„Objektív tudás” változatai közötti eltérés

A lap 2005. december 11., 19:31-kori változata

Angol megnevezés: objective knowledge

1934: objektív tudás az, aminek létrejöttében, tartalmában és jusztifikálásában társadalmi tényezők (is) meghatározó szerepet játszanak. A társadalmi tényezők ugyanis (mint eleve feltételezik) torzító, a „valóság”-ot meghamisító jellegűek, az irracionalitás és a szubjektivítás elemét viszik bele a tudásigénnyel fellépő képződményekbe, a valódi tudás (definició szerint) éppen a „szubjektív”, társadalmi faktorok kiküszöbölésével, a racionalítás és csakis a racionalítás objektív normáinak követésével jöhet létre.

1991: objektív tudás eszméjének megszületése, az a gondolat, hogy önmagunk és a szociális szemantika által kifeszített személyközi helyzet világán túl is létezhet bizonyosság, amit a könyvek hordoznak.

1994: az objektív tudás,gondolkodás annyit tesz, mint csak a tárgyat tekinteni, s minden személyes vonatkozást, érzelmet, rokon vagy ellenérzést, személyt, képzeletet mellőzni.

1998: objektív tudásról akkor beszélhetünk, ha ilyen megállapításokkal találkozunk: "a víz hidrogénből és oxigénből áll".Azt is mondhatnánk, hogy a szubjektív és objektív tudás a tudás két pólusa. Közöttük olyan fogalmi kontinuum van, amely mentén mindenfajta tudás elhelyezhető az objektivitás mértéke szerint.

"ez egy" kapcsolattípus:
- teoretikus kultúra (keretrendszer)
- tudósok önkísérletei (alkalmazási terület)
- szociális szemantika (alkalmazási terület)

"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- külső,belső társadalmi tényezők
- justifikáció(igazolás)

"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- tárgyilagos tudás
- szerzett ismeretek rendszere
...

1991: Csak ebből az egy gondolatból született meg az objektív tudás,vagy esetleg más tényezők is hozzájárultak?
1998: A tudásnak csak ez a 2 pólusa van,vagy esetleg van átmenet objektív és szubjektív tudás között?
...

Az objektív tudás az a képesség, mely a valóság jövő-béli állapotait (következmény, eredmény) képes előre jelezni számukra,s kialakulásást leginkább társadalmi tényezők határozzák meg.A tudás kétpólusú(objektív,szubjektív).Eközött a két pólus között az összes tudásfajta elhejezhető az objektivitás mértékének megfelelően.
...

Igaz-e,hogy az objektív tudás létrejöttét csak társadalmi tényezők határozzák meg?(Hamis,hiszen sok más egyéb tényező is befolyásolja.)
Igaz-e,hogy az objektív tudás segítségével nem következtethetünk világon túli bizonyosságokra?(Hamis mert az objektív tudásnak pont ez a lényege,hogy jövőbéli következtetéseket vonhatunk le.
Igaz-e,hogy objektív tudás az a képesség, mely a valóság jövőbeli állapotait képes előrejelezni eddigi ismereteink alapján? (Igaz)
...

M. Donald, Origins of the Modern Mind, Cambridge: Harvard University Press, 1991.
Gerevich József: Tradicionalitás és alternativitás Sigmund Freud kokaintanulmányában. Psychiatria Hungarica 14, 1, 1999
...

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 * '''1991:''' objektív tudás eszméjének megszületése, az a gondolat, hogy önmagunk és a szociális szemantika által kifeszített személyközi helyzet világán túl is létezhet bizonyosság, amit a könyvek hordoznak.
 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20790]
+* '''1994:''' az objektív tudás,gondolkodás annyit tesz, mint csak a tárgyat tekinteni, s minden személyes vonatkozást, érzelmet, rokon vagy ellenérzést, személyt, képzeletet mellőzni.
 * '''1998:''' objektív tudásról akkor beszélhetünk, ha ilyen megállapításokkal találkozunk: "a víz hidrogénből és oxigénből áll".Azt is mondhatnánk, hogy a szubjektív és objektív tudás a tudás két pólusa. Közöttük olyan fogalmi kontinuum van, amely mentén mindenfajta tudás elhelyezhető az objektivitás mértéke szerint.
 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20789]