„BA3:Autók (STEP IX)” változatai közötti eltérés
(→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
(→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | Legelőször adatokat gyűjtöttem a feladathoz az internetről, majd egy táblázatba foglaltam őket. Az objektumok az autók típusai lettek, az attribútumokba pedig a hengerűrtartalom, a teljesítmény, illetve az ár tartozik. Ezután pivot táblázatot készítettem. Azt követte a hasonlóságelemzés. Ez úgy készült, hogy először a sorszám függvénnyel rangsorba állítottam az értékeimet, utána készítettem két két táblázatot, a másodikban a fkeres függvénnyel kiszámoltam az adatokat, amiknek az összege lett az autók becsült ára. Majd a tényleges árból kivontam a becsült árat és az eltéréseket szorzatösszegfüggvénnyel kiszámoltam. Ez az érték lett a solver célcellája, az előbb készített új táblázat, a lépcső táblázat, értékei pedig a módosuló cellák. A korlátozó feltételeket pedig úgy adtam meg, hogy a lépcső táblázat >= 0, a többi feltételnél pedig a alsó érték <= felette levő érték, például: B22<=B21. Ezek után szórást számoltam a lépcső táblázatból, és helyezést a lépcső táblázat táblázat megfelelő oszlopaiból a sorszám függvénnyel. Majd átlagot számoltam a coco táblázat oszlopaiból és szintén helyezést sorszámfüggvénnyel az egyes átlag értékekből. Majd a coco táblázatban kiszámoltam az eltérés és a becsült ár hányadosát, ez lett az eltérés százalékban. Ezt egy ha függvénnyel értékeltem, amelyben egy abszolútérték függvényt ágyaztam, amibe olyan feltételt írtam, ha az eltérés >= 0, akkor kiegyenlített, ha kisebb egyenlő, akkor drága. | ||
| + | Ezt követte a STEP, ahol győztest kell hirdetni. Megcsináltam ugyanezeket a táblázatokat mindegyik autótípushoz a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb árat rendelve. Majd összefoglaltam egy STEP táblázatban a végeredményt. | ||
| + | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
A lap 2008. december 14., 23:19-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A feladat előtörténete
- 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 4 A feladat által érintett célcsoportok
- 5 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 6 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 7 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 8 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 9 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 10 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 11 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
XLS Feladatomban öt darab autót hasonlítottam össze a teljesítmény és az ár alapján. Ez alapján még a STEP-et megoldva győztest is hirdettem.
A feladat előtörténete
Azért végeztem az autókon a hasonlóságelemzést, mert a családomban aktuális probléma volt 2008. őszén. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire befolyásolja a teljesítmény az árat és ezért végeztem ebben a témában a hasonlóságelemzést. Valamint még néhány fontos tényezőt is figyelembe vettem, többek között a gyorsulást, a hengerűrtartalmat, illetve a teljesítményt több mértékegységben kifejezve.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Feladatomban öt darab autót hasonlítottam össze teljesítmény és ár függvényében és a végén győztest kellett hirdetnem. A feladat objektumaiba az autók típusát írtam, az attribútumok pedig az ár, a teljesítmény (lőerőben és köbcentiméterben is megadva), a gyorsulás, illetve a hengerűrtartalom voltak.
A feladat által érintett célcsoportok
Azt a célcsoportot céloztam meg, akik a közeljövőben kívánnak új autót vásárolni és fontos számukra az ár. Illetve, hogy adott teljesítményű autóért (1200 ccm) mennyit kell fizetniük. Itt főként a márka, ami különbséget tesz és persze az extrák. Feladatomban az autókat alapfelszereltséggel ellátva hasonlítottam. Ezek az autók kisszemélygépjárművek.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Azt gondolom, hogy az általam vizsgált probléma aktuális, főleg a gazdasági válság idején veszik leginkább figyelembe az emberek az árakat. Emellett úgy gondolom, hogy a magyar lakosság nagy részét érinti ez a probléma, ezért számukra is hasznos az összehasonlító elemzés elvégzése és megkönnyíti a döntést.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Legelőször adatokat gyűjtöttem a feladathoz az internetről, majd egy táblázatba foglaltam őket. Az objektumok az autók típusai lettek, az attribútumokba pedig a hengerűrtartalom, a teljesítmény, illetve az ár tartozik. Ezután pivot táblázatot készítettem. Azt követte a hasonlóságelemzés. Ez úgy készült, hogy először a sorszám függvénnyel rangsorba állítottam az értékeimet, utána készítettem két két táblázatot, a másodikban a fkeres függvénnyel kiszámoltam az adatokat, amiknek az összege lett az autók becsült ára. Majd a tényleges árból kivontam a becsült árat és az eltéréseket szorzatösszegfüggvénnyel kiszámoltam. Ez az érték lett a solver célcellája, az előbb készített új táblázat, a lépcső táblázat, értékei pedig a módosuló cellák. A korlátozó feltételeket pedig úgy adtam meg, hogy a lépcső táblázat >= 0, a többi feltételnél pedig a alsó érték <= felette levő érték, például: B22<=B21. Ezek után szórást számoltam a lépcső táblázatból, és helyezést a lépcső táblázat táblázat megfelelő oszlopaiból a sorszám függvénnyel. Majd átlagot számoltam a coco táblázat oszlopaiból és szintén helyezést sorszámfüggvénnyel az egyes átlag értékekből. Majd a coco táblázatban kiszámoltam az eltérés és a becsült ár hányadosát, ez lett az eltérés százalékban. Ezt egy ha függvénnyel értékeltem, amelyben egy abszolútérték függvényt ágyaztam, amibe olyan feltételt írtam, ha az eltérés >= 0, akkor kiegyenlített, ha kisebb egyenlő, akkor drága. Ezt követte a STEP, ahol győztest kell hirdetni. Megcsináltam ugyanezeket a táblázatokat mindegyik autótípushoz a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb árat rendelve. Majd összefoglaltam egy STEP táblázatban a végeredményt.
