél kevesebb annál jobb. A felesleges túlórákat értem ezalatt. Azok a munkavállalók, akik kevés felesleges túlórával rendelkeznek, azok „rendes” munkaidejüket megfelelően be tudják osztani, és feladataikat el tudják végezni, ezért nincsen szükségük plusz órákra.
5. Nyelvtudás (pont)- Minél magasabb szinten van, annál jobb.
6. Y-attribútum: Munkabér (ezer forint/hónap)-Minél nagyobb, annál jobb, hiszen motiváltabbá teszi a munkavállalót.
A feladat által érintett célcsoportok
Jelen feladatban a célcsoport egy magyarországi kereskedelmi bank véletlenszerűen kiválasztott 6 munkavállalója, valamint a felső vezető, aki a bérrendszerrel kapcsolatos döntéseket hozza. Ettől függetlenül más szektoroknál is érvényesülhet a feladat, ahol szeretnék összehasonlítani a munkavállalókat és ez alapján szeretnének egy igazságos bérrendszert kialakítani.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Eddig a munkavállalók összehasonlítása drága és időigényes feladat volt. Szakembereket, szoftvereket kellett igénybe venni, hogy reálisan lehessen megállapítani a munkabéreket a kompetenciák függvényében. Ez a módszer sokkal időtakarékosabb, biztonságosabb és nem utolsó sorban olcsóbb is. Ezen kívül kiderül, hogy egyes tulajdonságok mennyire befolyásolják a munkabér nagyságát, így fény derül a bérrendszer ellentmondásaira valamint igazságosságára. Ennek eredménye segítséget nyújt egy objektívebb, igazságosabb bérezési rendszer kialakításában.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Alap adattábla készítése fiktív adatok alapján
2. Pivot tábla létrehozása a kimutatás varázsló segítségével
3. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából
4. Lépcsők tábla elkészítése, melyben a Solver kimeneti paramétereit elhelyezhetjük
5. CoCo táblázat, benne FKERES függvény használata
6. Solver ítélet-HA függvény segítségével
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A CoCo táblázat jobb oldalán található a Solver ítélet oszlop. Az értékek szerint a munkavállaló lehet:
-alulfizetett
-arányos
-túlfizetett
Mindhárom kategóriába két-két munkavállaló tartozik:
• Alulfizetett (B és E munkavállaló)
• Arányos (C és D munkavállaló)
• Túlfizetett (A és F munkavállaló)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A felső szintű vezetésnek mindenképpen orvosolnia kell a problémát, méghozzá rövid időn belül. Ha nem teszi, akkor a munkavállalók elégedetlensége a hatékonyság romlásához vezet, és a munkatársi kapcsolatokban is feszültséget szül. Megoldás lehet, hogy az "A" munkavállaló bérét felcseréljük az "E" munkavállaló bérével, azaz egy alulfizetettet a túlfizetettel, és az xls fájl Pivot és Solver(2) munkafüzetében látható az eredmény, mely szerint így minden munkavállaló a kompetenciáinak megfelelő munkabérben részelsülne, azaz, mindenki az arányos munkabér kategóriába kerülne. Erre a munkakörcsere is megoldást jelenthet.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
nyilatkozat és kitöltési segédlet
- Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)