„BA3:hitelkartya” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
(Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS))
55. sor: 55. sor:
  
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
A modell abban az esetben lesz eredményes, ha a kártya igénylő nem tudja, mire szeretné használni. Ha valakinek már konkrét elképzelése van,, hogy mit szeretne kezdeni a kártyával, például kamatmentesen vásárolni, akkor meg kell nézni, hogy mennyi az összköltsége a kártyának valamint a kamatmentes időszak. Valamint számba kell venni azokat is, akik már elkötelezettek egy bank iránt, ahol már meg van a bizalom ott hajlandóak az ügyfelek egy kicsivel többet fizetni, ahol pedig esetleg rossz tapasztalatuk volt vagy nem szimpatikus a bank, ott lehet a legolcsóbb termék akkor sem azt fogják választani.
 +
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

A lap 2008. december 15., 18:53-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Melyik hitelkártyát igényeljem meg az ár-teljesítmény szempontjából?

A feladat előtörténete

Én egy piacvezető banknál hitelkártyát értékesítek. Sok esetben hallottam az ügyfelektől, hogy mielőtt döntene, összehasonlítja a másik hitelkártyájával, vagy a másik ajánlattal, amit más banktól kapott. Valószínűleg nem a piacon lévő összes hitelkártyát hasonlítják össze a potenciális ügyfelek mikor választanak. Kíváncsi voltam, hogy jól döntenek-e az ügyfelek, pontosabban, hogy a piacon jelenleg melyik kártyát lenne érdemes megigényelni. Valamint, hogy az én általam értékesített kártya nem nyújt kevesebbet, mint amennyit kér érte a bank.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg az interneten találhatunk különböző táblázatokat, ahol néhány, a hitelkártyához kapcsolódó díjakat szedtek össze. (Például: [1]). Olyan oldal is található, ahol bejelölhetjük a különböző termékeket és a végén generál nekünk egy exel táblázatot, de így is csak a kondíciós listákban szereplő adatokat szedi egy helyre, az összehasonlítást nekünk kell megcsinálni, és a végén dönteni.[2] Ezért lehet hasznos egy olyan rendszer, ami elvégzi az összehasonlítást.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatokat az interneten található kondíciós listákból kerestem ki. Előfordult, hogy egy-egy banknál volt olyan attribútum ami nem szerepelt a listán.

Objektumok (sorok)

A különböző bankok termékei, ebben az esetben hat bank tizenkét hitelkártyája. Azért ezek a kártyák, mert nem szükséges folyószámlát nyitni a hitelkártya igényléshez, és ezek mind dombornyomott MasterCard típusú kártyák.

Cib Bank Gold hitelkártya; Cib Bank Standard hitelkártya; CitiBank Arany hitelkártya (gold); CitiBank Ezüst hitelkártya (standard); FHB MasterCard Gold; FHB MasterCard Standard; OTP Klasszik hitelkártya (standard); Otp MasterCard Arany hitelkáryta (gold); Raiffeisen Bank Gold hitelkártya; Raiffeisen Bank Oxigén hitelkártya (standard); Unicredit Bank Arany hitelkáryta (gold); Unicredit Bank Kék hitelkártya (standard)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Számomra fontosnak vélt díjak, vagy szolgáltatások, amik a kondíciós listában szerepelnek. Valamint azok, amikre az ügyfelek a munkám során a leggyakrabban rákérdeznek.


Első éves kártyadíj; Éves kártyadíj (forint); Társkártya éves díja (forint); Havi kamat (forint); THM (százalék); Késedelmi díj (forint); Havi minimum összeg (százalék); Hitelkeret túllépés díja (forint); Kártya letiltás; Havi számlakivonat díj vagy zárlati díj; Készpénz felvétel belföldön(alkalmanként/forintban); Készpénz felvétel belföldön (alkalmanként/százalékban); Készpénz felvétel külföldön(alkalmanként/forintban); Készpénz felvétel külföldön(alkalmanként/százalékban); Kártyacsere (forint); Utazási védelem éves díj (forint)

A feladat által érintett célcsoportok

Két célcsoportot tudok megjelölni. Azok, akik szeretnének hitelkártyát igényleni valamint a bankok, mert szerintem a termékfejlesztésben segítségükre lehet.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A leendő hitelkártya használók számára akár több tízezer forintot is spórolhat, mivel nem csak két vagy három kártyát hasonlít össze, hanem az ebbe a csoportba tartozó valamennyi hitelkártyát. Valamint, ha a bankok a termékfejlesztés során használják és javítják szolgáltatásaikat, akkor több ügyfelük lehet.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatgyűjtés: A bankok honlapján található kondíciós listákból gyűjtöttem az adatokat.

2. META-adatbázis: A különböző adatokból DATA táblát készítettem. Ez tartalmazza a következőket: Sorszám; Objektum; Attribútum; Érték; Mértékegység; Forrás; Kutatás dátuma; Hatályos; Rögzítette; Megjegyzés

3. PIVOT táblák készítése: A kimutatás varázsló segítségével először egy összeg/érték táblát készítettem, majd egy darab/érték ellenőrző táblázatot, hogy megbizonyosodjam nem történt elgépelés.

4. Rangsor tábla: A sorszámfüggvénnyel az attribútumokat rangsoroltam. A legkisebb érték kapta a legkisebb rangsorszámot.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredmény azt mutatja, hogy a 8 kártya esetén arányos az ár, amit kérnek a bankok. Ellenben két kártya olcsóbb és két kártya drágább, mint amennyit ér. Az Unicredit bank eredményei valószínűleg azért jöttek ki így , mert lehetnek az Unicredit Arany hitelkártyának olyan előnyei, amiket nem vettem figyelembe, de meghatározóak lehetnek a hitelkártyával kapcsolatban. Ugyanis nem megalapozott az, hogy a bank egyik terméke a másik termék rovására versenyezzen. A másik két páros pedig az OTP Klasszik és a Raiffeisen Bank Gold hitelkártya. Ebben az esetben az OTP kártyája 12750 forinttal többet ér vagyis 41%-val, mint amennyit a bank kér érte. A Raiffeisen Bank a kártyáért 14%-val többet kér, mint amennyit érne.

Harminc 20 és 50 év közötti nem a banki szférában dolgozó embert kérdeztem meg avval kapcsolatban, hogy melyik hitelkártyát választaná a kondíciós listák alapján. Az eredmény azt mutatja, hogy a megkérdezettek 100%-a a Raiffeisen Bank Oxigén hitelkártyát választaná, mert ennek van a legalacsonyabb éves díja az első két évben. Mindenki az éves kártyadíjat nézte, nem is gondolkodott azon, hogy esetleg egy másik kártya többet tudna nyújtani minimális plusz költségért.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A modell abban az esetben lesz eredményes, ha a kártya igénylő nem tudja, mire szeretné használni. Ha valakinek már konkrét elképzelése van,, hogy mit szeretne kezdeni a kártyával, például kamatmentesen vásárolni, akkor meg kell nézni, hogy mennyi az összköltsége a kártyának valamint a kamatmentes időszak. Valamint számba kell venni azokat is, akik már elkötelezettek egy bank iránt, ahol már meg van a bizalom ott hajlandóak az ügyfelek egy kicsivel többet fizetni, ahol pedig esetleg rossz tapasztalatuk volt vagy nem szimpatikus a bank, ott lehet a legolcsóbb termék akkor sem azt fogják választani.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet