|
|
(139 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
1. sor: |
1. sor: |
− | '''Angol megnevezés:''' ... | + | '''Angol megnevezés:''' Artificial life |
| __TOC__ | | __TOC__ |
| == Történeti modul == | | == Történeti modul == |
− | * | + | *'''NA:''' "A kutatók szabadjára engedték a digitális organizmusokat a saját számítógépes környezetükben azért, hogy megfigyelhessék azok evolucióját és ellenörzött környezetben feljegyezhessék az eredményeket, ezzel kidolgozva a mesterséges élet legkifinomultabb alkalmazását napjainkban."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20483] |
− | A mesterséges élet fogalma a második világháború korszakára tekint vissza eredetileg az ellenséges kódok számitógépes feltörését célozta. | |
| | | |
− | *1966-ban Neumann János, Neumann János önreprodukáló automatákkal foglalkozó tanulmányában fogalmazódik meg először. | + | *'''2000:''' Langton felvetésével stabilizálódik a mesterséges élet mint külön diszciplina. |
| + | *Thomas Ray, amerikai biológus és a trópusi esőerdők szakértője a 90-es évek elején merész vállalkozásba, a Tierra Hálózat kiépítésébe, azaz az evolúció evolúciójának a szimulálásába fogott. Ebben a természetes organizmusok digitális megfelelői, azok számítógépes szimulációi által belakott, több mint százötven, a világhálóra csatlakozott computer alkotta cybertérben minden egyes sejt DNS-szerű genetikai kóddal rendelkezik."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20478] |
| | | |
− | *1989-ben Langton felvetésével stabilizálódik a mesterséges élet mint külön diszciplina. | + | *'''2000:''' "Tágabb értelemben idetartozó esemény az első testi sejtes klónozott élőlény, Dolly megteremtése."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20481] |
− | | |
− | *1994-re már olyan fejlődésen megy keresztül hogy több nemzetközi konferencia is foglalkozik a témakörrel, több folyóirat rendszeres eredményeket tesz közzé a kutatásokról.
| |
− | *Evolúciós biológia és számítógép-tudomány találkozása, mint Richard Lenski mikrobiológus, Charles Ofria informatikus, ...
| |
| | | |
− | *2002. Mesterséges élet modelleken nemcsak tudományos kutatók, de művészek is munkálkodnak. Az ALife jellegzetes kortárs "jelenség", egymástól távolinak hitt, összeegyeztethetetlennek vélt szakterületek találkozási pontja. | + | *'''2000:''' "Mesterséges élet modelleken nemcsak tudományos kutatók, de művészek is munkálkodnak. Az ALife jellegzetes kortárs "jelenség", egymástól távolinak hitt, összeegyeztethetetlennek vélt szakterületek találkozási pontja. |
− | *A mesterséges élet (artificial life vagy egyszerűen "alife") gondolatával csak az utóbbi évtizedben kezdtek el foglalkozni a tudósok. A mesterséges intelligenciához (AI) hasonlóan ez az interdiszciplináris kutatási terület is sok különböző tudományág határán helyezkedik el, így a számítástechnikán kívül a fizikához, a matematikához, a biológiához, a kémiához és - meglepő módon - a közgazdaságtanhoz, sőt a filozófiához is kell valamennyire értenie annak, aki ezzel szeretne foglalkozni.
| + | * A mesterséges élet (artificial life vagy egyszerűen "alife") gondolatával csak az utóbbi évtizedben kezdtek el foglalkozni a tudósok. A mesterséges intelligenciához (AI) hasonlóan ez az interdiszciplináris kutatási terület is sok különböző tudományág határán helyezkedik el, így a számítástechnikán kívül a fizikához, a matematikához, a biológiához, a kémiához és - meglepő módon - a közgazdaságtanhoz, sőt a filozófiához is." [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20482] |
− | | |
− | *Hans Moravec és Kevin Warwick - egymástól eltérő - robotjövői, a mesterséges intelligencia (AI), vagy a mesterséges élet (A-Life) kutatása elképzelhetetlen nélküle.
| |
− | Thomas Ray, aki egy olyan virtuális szimulációt tervezett, amelyben a mesterséges lények szerepét a számítógépes vírusokhoz hasonló, igen rövid programok töltik be. Ezek a rövid programok a szó egyfajta értelmezésében társadalmat alkotnak, ahol az egyének a gép belső erőforrásaiért versengenek (processzor, memória, kommunikációs csatornák stb.). Mivel az említett erőforrások végesek, egy virtuális társadalom csak a versengés szabályait követve alalkulhat ki és fejlődhet tovább. A kísérlet, mely Tierra néven vált ismerté, a földtörténet egy viszonylag korai szakaszát modellezte. Körülbelül 600 millió évvel ezelőtt, az ún. kambrium korszak elején jöttek létre Földünkön azok az igen egyszerű organizmusok, amelyekből mai színes élővilágunk kifejlődött. A Tierra kísérlet azoban nem ennek a robbanásszerű evolúciós fejlődésnek a mechanizmusát kívánta felderíteni, hanem arra volt kíváncsi, hogy mi történik egy szabadon fejlődő rendszerben, amelyben az egyetlen emberi tényező csak az első őssejt (ancestor) tervezésében nyilvánul meg. A kísérlet eredménye meglepő volt. Egyetlen őssejtből egy egész világ fejlődött ki, amelyben minden lénynek megvolt a pontosan meghatározott szerepe. A Tierra kísérlet tehát tágabb értelemben véve megteremtete a digitális társadalom fogalmát.
| |
− | | |
− | Mint láttuk, az evolúció mechanizmusa túlmutat biológiai ismereteinken és olyan alapvető törvényszerűségek felismeréséhez vezet, melyek bármely komplex rendszerre alkalmazhatók, többek között a társadalom és a gazdaság fejlődésének elemzésére is. Időzzünk el még egy pillanatot a digitális élet és társadalom gondolatánál. Vajon mi értelme lehet mindennek számunkra? Vajon a halhatatlanság egy új formájáról van szó? Sokan, ha játékosan is, de úgy gondolják.
| |
− | | |
− | Internethalhatatlanság
| |
− | | |
− | Egy kaliforniai cég (PersonaForm), amely az "Immortality through Technology" - szabadon fordítva: halhatatlanság a technológia segítségével - jelszót tűzte zászlajára, azon internetcégek közé tartozik, amelyek akár saját életünk részleteit dokumentálják és archiválják. Felismerve, hogy a halhatatlanság és az örök élet ma még sokunk számára elérhetetlen, a tudomány és technika gyors fejlődésében bízva a cég arra biztatja az interneten szörföző átlagembereket, hogy (nem meglepő módon szerény fizetség ellenében) életük és tudásuk legapróbb részleteit is dokumentálják egy későbbi generáció számára, amely majd - gondolom, akkor még több pénzért - feléleszti őket. Az ötlet nyilvánvalóan kissé bizar, és nem kell túl komolyan venni. A módszert egyébként "spirituális fotográfiának" nevezték el és racionálisan gondolkodó lévén sokat töprengtem, hogy megemlítsem-e ebben a sorozatban. Végül azért tettem meg, mert felvet egy igen fontos kérdést, amely e sorozat és sok tudományág szempontjából érdekfeszítő. A klónozás technológiája (legyen az biológiai vagy digitális) mindig csak arra lehet alkalmas, hogy másolatot készítsen valakiről. Bármilyen tökéletes is ez a másolat, ezt elkészülte után tartalommal kell megtölteni. Ez a tartalom valójában teljes életünk anyaga. Személyiségünk kialakulásában minden élmény, szép pillanat, fájdalom és csalódás benne van. Vajon tudományos értelemben dokumentálható és tárolható mindez? A választ magam sem tudom.
| |
− | | |
− | A fentebb említett cég valószínűleg nem a tudományos precizitás igényességével indult. Mégis rámutat egy alapvető pszichés szükségletünkre, amely majdnem minden ember sajátja és társadalmunk egyik alappillére. Ez nem más mint a lét és az emberi élet végességének gondolata. A halhatatlanság, a mulandóság és az örök élet gondolata minden kultúrában megjelenik. Különböző elixírek formájában az ókortól napjainkig az egyik legjobb üzlet, különösen Kaliforniában, ahol a szépség, és így a fiatalság, egy az egyben dollárra váltható.
| |
− | | |
− | E rövid kitérő után térjünk viszsza az internet világába. Vajon milyen pszichés és szociológiai hatással lesz ránk, ha kialakul egy másik, velünk párhuzamosan létező, digitális társadalom, melyben eltérő személyiséggel és cselekvőképességgel felruházott virtuális emberek élnek? Valószínűleg komoly válsághoz vezet, ha erre nem készülünk fel tudatosan. Valóságérzetünk és személyes viszonyunk embertársainkhoz ugyanis a lét azon szilárd logikáján alapul, miszerint valaki vagy létezik, vagy nem. Más eset nem lehetséges. Ez az elv, amelyet a matematikusok a harmadik kizárásának elveként neveznek, a mi esetünkben ott változik, hogy harmadik eset mégis lehetséges! Egy jövőbeli virtuális popsztárról például készülhet sajtófotó anélkül, hogy a hölgy fizikai valóságában valaha is megszületett volna. Ha jobban belegondolunk, társadalmunk híres egyedeinek léte már jelenleg is legtöbbünk számára sokszor csak a médián keresztül igazolható. Ennek eredményeképp a jövőben potenciálisan olyan szépségideált, szellemi és érzelmi viszonyt alakíthatunk ki egy velünk párhuzamosan létező virtuális társadalommal, valamint annak tagjaival, amely negatívan hathat saját pszichénkre, vágyainkra és létünk értelmére.
| |
− | | |
− | Információs társadalom
| |
− | | |
− | Az internet sokak számára áldás, másoknak csapás vagy csupán közömbös. Nem egyszerűen személyes véleményről vagy generációs különbségről van szó. Az internet, mint médium, a szabadság jelképe, és így különböző módon tagolja a társadalmat. Egyfelől szinte korlátlan hozzáférést biztosít minden olyan információhoz, amit tudni szeretnénk. Ingyenes szórakozást nyújt, oktat (ha jól használják), és korábban elképzelhetetlen lehetőségeket tár ki a mindennapi em-berek előtt. Másfelől nyilvánvalóan sok veszélyt rejt magában azáltal, hogy a keresett információhoz csak rengeteg "szemét" és reklám elolvasása árán juthatunk hozzá. Társadalmunk elidegenedését és szétesését okozhatja, hogy már nem beszélünk egymással, hogy félünk személyes kontaktust teremteni, és eközben valahol mélyen elveszítjük önmagunkat.
| |
− | | |
− | Miként viszonyul tehát a társadalom és annak legfontosabb elemeként az egyén a minket bombázó hihetetlen mennyiségű információhoz ? Sajnos nem túl jól, és a legijesztőbb éppen az, hogy ennek biológiai okai vannak! Mindjárt megmagyarázom. Dr. Freund Tamás akadémikus, a Bólyai-díj 2000 kitüntetettjének szavaival. "Napjaink információáradata ahhoz vezetett, hogy agyunkban felborult a külső és belső világunkból származó információ egyensúlya. Ez súlyos problémákhoz vezethet. Ez oka lehet számos szorongásos agyi megbetegedésnek, de bizonyos társadalmi devianciáknak, úgymint terrorizmus vagy vallási szekták. Itt ugyanis arról van szó, hogy agyunk biológiai fejlődése egy jó ideig, ötvenezer évig párhuzamosan haladt a befogadó információ mennyiségével és komplexitásával. Körülbelül ötven éve a kommunikáció hihetetlen fejlődése során ez egy ollóvá nyílt szét, hiszen az információ-áradat televízión, rádión, interneten, mobiltelefonon keresztül olyan tempóban bombázza agyunkat, hogy az azt már nem képes követni."
| |
− | | |
− | Az eredmény tehát beszűkülés. Igen, minél több információval bombázzuk az agyat, annál inkább fennáll annak a veszélye, hogy egy idő után telítődik, és az egyén beszűkül. Az internet hatását társadalmunkra még csak most kezdjük tanulmányozni és megérteni. Egy új kommunikációs eszköz alkalmazásának igen korai fázisában vagyunk, amikor is sokan csak az üzleti lehetőségekre fókuszálnak, míg az esetleges veszélyeket nem mérjük fel pontosan. Érzesem szerint a jövőben a technológia mellett a pszichológia és a társadalomtudományok kulcsszerepet fognak betölteni az internet fejlődésében.
| |
− | | |
− | A jövő zenéje
| |
− | | |
− | Az elmúlt tíz hónapban megpróbáltam végigkövetni eg,y az internet jövőjét sokban befolyásoló technológia (virtuális emberek) tudományos, üzleti és társadalmi hátterét. Egy évvel ezelőtt sorozatunk aktualitását Marlene Dietrich digitális klónozása adta, ami akkor a hollywoodi műhelyek egyik szenzációja volt. Az internet jövőjét megjósolni nehéz, és én nem is mernék vállalkozni rá. Egy dologban azonban biztos vagyok. Bárhogy is hívjuk majd a jövő digitális embereit (avatár, digitális klón vagy synthespian), egy olyan új kor hajnalát éljük, amely a digitális szórakoztatóipar, valamint az internet segítségével alapvetően átformálja majd önmagunkról és a világról alkotott képünket. Ebben a folyamatban olvasók, technológusok, tudósok és művészek közösen veszünk részt. Hogy mi lesz belőle? Ez már a jövő zenéje.
| |
− | *Kutatók szabadjára engedték a digitális organizmusokat saját számítógépes környezetükben azért, hogy megfigyelhessék azok “evolúcióját” és ellenõrzött környezetben feljegyezhessék az eredményeket, ezzel kidolgozva a “mesterséges élet” legkifinomultabb alkalmazását napjainkig.
| |
− | | |
− | | |
− | Reprodukálódnak, fejlõdnek és mutációkon mennek keresztül, miközben küzdenek más fajokkal az élettérért. Ha nem tudnak alkalmazkodni, akkor elpusztulnak. Ez a vírusok élete. Azonban nem minden vírus ilyen. Esetünkben a vírusok nem élõ teremtmények, hanem számítógépes programok, amelyek élõ szervezetekként mûködnek. Egy komputer memóriájában, a komplikált fõprogramok által megteremtett virtuális világban élnek - azaz életet mímelnek.
| |
− | | |
− | | |
− | “Egy világot szimuláltunk”, mondja Christoph Adami, a California Institute of Technology vezetõ számítástudomány és idegrendszer kutatója. “A teremtményeknek fogalmuk sincs arról, hogy ezen kívül más világ is létezik. A világ nem valós, azonban a benne élõ teremtmények azok.”
| |
− | | |
− | | |
− | Miközben a tudósok korábban már dolgoztak ki olyan szoftvert, amely az evolúciót szimulálja, az új tanulmány, amelynek eredményeirõl nemrég számolt be a Nature tudományos folyóirat, a mesterséges életet a tudományos misztikum világából kiemelve kutatási eszközként állítja csatarendbe.
| |
− | | |
− | | |
− | Elsõ lépésként a csoport létrehozott egy digitális organizmust, amely viszonylag egyszerû utasítások sorából tevõdött össze. Richard Lenski, a Michigan State University mikrobiológusa szerint a szervezet egy vírus, és a lánc a DNS kiber-megfelelõje, hiszen ez hordozza az organizmus minden funkciójához a megfelelõ instrukciókat. A digitális organizmus programja tartalmazott egy másolás parancsot, így a reprodukció is megoldódott. Az igazi vírussal ellentétben azonban ez az organizmus csak a számítógép által számára megteremtett környezetben tud létezni.
| |
− | | |
− | | |
− | Sõt, mivel a másolás funkció kis beépített hibával mûködött, az organizmus körülbelül minden ezredik másolata hibás volt, azaz “mutáns”. Esetenként a mutáció képessé tette az organizmust matematikai mûveletek elvégzésére, amit a környezet úgy “jutalmazott”, hogy gyorsabb reprodukciót tett lehetõvé, s így riválisait a faj tömegénél fogva kiszoríthatta, néha akár kihalásba is taszítva azokat. Ez volt a természetes kiválasztódás számítógépes megfelelõje.
| |
− | | |
− | | |
− | A kutatócsoport hagyta, hogy az elsõ vírusból 200 új “faj” fejlõdjön ki, miközben úgy manipulálta a környezetet, hogy egyes fajok maradjanak egyszerûek - csupán önreprodukálásra képesek -, míg mások alkalmazkodjanak, és váljanak összetettebbé.
| |
− | | |
| | | |
− | A kísérlet második fázisában megfigyelték az organizmusok evolúcióját, miközben mutációkat iktattak be, majd felmérték azok életképességét; azaz a reprodukciós képességet az egymást követõ életciklusokban. Az egyszerûbb organizmusok a mutáció során egyre gyorsabban estek szét, az összetettebbek viszont “pufferelõdtek” és sokkal kisebb mértékben sínylették meg a változásokat. | + | *'''2000:'''"A jövő kutatásai: érzelmekkel felruházott számítógépek kifejlesztése.Elsőként az emberi agy megismerése szükséges ahhoz hogy gondolkodó és érző számítógépeket teremtsenek a jövőben.Mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével a jövőben a számítógép képes lehet érzelmei állapotunkrol képet alkotni."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20488] |
| | | |
| + | *'''2002:'''"Publikáció egy evolúciós technikáról,a Fogel,Owens és Walsh által kidolgozott evolúciós programozásról.Ebben a módszerben egy adott feladathoz a megoldásjelölteket véges állapotú gépekkel reprezentálják amely során véletlenszerű mutáció felállításával a legjobb került kiválasztásra.John Holland olyan módszereket dolgozott ki hogy a természetes adaptáció folyamata bevihetővé vált a számítógépes rendszerbe ,ezzel megteremtette a biológiai evolúció egy absztraktcióját.Ezzel kezdetét vette a mesterséges élővilág megjelenése a számítógépes világban." [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20309] |
| | | |
− | “Az eredmények azt sugallták, hogy lennie kell az életben irányító alapelveknek, amelyek kimutathatók a biokémiában, vagy akár a kibertérben is” - mondja Adami.
| + | *'''2003:''' "A hiressé vált Deep Blue az első számítógép megalkotása ami megverte a sakkvilágbajnok Garry Kasparovot.Ezzel nyilvánvalóvá vált hogy a tervezők mesterséges intelligenciával felruházott komputert alkottak.A tervezők a valódi, biológiai életformák tanulmányozásával, modellezésével, másolásával és adaptációjával alkotják teremtményeiket." [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20480] |
| | | |
| + | *'''2004:''' "Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói megtették az első lépéseket a mesterséges élet egy formájának megalkotása felé. Teremtményük, egy kis szintetikus vesicula - azaz egy folyadékkal teli hólyagocska, ami képes gének feldolgozására - egy csiszolatlan biológiai sejtre emlékeztet. A kutatók által "vesicula bioreaktornak" nevezett képződmény részei az élet különböző birodalmaiból származnak. A puha sejtfalak tojásfehérjéből vett zsírmolekulákból készültek, a sejt belseje az E.coli baktérium egy, az összes genetikai anyagától megfosztott kivonata. Ez az élet esszencia készen tartalmazza a proteinek előállításához szükséges biológiai szerkezetek többségét, valamint egy vírustól kölcsönzött enzim hozzáadásával a vesicula képes DNS kódot "fordítani". Amikor géneket adtak hozzá, a sejtfolyadék elkezdett proteineket termelni, pontosan úgy, ahogy egy hagyományos sejt tenné. Az első kipróbált gén egy medúzafaj zöld fluoreszkáló proteinjéért felelős génje volt. A proteinből nyert ragyogás bebizonyította, hogy a bioreaktornak sikerült lemásolnia a géneket. A második gén egy baktériumtól, a Staphylococcus aureustól származott, ami apró pórusokat hozott létre a sejtfalakon. Ezek képessé tették a sejteket, hogy tápanyagot vegyenek magukhoz az őket körülvevő "levesből", így akár már napokig is képesek voltak működni."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20486] |
| | | |
− | A csoport felfedezte, hogy az összetettebb digitális organizmusok elnyelték a véletlenszerû mutációkat, s azok rajtuk kevesebb hátrányos hatást fejtettek ki, mint az egyszerûbbeken. Továbbá a mutációk nem feltétlenül kumulálódtak az egyes organizmusoknál. “A végeredmény néha igencsak különbözött attól, ami az egyes összetevõk hatásainak összegzõdésétõl elvárható volt” - mondja Lenski. Mindkét eredmény alátámasztotta a baktériumokat, gombákat és bormuslincákat tanulmányozó biológusok megfigyeléseit, és “olyan kutatásokat sugallt, amiket a valós életben is elvégeznénk”, teszi hozzá.
| |
| | | |
− | | + | *'''2005:''' "Neumann János önreprodukáló automatákkal foglalkozó tanulmányában fogalmazódik meg először az A-life."[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20511]] |
− | Most azonban még közel sem egyértelmû, hogy a tudományos közvélemény támogatni fogja-e a “mesterséges élet” kutatási eszközként való alkalmazását. "A szakosodott biológusok az általuk vizsgált fajok sajátosságait kutatják és idegenkednek az általános elméletektõl" - állítja Inman Harvey, a Britain's University of Sussex neurológiai és robottani szakértõje. "Ez a megközelítés sokkal inkább az általánosítás és absztrakció irányába mutat, mint azt legtöbb biológus szeretné."[http://www.mercurycenter.com/svtech/news/breaking
| |
− | /merc/docs/digit081799.htm]
| |
− | *Információtudomány-elmélet: mit honnan miért: mesterséges élet
| |
− | | |
− | Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói megtették az első lépéseket a mesterséges élet egy formájának megalkotása felé. Teremtményük, egy kis szintetikus vesicula - azaz egy folyadékkal teli hólyagocska, ami képes gének feldolgozására - egy csiszolatlan biológiai sejtre emlékeztet. A kutatók által "vesicula bioreaktornak" nevezett képződmény részei az élet különböző birodalmaiból származnak. A puha sejtfalak tojásfehérjéből vett zsírmolekulákból készültek, a sejt belseje az E.coli baktérium egy, az összes genetikai anyagától megfosztott kivonata. Ez az élet esszencia készen tartalmazza a proteinek előállításához szükséges biológiai szerkezetek többségét, valamint egy vírustól kölcsönzött enzim hozzáadásával a vesicula képes DNS kódot "fordítani". Amikor géneket adtak hozzá, a sejtfolyadék elkezdett proteineket termelni, pontosan úgy, ahogy egy hagyományos sejt tenné. Az első kipróbált gén egy medúzafaj zöld fluoreszkáló proteinjéért felelős génje volt. A proteinből nyert ragyogás bebizonyította, hogy a bioreaktornak sikerült lemásolnia a géneket. A második gén egy baktériumtól, a Staphylococcus aureustól származott, ami apró pórusokat hozott létre a sejtfalakon. Ezek képessé tették a sejteket, hogy tápanyagot vegyenek magukhoz az őket körülvevő "levesből", így akár már napokig is képesek voltak működni.
| |
− | | |
− | A medúza génjétől zölden fluoreszkáló vesicula. Albert Libchaber, a projekt vezetője hangsúlyozta, hogy ezek a bioreraktorok nem élő dolgok - egyszerű kémiai reakciókat hajtanak végre, ami bekövetkezhet egy sejtmentes biológiai folyadékban is. A kutatás azonban egy új terület, az úgynevezett szintetikus biológia egy szála, melynek célja hogy teljes szerveket alakítsanak át, vagy alkossanak újra a semmiből. Craig Venter, aki az emberi géntérkép dekódolásának kereskedelmi vállalkozását vezette, jelenleg azon fáradozik, hogy egy baktériumot lebontson arra a minimális génkészletre, ami a túléléshez szükséges. Két évvel ezelőtt egy másik csapat bebizonyította, hogy a gyermekparalízis vírusok a kereskedelemben beszerezhető kémiai anyagokból összerakhatók egy kémcsőben. Mindezek mellett számtalan kémikus keresi azokat a kémiai reakciókat, melyek megelőzhették az életet. Libchaber célja egy minimális szintetikus organizmus felépítése sejtfallal és génkörforgással, ami lehetővé teszi az önfenntartást, akárcsak egy élő sejt esetében. Minél életszerűbbekké válnak ezek a konstrukciók, annál komolyabban el kell kezdenünk foglalkozni az élet természetének újragondolásával. "Ez már inkább filozófia" - nyilatkozott Libchaber. "Nekem az élet olyan, mint egy gép - egy gép egy programmal. Ennyi és nem több, azonban nem mindenki vallja ezt a nézetet." A kutató igyekezett hangsúlyozni, hogy kísérletei nem rejtenek veszélyeket, mivel sejtjei nem csupán mesterségesek, de csak az általa biztosított tápanyag közegben képesek működni. "Ha kivesszük a rendszert ebből a környezetből, akkor nem képes a további működésre" - tette hozzá. (Egy lépéssel közelebb kerültünk a "mesterséges élethez". 2004.12.27. - Richárd Balázs, sg.hu) [http://www.ifti.hu/tartalom2_200453.html] | |
| | | |
| == Ontológiai modul == | | == Ontológiai modul == |
− | * A mesterséges élet a biológiát bõvíti ki olyan létformák tanulmányozásával, melyek különböznek a Földön megjelenõktõl. Úgy viszonyul a biológiához, mint a szintetikus vegyészet a kémiához. A mai munkák nagy része a számítógépekben létrehozható szabadon fejlõdõ rendszerekkel foglalkozik. Cél: hagyni, hogy az evolúció létre tudja hozni azt a komplexitást a digitális médiumban, melynek nagyságrendje összehasonlítható a szerves élet sokféleségével. | + | *"Ez egy "kapcsolattípus: |
− | | + | **Neuron hálózatok:egyfajta sratégiai életszimuláció (alkalmazási példa) |
− | Szintetikus evolúció
| + | **Emberi kommunikációhoz hasonló módon beszélgetés: Talkie.Com, Xerox, Improv Technologies (alkalmazási példa) |
− | | + | **Evolúciós és genetikus algoritmusok,[[celluláris automata]], [[Autonóm Adaptív Ágens]] (alkalmazott módszerek) |
− | Az élet jelenségérõl meglévõ tudásunkat nagymértékben korlátozza az a tény, hogy csak egy megvalósulását - a földi életet - vagyunk képesek tanulmányozni. Komparatív vizsgálódások nagyban segítenék az élet általános törvényeinek megértését.
| + | **PHYSYS-rendszer(alkalmazási példa) |
− | | + | |
− | Más lehetséges életformák:
| + | *"Van neki,része a címszónak": |
− | | + | **[[Emergencia]] |
− | földönkívüli élet - ha létezik, akkor is valószínûleg hasonló lehet, mint a földi szénalapú élet.
| + | **szintézis |
− | | |
− | mesterséges élet - egy egész más közegben létrehozott életforma lenne a legmegfelelõbb az összehasonlító vizsgálódásoknak. Ez szintetikus, építõ megközelítés szemben a megszokott természeettudományos redukcionista, analitikus megközelítésssel.
| |
− | | |
− | Mennyire hihetõ az, hogy az élet létezhet a szerves kémiától eltérõ közegben?
| |
− | | |
− | Szintetikus élet
| |
− | | |
− | Hogyan definiálhatjuk az élet fogalmát a tudományos vizsgálódás keretein belül? Az élet fogalom jelentése még a tudományon belül is homályos fogalom. Egy lehetséges módszer a tisztázásra azoknak a tulajdonságoknak listaszerû felsorolása, melyek az élõ rendszerek elengedhetetlen jellemzõi:
| |
− | | |
− | replikáció
| |
− | | |
− | fejlõdés
| |
− | | |
− | anyagcsere
| |
− | | |
− | válasz ingerre
| |
− | | |
− | sérülés kijavítása
| |
− | | |
− | ...
| |
− | | |
− | A jelenlegi mesterséges élet rendszerek nagy része ezeknek a tulajdonságoknak csak valamely részhalmazát képes produkálni, így egyelõre ezek a jellemzõk csak összefüggéseikbõl kiragadva vizsgálhatók.
| |
− | | |
− | A mesterséges élet rendszerek típusai (a közeg szerint osztályozva):
| |
− | | |
− | hardveres
| |
− | | |
− | szoftveres (jelen pillanatban ez tûnik a leginkább járható útnak)
| |
− | | |
− | "nedves", kémiai
| |
− | | |
− | Szintézis és szimuláció
| |
− | | |
− | A szimuláció mindig egy valós világban létezõ rendszer modellje, megpróbálja annak a területnek a legfontosabb összefüggéseit, szabályait kiemelni, s az így lejátszott szimuláció eredményeit visszavonatkoztatja a valós világra. Ezzel szemben a mesterséges élet rendszerek elemei önálló objektumok, melyek nem modelleznek semmi mást, nem reprezentálnak semmit. A szoftveres szintézis esetében ezek az objektumok adatszerkezetek, folyamatok, végül pedig bájtok és bitek - ezért tûnik szokatlannak ezekrõl mint élõkrõl beszélni. Habár, ha ezek képesek az élet jellemzõit produkálni, akkor a tudományág definíciója szerint a biológiának szükségszerûen foglalkozni kell vele.
| |
− | | |
− | A számítógépek nem a modellezés eszközei, hanem egy olyan szokatlan környezetet, életteret képviselnek, amelyet nem-szénalapú életformák sikerrel benépesíthetnek.
| |
− | | |
− | Kutatás digitális evolúcióval
| |
− | | |
− | A digitális élet bír olyan egyedi jellemzõkkel, melyek a vele való kutatómunkát meglepõen hatékonnyá teszi:
| |
− | | |
− | könnyû az adatgyûjtés
| |
− | | |
− | manipulálható az evolúciós folyamat menet közben is
| |
− | | |
− | pontosan megismételhetõk a kísérletek
| |
− | | |
− | gyors (nem tisztázott az a kérdés, hogy ha a digitális rendszerek elérik a szerves élet bonyolultságát, akkor arányosan fejlõdési sebességük lecsökken)
| |
− | | |
− | Ezen tulajdonságok révén az ilyen irányú kutatások értékes kiegészítését adhatják a biológiának.
| |
− | | |
− | Evolúció és a közeg
| |
− | | |
− | Az evolúció egy olyan folyamat, amely feltárja mûködési közegének inherens lehetõségeit. A digitális komputációba ágyazott evolúció egészen furcsa univerzumot "lát". Nem anyagi, termodinamikai törvények érvényesek, hanem a logika és az információ törvényei. Az itteni "fizika" törvényeit a processzor sebessége, a memória mérete, topológiája határozza meg. (Itt nem számít, hogy a számítógépek a valós fizikai világ részei, hisz belsõ logikájuk teljesen független attól, hogy szilíciumlapkákon vagy elektroncsövekkel vagy vízvezetékekkel és csapokkal van megvalósítva.)
| |
− | | |
− | Digitális evolúció - az ellenõrzés feladása
| |
− | | |
− | Ahhoz, hogy az evolúció folyamatai valóban kifejtsék hatásaikat, megfigyelhetõk legyenek minimálisra kell csökkenteni a folyamat befolyásolását.[http://physis.sourceforge.net/old/hun/doc/jegyzetek/tray_alife.html]
| |
| | | |
| + | *"A cím része valaminek(szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus: |
| + | **Információs logisztika |
| + | **digitális evolúció:az élö rendszer leképezéséből adaptálódásából létrejövö rendszer. |
| + | **szintetikus evolució(DNS-replikáció,immunrendszerek modellezése, darwini programozás ezek nem a szén alapú hanem a sziliciumból felépült számítógépek genetikai dotációja) |
| + | **mesterséges intelligencia alkalmazások (viselkedésmodellek,forgalomirányítás,gépi tanulás,természetes nyelvek kezelése, robotika) |
| + | **szimuláció (MÉ, szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek, ökonometria, ...) |
| == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == |
− | * Lenski, elmondása szerint, tisztában van a tanulmány ellentmondásos mivoltával, de a soron következõ viták eredményétõl függetlenül elégedettnek érzi magát. “Ha a digitális organizmusok úgy viselkednek, mint a valósak, az azt sugallja, hogy a számítógépes genetikai kód olyan, mint az emberi, s ez nagyon érdekes” - mondja. | + | * Számos kutatás tekintetében elmondható hogy a valós s digitális élőlények viselkedését mutató eljárások erősen különböznek egymástól.A kis organizmus vesicula nem hasonlítható a komputerekben megfigyelt algoritmusok által leírt szervezetekhez.Ezt mutatja Lenski laboratóriumában produkált kisérlet itt ugyanis a valódi élőlényektől eltérően több száz mutáció játszódott le. |
− | | |
− | | |
− | A mesterséges élet megalkotása iránti érdeklõdés a komputeres modellezés fejlõdésében gyökerezik, amelyben a számítógépeket arra használták, hogy események valószínû következményeit vetítsék elõre, ahol az események között szerepelt az óceán hõmérsékletének 1 fokos emelkedése, vagy akár egy nukleáris háború. | |
− | | |
− | | |
− | Az 1990-es években nagy elõrelépés történt, amikor Thomas Ray zoológus megalkotott egy olyan programot, amely lehetõvé tette kisebb digitális organizmusok számára önmaguk reprodukálását és a mutációt a virtuális környezet benépesítése céljából anélkül, hogy azt tönkretették volna. Ez már túlment a szimuláción, mivel a program csupán teret adott a digitális organizmusok tevékenységének, amelyek maguktól "fejlõdtek". A program nem válaszolt az organizmusoknak, és nem produkált kimenetet.
| |
| | | |
| + | *Az '''1990-es években''' nagy elõrelépésnek számító olyan program megalkotása történt Thomas Ray vezetésével ami ma már ellentmondásokba ütközik.Ez a felfedezés lehetővé tette kisebb organizmusok számára is önmaguk reprodukálását és a mutációt a virtuális környezet benépesítése céljábol anélkül hogy azt tönkretették volna.Ez már túlment a szimuláción, mivel a program csupán teret adott a digitális organizmusok tevékenységének, amelyek maguktól "fejlõdtek". A program nem válaszolt az organizmusoknak, és nem produkált kimenetet. |
| | | |
− | Adami és kutatótársa, Charles Ofria, több lépéssel elõrevitte az elméletet. A National Science Foundation és a Microsoft támogatásával a kutatók úgy alakították ki a mesterprogramot, hogy segítségével valódi evolúciós kísérleteket lehetett végrehajtani. Késõbb csatlakozott a csapathoz Lenski, aki már kiterjedt evolúciós kísérleteket végzett baktériumokkal.
| + | '''Szerkesztői javaslat:''' |
− | | + | * Mi az összefüggés a MCM, a LP, a back propagation és a genetikus algoritumusok között? |
− | | + | A MCM nem más, mint egy előre definiált, paraméteres számításmenet véletlenszerű megoldása, ugyanaz a véletlenszerűség jellemzi a genetikus algoritmusokat is csak célirányosabb keresési stratégia mellett. A lineáris programozás illetve a back propagation konkrét matematikai modell segítségével konkrét célt határoz s jelenít meg közelítés keretében. |
− | Amikor Lenski a laboratóriumban produkált mutációt és a hatást a mikrobák evolúcióján figyelte, a folyamat munka- és idõigényes volt, nehezen ellenõrizhetõ, ráadásul hibák csúszhattak be. Ezzel szemben a számítógépekkel “a legmerészebb álmokon is túlmutat a kísérletek megismételhetõsége” és nem kell a bonyolultság, vagy az idõ miatt aggódni. Eddig a genetikában egyszerre egy mutációt figyelhettek meg, a számítógépekkel viszont szó szerint milliónyit vezethetnek be az egyes fajoknál.[http://www.mercurycenter.com/svtech/news/breaking
| + | * Mi az összefüggés a matematikai-statisztika, az operáció kutatás, az adatbányászati szoftverek és az emergencia között? |
− | /merc/docs/digit081799.htm]
| + | Az emergencia az egyszerű elemek sokaságának irányítatlan kölcsönhatásából adódó komplex jelenségei. Tehát az emergencia rendszerét a statisztika, operációkutatás s adatbányászati szoftver képlet megoldásaival irhatjuk fel.Ha a szituációban modelleket vizsgálunk, akkor találati arányokat, mutatókat kapunk. Más módszer-más eredmény. Senki nem tudja mely mutatókat kellene kiválasztani, mely modell tud jól megmagyarázni valamit.Mindezen kérdésekre a válasz a céltalanság-tételében keresendő.Tehát a megoldásmodellek egy része több ezer variációbol választ ki véletlenszerűen egy tételt mig a másik típusú modellek megadott képletek segitségével célirányosan egy jó megoldást. |
| | | |
| == Definíciós modul == | | == Definíciós modul == |
− | * ...
| |
− | *Neumann János nevét a világ a modern számítógépek feltalálójaként ismerte meg. Még ma is kevesen ismerik a mesterséges élet és a modern genetika fejlődését elősegítő kutatásait. Neumann idejében még nem volt modern genetika, és nem ismertük az emberi öröklődés mechanizmusának alapjait sem. Így legfőbb vizsgálódásának tárgya a reprodukció logikájának megértése volt. Neumann nem kisebb eredménnyel gazdagította a tudományt, mint - a mesterséges élet lehetőségét keresve tisztán matematikai alapokon jutva el a következtetésig - hogy bármilyen szaporodási vagy reprodukciós folyamat csak akkor lehetséges, ha ugyanazt a biológiai vagy matematikai kódot két különböző módon értelmezzük. Az első fázisban az összeszereléshez szükséges utasításként, míg a második fázisban egyszerű adatként, amelyet az utódnak a további generációk életképessége miatt örökölnie kell. A Neumann halálát követő évtizedben megszületett a modern genetika, s első nagy eredményeként azt bizonyította, hogy a természet, úgy tűnik, "adaptálta Neumann ötletét", és valóban ezt a két mechanizmust választotta minden élet alapjául. A folyamat, amely a DNS formájában kódolt összeszerelései utasításokból működő gépeket, azaz proteineket gyárt, a valóságban is e kettősségen alapul. A biológusok ezt a két lépést a transzláció és transzkripció mechanizmusaként tartják számon.
| |
| | | |
− | A mesterséges élet algoritmusainak alapja tehát mindig egy egyszerű sejt, amely bizonyos funkciókat képes ellátni, például a környezetéből információt gyűjteni, majd annak függvényében egyetlen jelet kiadni (mesterséges neuron), öröklődéssel osztódni, valamint a környezethez alkalmazkodni. Ezekből az igen egyszerű elemekből azután bizonyos szabályszerűségek figyelembevételével bonyolult rendszerek építhetők fel, amelyek különböző komplex funkciók ellátására képesek. Neumann modellje az ún. celluláris automaták elvén alapul. | + | * A biológia és számítástechnika szimbiózisának újkeletű diszciplinája.Mesterséges lény vagy rendszer, mely intelligenciával, digitális érzelemmel rendelkezik célja az élet alapvető folyamatainak modellezése. Gondolkodási folyamatot indít el ezáltal segíti az agrárinformatikát. |
| | | |
− | Celluláris automaták
| + | == Tesztkérdések modul == |
| + | #Mi lesz ha már mindenféle élőlény jelen lesz a virtuális világban?Eljön-e a gépek korszaka?(Igen, eljöhet a gépek korszaka csak egy digitális gondolkodású ember alkotta robot nem tud érzelmeket oly módon kimutatni mint az emberi lény.) |
| + | #A számítógépes vírus nevezhető-e mesterséges élőlénynek?(Igaz mert,egy számitógépes vírus programja általában tartalmaz önmodifikációra vonatkozó utasítássorozatot.) |
| + | #A digitális evolúció reprezentálhatja-e a valós élő világ fejlődését?(igen,mert digitális közegben létrehozott evolúció modellezi az élővilág fejlődését, mert a programok élőlények absztrakt modelljei.) |
| + | #Az A-life valóban interdiszciplináris fogalomterület?(Igen,számos tudományághoz kapcsolódik mind humán mind reál vonalon) |
| + | #Igaz-e, hogy a genetikai algoritmusok olyan keresési rendszerek, amelyek alapvető komponensei közé soroljuk a mutációt és a szelekciót?( IGAZ, még komponense ezen kívül az individuumok egy populációja, a reprodukció és a Cross-over.) |
| | | |
− | A celluláris automaták működésének lényegét röviden úgy érzékeltethetjük, hogy elképzelünk egy nagy négyzethálót, ahol sakktáblaszerű elrendezésben minden egyes kocka egy sejtnek vagy más szóval elemnek felel meg. Ezek az elemek bármely adott pillanatban különböző színekkel jelzik, hogy éppen mit csinálnak vagy milyen belső állapotban (internal state) találhatók. A rendszer működése során minden elem végzi a maga feladatát. Ezt mi kívülről úgy érzékelhetjük, hogy látjuk, amint a színüket egyszerre változtatják. A hálózat összes eleme ugyanazt a szabályt (rule) alkalmazza saját következő állapotának megállapítására. Ez a szabály úgy fogalmazható meg, hogy "az új szín csak a pillanatnyi színtől és a négy közvetlen szomszéd színétől függ". Például egy kétszínű (fekete/fehér) tábla esetén mondhatjuk azt, hogy a sejt következő színe legyen fekete, ha páratlan számú fekete szomszédja van, és fehér, ha nem. A rendszer kiinduló állapota lehet pl. egy kép, ahol a fekete és fehér kockákból egy ábra rajzolódik ki. A számítás folyamatát az a lépéssorozat jelenti, amely ebből a kezdeti állapotból lépésenként egy olyan végső és stabil állapotba juttatja a rendszert, ahol az egyes cellák színe már nem változik tovább.
| |
− |
| |
− | Neumann ezen egyszerű matematikai modell segítségével építette fel automatáját, amelyet univerzális konstruktornak nevezett. Az univerzális konstruktor bármilyen automata létrehozására képes a fenti értelemben vett transzláció és transzkripció módszerének felhasználásával (ne felejtsük el, akkor ezek a kifejezések még nem léteztek). Ha történetesen a kódolt üzenet azt tartalmazza, hogy építsen egy másik univerzális konstruktort, akkor nyilvánvalóan képes lesz önmagát is újrateremteni és újabb életképes automatákat létrehozni, egyszóval szaporodni. Ennek a gondolatsornak a segítségével Neumann azt mutatta meg, hogy egy mesterségesen létrehozott gép képes szaporodni. Azért ne gondoljuk, hogy ilyen egyszerű az élet. A fenti két sor bizonyítása matematikailag meglehetősen bonyolult, pontosabban egy egész könyvet igényelt, amely csak Neumann halálát követően, posztumuszként jelent meg kollégája gondozásában, 1966-ban. Az univerzális konstruktor elmélete olyan szilárd matematikai alapokon nyugodott, hogy a következő általánosan elfogadott mesterségesélet-modell, amely képes volt önmagát reprodukálni, csak majdnem három évtizeddel - igen, jól olvasták -, 28 évvel később, 1984-ben született meg.
| |
− |
| |
− | Darwini programozás
| |
− |
| |
− | Neumann munkássága során a szaporodás és az önmagukat reprodukálni tudó gépek elméletére összpontosított. Nem vette figyelembe, hogy az újra és újra felépített hardver - a másolás folyamatába becsúszott hibák vagy a körülmények változásához jobban illeszkedő szoftvermódosítások segítségével - egyre hatékonyabbá tehető. Napjainkban a programokat emberek, azaz számítástechnikusok, programozók, matematikusok vagy egyszerűen - a szó jó értelmében vett - laikusok írják saját kedvtelésükre. Mi lenne, ha továbbvinnénk Neumann gondolatát, és az univerzális konstruktor programját is módosítani tudnánk az evolúció elvének figyelembevételével? Ennek eredményeképpen született meg a genetikus programozás (genetic programming) módszerének fogalma, amely végeredményben nem más, mint azonos problémát megoldó programok seregének együttes, párhuzamos fejlesztése. A módszer a számítástechnikusok által jól ismert genetikus algoritmusok (genetic algorithms) elvén működik. Míg egy programozó egyszerre csak egyetlen programon dolgozik, javítja és továbbfejleszti, a genetikus programozás több, kissé eltérő, de ugyanazt a problémát megoldó program populációjából indul ki, amelyből újabb és újabb verziókat hoz létre az öröklődés és a mutáció elvének segítségével. Az új programgeneráció minden egyes egyedét kiértékeljük, és ha a funkció ellátására alkalmasnak találjuk, akkor meghagyjuk, egyébként eltávolítjuk (szelekció). Nyilván minél jobb egy program egy konkrét feladat végrehajtásában, annál nagyobb az esélye a túlélésre. Elvileg tehát egyre tökéletesebb programok sorozatát kapjuk, míg a folyamat végén elérünk ahhoz a programhoz, amely hibátlanul oldja meg a feladatot.
| |
− |
| |
− | Az elmélet gyakorlati alkalmazásához sok-sok iterációra van szükség. A legnagyobb gondot a szelekció feltétele (kritériuma) jelenti, azaz hogy miként döntsük el, melyik programunk áll közelebb a tökéletes megoldáshoz. Az élővilágban ezt a funkciót a túlélésért folytatott harc helyettesíti, a gyengék elhullanak, az erősek megerősödnek. A genetikus programozó ránk bízza, melyik programot hagyjuk meg vagy dobjuk el. Ha például egy robotot arra szeretnénk megtanítani, hogy dobozokat rakjon egymásra, akkor attól függően, hogy az egyes programok ezt a feladatot milyen jól végezték el, osztályozhatjuk azokat. Ez az osztályzat azután eldönti, hogy mennyire életképesek. Maga az evolúció azonban emberi beavatkozás nélkül történik. John Koza, a módszer feltalálója több feladat megoldására is sikeresen hozott így létre programokat. Programozni tudó olvasóinknak azonban nem kell túlzottan aggódniuk. Valószínűleg még nagyon sokáig nem ilyen módszerekkel fognak a Windows új verziói elkészülni :-).
| |
− |
| |
− | Digitális élet
| |
− |
| |
− | A fentiekben azt próbáltuk meg dióhéjban áttekinteni, hogy milyen elvekkel és módszerekkel hozhatunk létre olyan önmagát reprodukálni és továbbfejleszteni képes mesterséges lényt vagy rendszert, amely az élet biológiai definíciójának minden tekintetben eleget tud tenni. Mi történik azonban akkor, ha ezeknek a lényeknek különböző szintű értelmet és intelligenciát adunk, ha racionalitásukat felülbíráló digitális érzelmekkel (!) látjuk el őket, ha a ma elterjedt hagyományos számítógépeink helyett kémiai és biológiai folyamatokon alapuló molekuláris számítógépeket használunk megvalósításukra, vagy ha a számítógép memóriáján belül társadalomba szervezzük őket? Ezekre a kérdésekre a mesterséges életről szóló cikkünk második részében, a jövő hónapban adunk választ.
| |
− |
| |
− | == Tesztkérdések modul ==
| |
− | * ...
| |
| == Ajánlott irodalmak modulja == | | == Ajánlott irodalmak modulja == |
− | * 1. J. von Neumann: The Theory of Self-Reproducing Automata (University of Illinois Press, Illinois, 1966). Edited and completed by A. W. Burks. | + | * 1. J. von Neumann: The Theory of Self-Reproducing Automata (University of Illinois Press, Illinois, 1966). Edited and completed by A. W. Burk[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20898] |
| | | |
− | C. G. Langton: Self-reproduction in cellular automata (Physica D, 10., 135-144., 1984).
| + | *Christopher G. Langton: Artificial Life An Overview(1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20899] |
− | | + | |
− | J. R. Koza: Genetic Programming (The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1992).
| + | *Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia(Háttér Kiadó, Budapest, 1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20900] |
| | | |
− | T. S. Ray: An approach to the synthesis of life (In: Artificial Life II, volume X of SFI Studies in the Sciences of Complexity [editors: C. G. Langton, C. Taylor, J. D. Farmer and S. Rasmussen], 371-408., Redwood City, CA, 1992, Addison-Wesley.
| + | *Monori Erika :Információs logisztikai esettanulmány a kombinatorikai prognosztika módszertanának bázisán(1996)[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20902]] |
| + | * Pléh Csaba:Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia(Akadémia kiadó,1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21105] |
| + | [[Kategória:Lexikon_(special)]] |
A MCM nem más, mint egy előre definiált, paraméteres számításmenet véletlenszerű megoldása, ugyanaz a véletlenszerűség jellemzi a genetikus algoritmusokat is csak célirányosabb keresési stratégia mellett. A lineáris programozás illetve a back propagation konkrét matematikai modell segítségével konkrét célt határoz s jelenít meg közelítés keretében.
Az emergencia az egyszerű elemek sokaságának irányítatlan kölcsönhatásából adódó komplex jelenségei. Tehát az emergencia rendszerét a statisztika, operációkutatás s adatbányászati szoftver képlet megoldásaival irhatjuk fel.Ha a szituációban modelleket vizsgálunk, akkor találati arányokat, mutatókat kapunk. Más módszer-más eredmény. Senki nem tudja mely mutatókat kellene kiválasztani, mely modell tud jól megmagyarázni valamit.Mindezen kérdésekre a válasz a céltalanság-tételében keresendő.Tehát a megoldásmodellek egy része több ezer variációbol választ ki véletlenszerűen egy tételt mig a másik típusú modellek megadott képletek segitségével célirányosan egy jó megoldást.