„BA3:hulladek” változatai közötti eltérés
(→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
a (Levédte a(z) BA3:hulladek lapot [edit=sysop:move=sysop]) |
||
| (15 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
| − | [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ | + | [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/do.xls XLS] |
| + | |||
=A tervezett alakalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alakalmazás/megoldás címe= | ||
| 7. sor: | 8. sor: | ||
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| − | A diplomamunkám választott témája a hulladékgazdálkodás. Mivel önkormányzatnál dolgozom, | + | A diplomamunkám választott témája a hulladékgazdálkodás. Mivel önkormányzatnál dolgozom, nincs közvetlen kapcsolatom gyártó, termelő vállalkozásokkal, így nehezebben oldható meg számomra a szakdolgozat problémamegoldó része, mely lényege, hogy az irodalomfeldolgozás után a problémamegoldást egy vállalaton keresztül kell bemutatni. cég felkutató munkám nem járt sikerrel, a sok visszautasítás következménye az volt, hogy már közeledtem a határidőhöz, amikor is le kellett adni a pontos címet. Tapasztalataimat megosztottam ez egyik belső konzulensemmel. Tanácsára a munkahelyemen keresztül Budapest hulladékgazdálkodási folyamatát, problémáit és lehetőségeit fogom vizsgálni. |
Ez a feladat lenne az előfutára, de mivel nem találtam kellő mennyiségű és minőségű számszerű adatot, ezért fiktív adatokkal dolgoztam. Maga a hulladékgazdálkodás egy önkormányzatnál úgy valósul meg, hogy a papírhulladék egy része, amely titkos a zúzdába kerül, majd a szelektív gyűjtőbe, a másik része pedig egyből a szelektív gyűjtőbe. A gyűjtőből komposztálják és a város parkjainak földjébe kerül fejlesztés céljából. | Ez a feladat lenne az előfutára, de mivel nem találtam kellő mennyiségű és minőségű számszerű adatot, ezért fiktív adatokkal dolgoztam. Maga a hulladékgazdálkodás egy önkormányzatnál úgy valósul meg, hogy a papírhulladék egy része, amely titkos a zúzdába kerül, majd a szelektív gyűjtőbe, a másik része pedig egyből a szelektív gyűjtőbe. A gyűjtőből komposztálják és a város parkjainak földjébe kerül fejlesztés céljából. | ||
| 14. sor: | 15. sor: | ||
A hulladékgazdálkodást törvények, jogszabályok és rendeletek szabályozzák mind a gazdasági társaságokra, mind pedig az önkormányzatokra nézve. A főváros Hulladékgazdálkodási Tervéből kiderül, hogy kinek megkorra része, felelőssége van ebben a folyamatban és az is, hogy a finanszírozás milyen mértékű. Azonban törvényileg nincs szabályozva a nyilvános adatszolgáltatás, a tervekben megfogalmazott feladatok helyzete, állapta, így pontos számszerű adatok jelenleg e témában nemzetközileg nem találhatók. | A hulladékgazdálkodást törvények, jogszabályok és rendeletek szabályozzák mind a gazdasági társaságokra, mind pedig az önkormányzatokra nézve. A főváros Hulladékgazdálkodási Tervéből kiderül, hogy kinek megkorra része, felelőssége van ebben a folyamatban és az is, hogy a finanszírozás milyen mértékű. Azonban törvényileg nincs szabályozva a nyilvános adatszolgáltatás, a tervekben megfogalmazott feladatok helyzete, állapta, így pontos számszerű adatok jelenleg e témában nemzetközileg nem találhatók. | ||
| + | |||
| + | Azt, hogy ma KI, HOGYAN kalkulálja ki az ideális hulladékhasznosítási arányokat nem lehet nyílvános információk alapján felkutatni! A szabályozások alapján az derül ki, hogy minden szervezet maga kell meghatározza a hulladékgazdálkodását lehetőségei, adottságai alapján. Törvényi előírás a környezet terhelésének mértékére szól. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| − | Európai egyes, általam kiemelt városaiban az önkormányzatoknál működtetett hulladákgazdálkodást, a szelektálást, majd az ezt követő komposztálást és az újrafelhasználást fiktíven rangsoroltam. A rangsor szerinti első helyen álló városban összes önkormányzatánál használják ezt a módszert, fejlszetik ilyen módon parkjaikat. | + | Európai egyes, általam kiemelt városaiban az önkormányzatoknál működtetett hulladákgazdálkodást, a szelektálást, majd az ezt követő komposztálást és az újrafelhasználást fiktíven rangsoroltam. A rangsor szerinti első helyen álló városban összes önkormányzatánál használják ezt a módszert, fejlszetik ilyen módon parkjaikat. Az újrahasznosítás egy bizonyos része, %-a került csak a városi parkok fejlesztésére. Ezt a százalékos adatot előre tervezik. |
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
| 48. sor: | 51. sor: | ||
Újrahasznosítás | Újrahasznosítás | ||
| + | |||
| + | Városi parkok fejlesztése | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | |||
| + | Azon önkormányzatok, melyek hulladékgazdálkodásuk fejlesztésével, nem csak költségeiket csökkenthetik, de példát mutathatnak a városban működő cégeknek. | ||
| + | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| + | |||
| + | Az összehasonlítás során kiderül, hogy melyik városban működik leginkább ez a módszer. Továbbá az is, hogy ahol az újrahasznosításnak ezt a formáját alkalmazzák bizonyos %-ban, mennyivel lehetne még növelni, úgy, hogy még jövedelmező legyen, valamint hol becsülik túl, annyira, hogy már ráfizetéses. | ||
| + | |||
| + | A feladat kapcsán az figyelhetó meg, hogy az előre tervezett %-os értékek mely országban vannak túl-, illetve alulbecsülve. | ||
| + | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | |||
| + | A feladat lépései: | ||
| + | |||
| + | *alapadatok gyűjtése, adatbázis elkészítése (objektum, attribútum, érték, mértékegység, dátum, rögzítette, forrás oszlopokkal) | ||
| + | |||
| + | *Pivot tábla elkészítése (alapadatok átkonvertálása kimutatás-varázsló segítségével) | ||
| + | |||
| + | *az attribútumok rangsorolásának elkészítése sorszám függvény használatával (1 kód =minél kisebb annál jobb) | ||
| + | |||
| + | *A lépcsők, a segéd és a becslés táblák elkészítése | ||
| + | |||
| + | *Solver futtatása | ||
| + | |||
| + | *COCO online futtatása | ||
| + | |||
| + | *A kapott eredmények értékelés | ||
| + | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | |||
| + | A coco online futtatása segítségével kiderült, hogy Bécsben, Helsinkiben, Koppenhágában és Zágrábban túlbecsülik tervezésnél a parkok fejlesztésére szánt újrahasznosítási módszert, Brüsszelben, Budapesten, Hágában, Prágában és Varsóban pedig alulbecsülik, emellett Dublinban pontosan akkora hányada kerül az újrahasznosításnak a parkok talajának frissítéséhez, újratöltéséhez, mint amennyit terveznek. | ||
| + | |||
| + | Az alapadatok tanulmányozása során látható, hogy bár Hága élen jár a szelektálásban, és 4. helyezett komposztálásban és újrahasznosításban is, mégis csak 35%-ka kerül a komposztált anyagnak a városi parkok talajába és ezt a százalékos értéket is jócskán alulbecsülik a tervezésénél. Ez azt jelenti, hogy Hágában az újrahasznosításnak több mint 20%-ával fordíthatnának többet a város parkjainak talajfejlesztésére. | ||
| + | |||
| + | Emellett Budapest csak az 5. helyet éri el a szelektálás rangsorában, és 6. az újrahasznosítás terén. Azonban a komposztálást igencsak előnyben részesíti, ott elérte a 2. helyet. Azonban a tervezésénél túlbecsülik az újrahasznosításban a városi parkok fejlesztésének arányát, mert 31%os tervezés mellett, csak 25%osan lehetséges a kivitelezés. | ||
| + | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Ha a városok önkormányzatai a hulladékgazdálkodásuk kapcsán bevezetik azt a módszert, amely során a szelektált, komposztált papírhulladékot úgy hasznosítják újra, hogy azt a városi parkok földjének fejlesztésére, gondozására fordítják, mindenképp használható ez a módszer, melyből kiderül, hogy a tervezett arány a meglévő feltételek mellett kivitelezhető-e. | ||
| + | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | |||
| + | A cél: megvizsgálni, hogy egyes városok önkormányzatainak költségvetésében mekkora rész jut a hulladékgazdálkodásnak, szükséges-e fejleszteni, korszerűsíteni. | ||
| + | |||
| + | Ha, a lehetőségeket túlbecsülik, nem csak, hogy kivitelezhetetlen a parkok fejlesztése, de még az is megtörténhet, hogy többletköltségek merülnek fel. Ha meg van a megfelelő háttér a módszer kialakításához, vagy már a módszer is adott, akkor a hasonlóságelemzés határozottan megkönnyíti a döntést, hogy az újrahasznosításon belül milyen arányban részesüljenek a városi parkok fejlesztése. | ||
| + | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
A lap jelenlegi, 2009. január 19., 11:27-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alakalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alakalmazás/megoldás címe
Egyes európai városok önkormányzatainál a papírhulladék újrahasznosítása.
A feladat előtörténete
A diplomamunkám választott témája a hulladékgazdálkodás. Mivel önkormányzatnál dolgozom, nincs közvetlen kapcsolatom gyártó, termelő vállalkozásokkal, így nehezebben oldható meg számomra a szakdolgozat problémamegoldó része, mely lényege, hogy az irodalomfeldolgozás után a problémamegoldást egy vállalaton keresztül kell bemutatni. cég felkutató munkám nem járt sikerrel, a sok visszautasítás következménye az volt, hogy már közeledtem a határidőhöz, amikor is le kellett adni a pontos címet. Tapasztalataimat megosztottam ez egyik belső konzulensemmel. Tanácsára a munkahelyemen keresztül Budapest hulladékgazdálkodási folyamatát, problémáit és lehetőségeit fogom vizsgálni.
Ez a feladat lenne az előfutára, de mivel nem találtam kellő mennyiségű és minőségű számszerű adatot, ezért fiktív adatokkal dolgoztam. Maga a hulladékgazdálkodás egy önkormányzatnál úgy valósul meg, hogy a papírhulladék egy része, amely titkos a zúzdába kerül, majd a szelektív gyűjtőbe, a másik része pedig egyből a szelektív gyűjtőbe. A gyűjtőből komposztálják és a város parkjainak földjébe kerül fejlesztés céljából.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A hulladékgazdálkodást törvények, jogszabályok és rendeletek szabályozzák mind a gazdasági társaságokra, mind pedig az önkormányzatokra nézve. A főváros Hulladékgazdálkodási Tervéből kiderül, hogy kinek megkorra része, felelőssége van ebben a folyamatban és az is, hogy a finanszírozás milyen mértékű. Azonban törvényileg nincs szabályozva a nyilvános adatszolgáltatás, a tervekben megfogalmazott feladatok helyzete, állapta, így pontos számszerű adatok jelenleg e témában nemzetközileg nem találhatók.
Azt, hogy ma KI, HOGYAN kalkulálja ki az ideális hulladékhasznosítási arányokat nem lehet nyílvános információk alapján felkutatni! A szabályozások alapján az derül ki, hogy minden szervezet maga kell meghatározza a hulladékgazdálkodását lehetőségei, adottságai alapján. Törvényi előírás a környezet terhelésének mértékére szól.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Európai egyes, általam kiemelt városaiban az önkormányzatoknál működtetett hulladákgazdálkodást, a szelektálást, majd az ezt követő komposztálást és az újrafelhasználást fiktíven rangsoroltam. A rangsor szerinti első helyen álló városban összes önkormányzatánál használják ezt a módszert, fejlszetik ilyen módon parkjaikat. Az újrahasznosítás egy bizonyos része, %-a került csak a városi parkok fejlesztésére. Ezt a százalékos adatot előre tervezik.
Objektumok (sorok)
Bécs
Brüsszel
Budapest
Dublin
Hága
Helsinki
Koppenhága
Prága
Varsó
Zágráb
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Szelektálás
Komposztálás
Újrahasznosítás
Városi parkok fejlesztése
A feladat által érintett célcsoportok
Azon önkormányzatok, melyek hulladékgazdálkodásuk fejlesztésével, nem csak költségeiket csökkenthetik, de példát mutathatnak a városban működő cégeknek.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az összehasonlítás során kiderül, hogy melyik városban működik leginkább ez a módszer. Továbbá az is, hogy ahol az újrahasznosításnak ezt a formáját alkalmazzák bizonyos %-ban, mennyivel lehetne még növelni, úgy, hogy még jövedelmező legyen, valamint hol becsülik túl, annyira, hogy már ráfizetéses.
A feladat kapcsán az figyelhetó meg, hogy az előre tervezett %-os értékek mely országban vannak túl-, illetve alulbecsülve.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladat lépései:
- alapadatok gyűjtése, adatbázis elkészítése (objektum, attribútum, érték, mértékegység, dátum, rögzítette, forrás oszlopokkal)
- Pivot tábla elkészítése (alapadatok átkonvertálása kimutatás-varázsló segítségével)
- az attribútumok rangsorolásának elkészítése sorszám függvény használatával (1 kód =minél kisebb annál jobb)
- A lépcsők, a segéd és a becslés táblák elkészítése
- Solver futtatása
- COCO online futtatása
- A kapott eredmények értékelés
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A coco online futtatása segítségével kiderült, hogy Bécsben, Helsinkiben, Koppenhágában és Zágrábban túlbecsülik tervezésnél a parkok fejlesztésére szánt újrahasznosítási módszert, Brüsszelben, Budapesten, Hágában, Prágában és Varsóban pedig alulbecsülik, emellett Dublinban pontosan akkora hányada kerül az újrahasznosításnak a parkok talajának frissítéséhez, újratöltéséhez, mint amennyit terveznek.
Az alapadatok tanulmányozása során látható, hogy bár Hága élen jár a szelektálásban, és 4. helyezett komposztálásban és újrahasznosításban is, mégis csak 35%-ka kerül a komposztált anyagnak a városi parkok talajába és ezt a százalékos értéket is jócskán alulbecsülik a tervezésénél. Ez azt jelenti, hogy Hágában az újrahasznosításnak több mint 20%-ával fordíthatnának többet a város parkjainak talajfejlesztésére.
Emellett Budapest csak az 5. helyet éri el a szelektálás rangsorában, és 6. az újrahasznosítás terén. Azonban a komposztálást igencsak előnyben részesíti, ott elérte a 2. helyet. Azonban a tervezésénél túlbecsülik az újrahasznosításban a városi parkok fejlesztésének arányát, mert 31%os tervezés mellett, csak 25%osan lehetséges a kivitelezés.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Ha a városok önkormányzatai a hulladékgazdálkodásuk kapcsán bevezetik azt a módszert, amely során a szelektált, komposztált papírhulladékot úgy hasznosítják újra, hogy azt a városi parkok földjének fejlesztésére, gondozására fordítják, mindenképp használható ez a módszer, melyből kiderül, hogy a tervezett arány a meglévő feltételek mellett kivitelezhető-e.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A cél: megvizsgálni, hogy egyes városok önkormányzatainak költségvetésében mekkora rész jut a hulladékgazdálkodásnak, szükséges-e fejleszteni, korszerűsíteni.
Ha, a lehetőségeket túlbecsülik, nem csak, hogy kivitelezhetetlen a parkok fejlesztése, de még az is megtörténhet, hogy többletköltségek merülnek fel. Ha meg van a megfelelő háttér a módszer kialakításához, vagy már a módszer is adott, akkor a hasonlóságelemzés határozottan megkönnyíti a döntést, hogy az újrahasznosításon belül milyen arányban részesüljenek a városi parkok fejlesztése.
