„HR:tanárértékelés” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
||
| (8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel. | Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel. | ||
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé. | Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé. | ||
| − | + | A hallgatók általi felülértékelést okozhatja, hogy egy kolléga valamiért szimpatikusabb, mint a többi, lehet, hogy csak azért mert régebben ismeri, vagy az is lehet,hogy önigazolást keres a saját fogyasztói magatartására. (Ha már idejár, nem vállalja fel, hogy még sem olyan jó minden, hiszen azzal saját döntését kérdőjelezné meg.) | |
| − | |||
| − | + | Az alulértékelés fakadhat szintén személyes okokból is: pl a hallgató saját fejlődésének lassúságát, nehézségeit "rákeni" a tanárra, ezzel védve saját magát. | |
| − | |||
| − | |||
| + | További vizsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek. | ||
| + | Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes. | ||
| − | A kapott | + | A jelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden egyenlő "eséllyel indult" a fontossági sorrend kialakításakor az attribútumok közül) |
| + | A szakmai vezető az óralátogatási tapasztalata alapján adja a pontot. Az iskolában eltöltött idő, és a tanfolyamokat befejező (végig járó)hallgatók aránya alapján is kapnak pontot a tanárok. A szakmai vezető szubjektív véleménye valójában egyéb kisebb kategóriák "összevonásából" jött létre, amelyek részletei nem publikusak. | ||
| + | Maximum 100 pontot kaphatnak az éves értékeléskor a kollégák. | ||
| − | + | A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról más nyelviskolából nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő. | |
| + | A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet. | ||
| + | Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| 48. sor: | 51. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott. | A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott. | ||
| + | Az is látszik, hogy "jobban szerepeltek" azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Személyes tapasztalatom alapján vitatkoznék azzal, hogy a női tanárok jobbak, mint a férfi kollégáik. Lehetséges, hogy a adatbázis összetétele miatt torzít az eredmény? (eleve sokkal több nő van, mint férfi) | ||
| + | A következő - számomra nem meggyőző - részlet az, hogy a kapott eredmények alapján a JGYTF-es kollégák jobbak a többieknél. | ||
| + | A valóságban megint azt kell feltételeznem, hogy azért jött létre ez az eredmény, mert alapvetően többen vannak a mi iskolánkban, nem pedig azért mert tényleg jobbak. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelentheti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás. | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| 54. sor: | 66. sor: | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
A lap jelenlegi, 2009. február 3., 14:22-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Tanárértékelés és profilkialakítás
A feladat előtörténete
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is. Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé. A hallgatók általi felülértékelést okozhatja, hogy egy kolléga valamiért szimpatikusabb, mint a többi, lehet, hogy csak azért mert régebben ismeri, vagy az is lehet,hogy önigazolást keres a saját fogyasztói magatartására. (Ha már idejár, nem vállalja fel, hogy még sem olyan jó minden, hiszen azzal saját döntését kérdőjelezné meg.)
Az alulértékelés fakadhat szintén személyes okokból is: pl a hallgató saját fejlődésének lassúságát, nehézségeit "rákeni" a tanárra, ezzel védve saját magát.
További vizsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek. Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.
A jelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden egyenlő "eséllyel indult" a fontossági sorrend kialakításakor az attribútumok közül) A szakmai vezető az óralátogatási tapasztalata alapján adja a pontot. Az iskolában eltöltött idő, és a tanfolyamokat befejező (végig járó)hallgatók aránya alapján is kapnak pontot a tanárok. A szakmai vezető szubjektív véleménye valójában egyéb kisebb kategóriák "összevonásából" jött létre, amelyek részletei nem publikusak. Maximum 100 pontot kaphatnak az éves értékeléskor a kollégák.
A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról más nyelviskolából nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő. A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet. Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
Objektumok (sorok)
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra. Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján. Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.
A feladat által érintett célcsoportok
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás. Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat. Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került. Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség. Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott. Az is látszik, hogy "jobban szerepeltek" azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.
Személyes tapasztalatom alapján vitatkoznék azzal, hogy a női tanárok jobbak, mint a férfi kollégáik. Lehetséges, hogy a adatbázis összetétele miatt torzít az eredmény? (eleve sokkal több nő van, mint férfi)
A következő - számomra nem meggyőző - részlet az, hogy a kapott eredmények alapján a JGYTF-es kollégák jobbak a többieknél.
A valóságban megint azt kell feltételeznem, hogy azért jött létre ez az eredmény, mert alapvetően többen vannak a mi iskolánkban, nem pedig azért mert tényleg jobbak.
Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelentheti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek. További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki: http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html illetve
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
