„BA3:hitelkartya” változatai közötti eltérés
(→A feladat előtörténete) |
(→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
||
| 63. sor: | 63. sor: | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| − | A modell abban az esetben lesz eredményes, ha a kártya igénylő nem tudja, mire szeretné használni. Ha valakinek már konkrét elképzelése van | + | A modell abban az esetben lesz eredményes, ha a kártya igénylő nem tudja, mire szeretné használni. Ha valakinek már konkrét elképzelése van, hogy mit szeretne kezdeni a kártyával, akkor mást tényező lesz preferáltabb. Valamint számba kell venni azokat is, akik már elkötelezettek egy bank iránt, ahol már meg van a bizalom, ott hajlandóak az ügyfelek egy kicsivel többet fizetni, ahol pedig esetleg rossz tapasztalatuk volt vagy nem szimpatikus a bank, akkor a bank kínélhatja a legolcsóbb terméket, akkor sem azt fogják választani az ügyfelek. |
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
A lap 2009. január 21., 13:20-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Melyik hitelkártyát igényeljem meg az ár-teljesítmény szempontjából?
A feladat előtörténete
Egy piacvezető banknál hitelkártyát értékesítek. Sok esetben hallottam az ügyfelektől, hogy mielőtt döntenének, összehasonlítják a bank ajánlatát más hitelkártyákkal, vagy más ajánlattal, amit más bankoktól kaptak. Valószínűleg nem a piacon lévő összes hitelkártyát hasonlítják össze a potenciális ügyfelek választáskor. Kíváncsi voltam, hogy jól döntenek-e az ügyfelek, pontosabban, hogy a piacon jelenleg melyik kártyát lenne érdemes megigényelni. Valamint, hogy az én általam értékesített kártya nem nyújt kevesebbet, mint amennyit kér érte a bank.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Jelenleg az interneten találhatunk különböző táblázatokat, ahol néhány, a hitelkártyához kapcsolódó díjakat szedtek össze. (Például: [1]). Olyan oldal is található, ahol bejelölhetjük a különböző termékeket és a végén generál nekünk egy exel táblázatot, de így is csak a kondíciós listákban szereplő adatokat szedi egy helyre, az összehasonlítást nekünk kell megcsinálni, és a végén dönteni.[2] Ezért lehet hasznos egy olyan rendszer, ami elvégzi az összehasonlítást.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatokat az interneten található kondíciós listákból kerestem ki. Előfordult, hogy egy-egy banknál volt olyan attribútum ami nem szerepelt a listán.
Objektumok (sorok)
A különböző bankok termékei, ebben az esetben hat bank tizenkét hitelkártyája. Azért ezek a kártyák, mert nem szükséges folyószámlát nyitni a hitelkártya igényléshez, és ezek mind dombornyomott MasterCard típusú kártyák.
Cib Bank Gold hitelkártya; Cib Bank Standard hitelkártya; CitiBank Arany hitelkártya (gold); CitiBank Ezüst hitelkártya (standard); FHB MasterCard Gold; FHB MasterCard Standard; OTP Klasszik hitelkártya (standard); Otp MasterCard Arany hitelkáryta (gold); Raiffeisen Bank Gold hitelkártya; Raiffeisen Bank Oxigén hitelkártya (standard); Unicredit Bank Arany hitelkáryta (gold); Unicredit Bank Kék hitelkártya (standard)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Számomra fontosnak vélt díjak, vagy szolgáltatások, amik a kondíciós listában szerepelnek. Valamint azok, amikre az ügyfelek a munkám során a leggyakrabban rákérdeznek.
Első éves kártyadíj; Éves kártyadíj (forint); Társkártya éves díja (forint); Havi kamat (forint); THM (százalék); Késedelmi díj (forint); Havi minimum összeg (százalék); Hitelkeret túllépés díja (forint); Kártya letiltás; Havi számlakivonat díj vagy zárlati díj; Készpénz felvétel belföldön(alkalmanként/forintban); Készpénz felvétel belföldön (alkalmanként/százalékban); Készpénz felvétel külföldön(alkalmanként/forintban); Készpénz felvétel külföldön(alkalmanként/százalékban); Kártyacsere (forint); Utazási védelem éves díj (forint)
A feladat által érintett célcsoportok
Két célcsoportot tudok megjelölni. Azok, akik szeretnének hitelkártyát igényleni valamint a bankok, mert szerintem a termékfejlesztésben segítségükre lehet.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A leendő hitelkártya használók számára akár több tízezer forintot is spórolhat, mivel nem csak két vagy három kártyát hasonlít össze, hanem az ebbe a csoportba tartozó valamennyi hitelkártyát. Valamint, ha a bankok a termékfejlesztés során használják és javítják szolgáltatásaikat, akkor több ügyfelük lehet.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatgyűjtés: A bankok honlapján található kondíciós listákból gyűjtöttem az adatokat.
2. META-adatbázis: A különböző adatokból DATA táblát készítettem. Ez tartalmazza a következőket: Sorszám; Objektum; Attribútum; Érték; Mértékegység; Forrás; Kutatás dátuma; Hatályos; Rögzítette; Megjegyzés
3. PIVOT táblák készítése: A kimutatás varázsló segítségével először egy összeg/érték táblát készítettem, majd egy darab/érték ellenőrző táblázatot, hogy megbizonyosodjam nem történt elgépelés.
4. Rangsor tábla: A sorszámfüggvénnyel az attribútumokat rangsoroltam. A legkisebb érték kapta a legkisebb rangsorszámot.
5. COCO tábla készítése, majd az eredmény értékelése FKERES függvény segítségével
6. Solver futtatása
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az eredmény azt mutatja, hogy a 8 kártya esetén arányos az ár, amit kérnek a bankok. Ellenben két kártya olcsóbb és két kártya drágább, mint amennyit ér. Az Unicredit bank eredményei valószínűleg azért jöttek ki így , mert lehetnek az Unicredit Arany hitelkártyának olyan előnyei, amiket nem vettem figyelembe, de meghatározóak lehetnek a hitelkártyával kapcsolatban. Ugyanis nem megalapozott az, hogy a bank egyik terméke a másik termék rovására versenyezzen. A másik két páros pedig az OTP Klasszik és a Raiffeisen Bank Gold hitelkártya. Ebben az esetben az OTP kártyája 12750 forinttal többet ér vagyis 41%-val, mint amennyit a bank kér érte. A Raiffeisen Bank a kártyáért 14%-val többet kér, mint amennyit érne.
Harminc 20 és 50 év közötti, nem a banki szférában dolgozó embert kérdeztem meg avval kapcsolatban, hogy melyik hitelkártyát választaná a kondíciós listák alapján. Az eredmény azt mutatja, hogy a megkérdezettek 100%-a a Raiffeisen Bank Oxigén hitelkártyát választaná, mert ennek van a legalacsonyabb éves díja az első két évben. Mindenki az éves kártyadíjat nézte, nem is gondolkodott azon, hogy esetleg egy másik kártya többet tudna nyújtani minimális plusz költségért.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A vizsgálat során kialakult eredmény alapján az UniCredit Bank Kék Hitelkártyáját ajánlanám, de a kijött végeremény tekintetében úgy gondolom, hogy több attribútommal kellene megcsinálni az elemzést. A kondíciós listán szereplő összes tételt kellene összehasonlítani. Ekkor azoknak nyújtana segítséget az elemzés, akik nem tudják mire szeretnék használni a kártyát, ez egy általános összehasonlítás lenne. Ellenben lehetne olyan elemzéseket is végezni, amik célzottabbak, vagyis például valaki kamatmentesen szeretné használni a kártyát, mert a fizetését később utalják,de a számlák előbb jönnek. Vagyis ebben az esetben más tényezők fontosak, mint aki csak "biztonsági tartalékként" szeretné használni. Úgy gondolom, hogy kiinduló pontnak használható az elemzés, de túl általános, így konkrét esetekre nem vonatkoztatható.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A modell abban az esetben lesz eredményes, ha a kártya igénylő nem tudja, mire szeretné használni. Ha valakinek már konkrét elképzelése van, hogy mit szeretne kezdeni a kártyával, akkor mást tényező lesz preferáltabb. Valamint számba kell venni azokat is, akik már elkötelezettek egy bank iránt, ahol már meg van a bizalom, ott hajlandóak az ügyfelek egy kicsivel többet fizetni, ahol pedig esetleg rossz tapasztalatuk volt vagy nem szimpatikus a bank, akkor a bank kínélhatja a legolcsóbb terméket, akkor sem azt fogják választani az ügyfelek.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
http://www.bankweb.hu/index.php?betolt=60
http://www.bankkartya.hu/?oldal=kartyak&csoport=hitelkartya
http://www.raiffeisen.hu/raiportal/pdf/CBH_kondiciok/hitelkartya.pdf
http://www.cib.hu/system/fileserver?file=/Kondilistak/01_lakossagi/HK_081201_2.pdf&type=related
https://www.otpbank.hu/OTP_Portal/file/Hitelkartya_H_20081212.pdf
http://www.citibank.hu/hungary/consumer/letoltes/cb_hitelkartya/cb_kamat.pdf
