„Mesterséges élet” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:21-kori változata

Angol megnevezés: Artificial life

Történeti modul

• NA: "A kutatók szabadjára engedték a digitális organizmusokat a saját számítógépes környezetükben azért, hogy megfigyelhessék azok evolucióját és ellenörzött környezetben feljegyezhessék az eredményeket, ezzel kidolgozva a mesterséges élet legkifinomultabb alkalmazását napjainkban."[1]

• 2000: Langton felvetésével stabilizálódik a mesterséges élet mint külön diszciplina.
• Thomas Ray, amerikai biológus és a trópusi esőerdők szakértője a 90-es évek elején merész vállalkozásba, a Tierra Hálózat kiépítésébe, azaz az evolúció evolúciójának a szimulálásába fogott. Ebben a természetes organizmusok digitális megfelelői, azok számítógépes szimulációi által belakott, több mint százötven, a világhálóra csatlakozott computer alkotta cybertérben minden egyes sejt DNS-szerű genetikai kóddal rendelkezik."[2]

• 2000: "Tágabb értelemben idetartozó esemény az első testi sejtes klónozott élőlény, Dolly megteremtése."[3]

• 2000: "Mesterséges élet modelleken nemcsak tudományos kutatók, de művészek is munkálkodnak. Az ALife jellegzetes kortárs "jelenség", egymástól távolinak hitt, összeegyeztethetetlennek vélt szakterületek találkozási pontja.
• A mesterséges élet (artificial life vagy egyszerűen "alife") gondolatával csak az utóbbi évtizedben kezdtek el foglalkozni a tudósok. A mesterséges intelligenciához (AI) hasonlóan ez az interdiszciplináris kutatási terület is sok különböző tudományág határán helyezkedik el, így a számítástechnikán kívül a fizikához, a matematikához, a biológiához, a kémiához és - meglepő módon - a közgazdaságtanhoz, sőt a filozófiához is." [4]

• 2000:"A jövő kutatásai: érzelmekkel felruházott számítógépek kifejlesztése.Elsőként az emberi agy megismerése szükséges ahhoz hogy gondolkodó és érző számítógépeket teremtsenek a jövőben.Mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével a jövőben a számítógép képes lehet érzelmei állapotunkrol képet alkotni."[5]

• 2002:"Publikáció egy evolúciós technikáról,a Fogel,Owens és Walsh által kidolgozott evolúciós programozásról.Ebben a módszerben egy adott feladathoz a megoldásjelölteket véges állapotú gépekkel reprezentálják amely során véletlenszerű mutáció felállításával a legjobb került kiválasztásra.John Holland olyan módszereket dolgozott ki hogy a természetes adaptáció folyamata bevihetővé vált a számítógépes rendszerbe ,ezzel megteremtette a biológiai evolúció egy absztraktcióját.Ezzel kezdetét vette a mesterséges élővilág megjelenése a számítógépes világban." [6]

• 2003: "A hiressé vált Deep Blue az első számítógép megalkotása ami megverte a sakkvilágbajnok Garry Kasparovot.Ezzel nyilvánvalóvá vált hogy a tervezők mesterséges intelligenciával felruházott komputert alkottak.A tervezők a valódi, biológiai életformák tanulmányozásával, modellezésével, másolásával és adaptációjával alkotják teremtményeiket." [7]

• 2004: "Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói megtették az első lépéseket a mesterséges élet egy formájának megalkotása felé. Teremtményük, egy kis szintetikus vesicula - azaz egy folyadékkal teli hólyagocska, ami képes gének feldolgozására - egy csiszolatlan biológiai sejtre emlékeztet. A kutatók által "vesicula bioreaktornak" nevezett képződmény részei az élet különböző birodalmaiból származnak. A puha sejtfalak tojásfehérjéből vett zsírmolekulákból készültek, a sejt belseje az E.coli baktérium egy, az összes genetikai anyagától megfosztott kivonata. Ez az élet esszencia készen tartalmazza a proteinek előállításához szükséges biológiai szerkezetek többségét, valamint egy vírustól kölcsönzött enzim hozzáadásával a vesicula képes DNS kódot "fordítani". Amikor géneket adtak hozzá, a sejtfolyadék elkezdett proteineket termelni, pontosan úgy, ahogy egy hagyományos sejt tenné. Az első kipróbált gén egy medúzafaj zöld fluoreszkáló proteinjéért felelős génje volt. A proteinből nyert ragyogás bebizonyította, hogy a bioreaktornak sikerült lemásolnia a géneket. A második gén egy baktériumtól, a Staphylococcus aureustól származott, ami apró pórusokat hozott létre a sejtfalakon. Ezek képessé tették a sejteket, hogy tápanyagot vegyenek magukhoz az őket körülvevő "levesből", így akár már napokig is képesek voltak működni."[8]

• 2005: "Neumann János önreprodukáló automatákkal foglalkozó tanulmányában fogalmazódik meg először az A-life."[[9]]

Ontológiai modul

• "Ez egy "kapcsolattípus:
  • Neuron hálózatok:egyfajta sratégiai életszimuláció (alkalmazási példa)
  • Emberi kommunikációhoz hasonló módon beszélgetés: Talkie.Com, Xerox, Improv Technologies (alkalmazási példa)
  • Evolúciós és genetikus algoritmusok,celluláris automata, Autonóm Adaptív Ágens (alkalmazott módszerek)
  • PHYSYS-rendszer(alkalmazási példa)

• "Van neki,része a címszónak":
  • Emergencia
  • szintézis

• "A cím része valaminek(szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Információs logisztika
  • digitális evolúció:az élö rendszer leképezéséből adaptálódásából létrejövö rendszer.
  • szintetikus evolució(DNS-replikáció,immunrendszerek modellezése, darwini programozás ezek nem a szén alapú hanem a sziliciumból felépült számítógépek genetikai dotációja)
  • mesterséges intelligencia alkalmazások (viselkedésmodellek,forgalomirányítás,gépi tanulás,természetes nyelvek kezelése, robotika)
  • szimuláció (MÉ, szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek, ökonometria, ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Számos kutatás tekintetében elmondható hogy a valós s digitális élőlények viselkedését mutató eljárások erősen különböznek egymástól.A kis organizmus vesicula nem hasonlítható a komputerekben megfigyelt algoritmusok által leírt szervezetekhez.Ezt mutatja Lenski laboratóriumában produkált kisérlet itt ugyanis a valódi élőlényektől eltérően több száz mutáció játszódott le.

• Az 1990-es években nagy elõrelépésnek számító olyan program megalkotása történt Thomas Ray vezetésével ami ma már ellentmondásokba ütközik.Ez a felfedezés lehetővé tette kisebb organizmusok számára is önmaguk reprodukálását és a mutációt a virtuális környezet benépesítése céljábol anélkül hogy azt tönkretették volna.Ez már túlment a szimuláción, mivel a program csupán teret adott a digitális organizmusok tevékenységének, amelyek maguktól "fejlõdtek". A program nem válaszolt az organizmusoknak, és nem produkált kimenetet.

Szerkesztői javaslat:

• Mi az összefüggés a MCM, a LP, a back propagation és a genetikus algoritumusok között?

A MCM nem más, mint egy előre definiált, paraméteres számításmenet véletlenszerű megoldása, ugyanaz a véletlenszerűség jellemzi a genetikus algoritmusokat is csak célirányosabb keresési stratégia mellett. A lineáris programozás illetve a back propagation konkrét matematikai modell segítségével konkrét célt határoz s jelenít meg közelítés keretében.

• Mi az összefüggés a matematikai-statisztika, az operáció kutatás, az adatbányászati szoftverek és az emergencia között?

Az emergencia az egyszerű elemek sokaságának irányítatlan kölcsönhatásából adódó komplex jelenségei. Tehát az emergencia rendszerét a statisztika, operációkutatás s adatbányászati szoftver képlet megoldásaival irhatjuk fel.Ha a szituációban modelleket vizsgálunk, akkor találati arányokat, mutatókat kapunk. Más módszer-más eredmény. Senki nem tudja mely mutatókat kellene kiválasztani, mely modell tud jól megmagyarázni valamit.Mindezen kérdésekre a válasz a céltalanság-tételében keresendő.Tehát a megoldásmodellek egy része több ezer variációbol választ ki véletlenszerűen egy tételt mig a másik típusú modellek megadott képletek segitségével célirányosan egy jó megoldást.

Definíciós modul

• A biológia és számítástechnika szimbiózisának újkeletű diszciplinája.Mesterséges lény vagy rendszer, mely intelligenciával, digitális érzelemmel rendelkezik célja az élet alapvető folyamatainak modellezése. Gondolkodási folyamatot indít el ezáltal segíti az agrárinformatikát.

Tesztkérdések modul

1. Mi lesz ha már mindenféle élőlény jelen lesz a virtuális világban?Eljön-e a gépek korszaka?(Igen, eljöhet a gépek korszaka csak egy digitális gondolkodású ember alkotta robot nem tud érzelmeket oly módon kimutatni mint az emberi lény.)
2. A számítógépes vírus nevezhető-e mesterséges élőlénynek?(Igaz mert,egy számitógépes vírus programja általában tartalmaz önmodifikációra vonatkozó utasítássorozatot.)
3. A digitális evolúció reprezentálhatja-e a valós élő világ fejlődését?(igen,mert digitális közegben létrehozott evolúció modellezi az élővilág fejlődését, mert a programok élőlények absztrakt modelljei.)
4. Az A-life valóban interdiszciplináris fogalomterület?(Igen,számos tudományághoz kapcsolódik mind humán mind reál vonalon)
5. Igaz-e, hogy a genetikai algoritmusok olyan keresési rendszerek, amelyek alapvető komponensei közé soroljuk a mutációt és a szelekciót?( IGAZ, még komponense ezen kívül az individuumok egy populációja, a reprodukció és a Cross-over.)

Ajánlott irodalmak modulja

• 1. J. von Neumann: The Theory of Self-Reproducing Automata (University of Illinois Press, Illinois, 1966). Edited and completed by A. W. Burk[10]

• Christopher G. Langton: Artificial Life An Overview(1997)[11]

• Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia(Háttér Kiadó, Budapest, 1997)[12]

• Monori Erika :Információs logisztikai esettanulmány a kombinatorikai prognosztika módszertanának bázisán(1996)[[13]]
• Pléh Csaba:Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia(Akadémia kiadó,1998)[14]