„Szerkesztővita:Motoros” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_hzs.xls xls] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi helyz...”) |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
| + | A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából | ||
| + | =A feladat előtörténete= | ||
| + | A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a | ||
| − | + | tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben. | |
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| + | Az elemzés során lehetőség nyílik arra, hogy következtetéseket vonjak le az egyes állatpopulációk várható alakulásáról. Ennek ismeretében következtetni | ||
| + | |||
| + | lehet az esetleges takarmányszükségletek ill. a hústermékek és tejtermékek nagyságrendi alakulására. Szigorúan maradva csak az állatok darabszámának | ||
| + | |||
| + | alakulásánál arra a következtetésre jutottam, hogy az általam felsorolt állatfajták állományában minden esetben csökkenés lesz tapasztalható. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| + | Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között. | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
| + | szarvasmarha | ||
| + | |||
| + | kecske | ||
| + | |||
| + | sertés | ||
| + | |||
| + | juh | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
| + | Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik | ||
| + | |||
| + | takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| + | A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást | ||
| + | |||
| + | adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | 1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás | ||
| + | |||
| + | Továbbiakban állatok szerinti bontásban: | ||
| + | |||
| + | 2. PIVOT tábla elkészítése | ||
| + | |||
| + | 3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel | ||
| + | |||
| + | 4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel | ||
| + | |||
| + | 5. Kapott eredmények kiértékelése | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában valószínű, a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek, míg a juhok állománya az előzekhez | ||
| + | |||
| + | képest csak elenyésző mértékben csökken. | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| + | Következtetésem szerint ha a lakosság fogyasztását nagyságrendileg állandónak vesszük ezen állati termékekből, jelentős mértékben importra fog szorulni az ország. A beszállítóknak | ||
| + | |||
| + | kevesebb takarmánynövényt kell termelni és raktározni, a termőterületeket más szükségletnek megfelelően alakíthatják át. Gazdasági következmény lehet | ||
| + | |||
| + | továbbá, hogy a csökkent állatlétszám kevesebb humán munkaerőt igényel, ezáltal növekedhet a munkanélküliek száma. | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
| 19. sor: | 61. sor: | ||
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
[[Kategória:Szakértői rendszerek]] | [[Kategória:Szakértői rendszerek]] | ||
| − | |||
| − | |||
A lap 2009. december 12., 17:57-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából
A feladat előtörténete
A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a
tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az elemzés során lehetőség nyílik arra, hogy következtetéseket vonjak le az egyes állatpopulációk várható alakulásáról. Ennek ismeretében következtetni
lehet az esetleges takarmányszükségletek ill. a hústermékek és tejtermékek nagyságrendi alakulására. Szigorúan maradva csak az állatok darabszámának
alakulásánál arra a következtetésre jutottam, hogy az általam felsorolt állatfajták állományában minden esetben csökkenés lesz tapasztalható.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.
Objektumok (sorok)
szarvasmarha
kecske
sertés
juh
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik
takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást
adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás
Továbbiakban állatok szerinti bontásban:
2. PIVOT tábla elkészítése
3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel
4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel
5. Kapott eredmények kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában valószínű, a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek, míg a juhok állománya az előzekhez
képest csak elenyésző mértékben csökken.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Következtetésem szerint ha a lakosság fogyasztását nagyságrendileg állandónak vesszük ezen állati termékekből, jelentős mértékben importra fog szorulni az ország. A beszállítóknak
kevesebb takarmánynövényt kell termelni és raktározni, a termőterületeket más szükségletnek megfelelően alakíthatják át. Gazdasági következmény lehet
továbbá, hogy a csökkent állatlétszám kevesebb humán munkaerőt igényel, ezáltal növekedhet a munkanélküliek száma.
