„HR:Politikusi beszédek analízise” változatai közötti eltérés
a (→Forrás) |
Mici (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
Az eredményeket továbbgondolva, szerettem volna, ha a leíró jellegen túl, valamifajta gyakorlati haszna is van a feladatnak. Ezért egy olyan rendszer kidolgozására törekedtem, mely alapján bejósolhatóvá válik, hogy egy adott napon, adott beszéddel mely politikus „jön ki” győztesen, olyan tényekből kiindulva például, hogy az egyes számú alakok használata szimpátiát, az együvé tartozás érzését alakítja ki hallgatóságban. | Az eredményeket továbbgondolva, szerettem volna, ha a leíró jellegen túl, valamifajta gyakorlati haszna is van a feladatnak. Ezért egy olyan rendszer kidolgozására törekedtem, mely alapján bejósolhatóvá válik, hogy egy adott napon, adott beszéddel mely politikus „jön ki” győztesen, olyan tényekből kiindulva például, hogy az egyes számú alakok használata szimpátiát, az együvé tartozás érzését alakítja ki hallgatóságban. | ||
| + | Az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált a szövegek számítógéppel segített statisztikai elemzése (például a MorphoLogic Kft. által fejlesztett programok; Chirag Mehta tagline program; BME MOKK hunpos program; Pajek program). (A Morphologic NewsPro és a Pannon Tudományegyetem Pszichológiai Intézete közösen próbált fejleszteni egy olyan elemező szoftvert, mely képes digitalizált szövegben azonosítani a negatív kifejezéseket, a szubjektív elemeket, attitűdöket kifejező szavakat, szókapcsolatokat.) Ezen programok többsége a nyelvi jelenségek kvantifikálásában segít (pl. szógyakoriság, szófelhő, asszociációs térkép), de a programok felhasználói a pusztán leíró jellegen túl eddig nem igazán törekedtek gyakorlati igényeket is kielégíteni. A feladat újdonsága az, hogy továbblépve az eddigieken, fontos tényezőként kezeli a hatást, és megpróbál számításokat készíteni arra vonatkozóan, hogy az egyes nyelvi elemek alkalmazásával milyen emóciók válthatók ki, azaz milyen irányba befolyásolható a választópolgár. | ||
| + | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
fiktív adatok alapján | fiktív adatok alapján | ||
A lap 2009. február 11., 11:00-kori változata
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:Politikusi beszedek analizise
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
Pethő Mária: A politikus nyelvi választásai –A politikusi beszédek mint tudatos döntések (előadás) Elhangzott: Nyelvészeti Doktoranduszok 12. Országos Konferenciája, Szeged (2008. december 2-3.) http://www.nytud.hu/conf/LingDok12.pdf
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Politikai beszédek nyelvészeti szempontú analízise
A feladat előtörténete
A feladat kiindulási alapja egy alkalmazott nyelvészeti konferenciára készített előadásom. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor 2008. október 23-i beszédeiben vizsgáltam a személydeixis jelenségét (csak a szövegkörnyezetben értelmezhető személyre utaló elemek, például személyes névmások). A deiktikus elemek szövegbeli megjelenésének számát egy táblázatban összesítettem. Az derült ki, hogy mindketten, ha kis mértékben is, de szívesebben utaltak harmadik személyre. A személyre utalások típusa közül is az E/3 személyű dominált. Második helyen az extenzív (kiterjesztő) „mi” használata állt. Ezt követték a T/3 személyű utalások, majd az E/1 személyű utalások és legvégül az restriktív „mi”.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az eredményeket továbbgondolva, szerettem volna, ha a leíró jellegen túl, valamifajta gyakorlati haszna is van a feladatnak. Ezért egy olyan rendszer kidolgozására törekedtem, mely alapján bejósolhatóvá válik, hogy egy adott napon, adott beszéddel mely politikus „jön ki” győztesen, olyan tényekből kiindulva például, hogy az egyes számú alakok használata szimpátiát, az együvé tartozás érzését alakítja ki hallgatóságban. Az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált a szövegek számítógéppel segített statisztikai elemzése (például a MorphoLogic Kft. által fejlesztett programok; Chirag Mehta tagline program; BME MOKK hunpos program; Pajek program). (A Morphologic NewsPro és a Pannon Tudományegyetem Pszichológiai Intézete közösen próbált fejleszteni egy olyan elemező szoftvert, mely képes digitalizált szövegben azonosítani a negatív kifejezéseket, a szubjektív elemeket, attitűdöket kifejező szavakat, szókapcsolatokat.) Ezen programok többsége a nyelvi jelenségek kvantifikálásában segít (pl. szógyakoriság, szófelhő, asszociációs térkép), de a programok felhasználói a pusztán leíró jellegen túl eddig nem igazán törekedtek gyakorlati igényeket is kielégíteni. A feladat újdonsága az, hogy továbblépve az eddigieken, fontos tényezőként kezeli a hatást, és megpróbál számításokat készíteni arra vonatkozóan, hogy az egyes nyelvi elemek alkalmazásával milyen emóciók válthatók ki, azaz milyen irányba befolyásolható a választópolgár.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
fiktív adatok alapján
Objektumok (sorok)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A feladat által érintett célcsoportok
médiakutatók, politológusok, nyelvészek, közvélemény kutatók, politikai beszédek írói, a magyar választópolgár, ill. akár maguk a politikusok is.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Kimutatható, hogy egy adott politikus milyen nyelvi eszközökkel érhet el kedvezőbb hatást.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A "Best practice" munkalapon adott napokon elhangzott Gyurcsány és Orbán beszédek nyelvi adatai találhatóak. A feldolgozott adatok alapján részeredményeket képeztem (az elhangzott összes deiktikus elemhez viszonyítva az E/3, T/3, E/1, T/1 elemeket, arányszámítással). Átlagoltam az adott napok részeredményét, és ebből a „HA” függvény használatával kaptam meg a végeredményt.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Gyurcsány, Orbán, Döntetlen. („Ha” függvény: igaz – hamis és döntetlen megfeleltetése szerint.)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A Solver módszert azért tartom kifinomultabbnak a Best practice módszernél, mert a vizsgáló pontosabb eredményeket lát a részeredmények vizsgálatakor. A módszer előnye, hogy az adott pillanatban jól látszódnak a részeredmények közötti eltérések, és megmutatja az adott személy mozgásterét az általam korábban vázolt előfeltevéstől (az egyes számú alakok használata nagyobb népszerűséget jelent?!)
