A lap jelenlegi, 2009. december 14., 12:10-kori változata

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az európai országok vasúti áruszállítás várható növekedése az elmúlt év tapasztalatai alapján megmondható e, valamint ennek vizsgálata hasonlóságelemzés segítségével.

A feladat előtörténete

A szakdolgozatom során egy logisztikai központ gazdasági/ hatékonysági területével foglalkozom. Ezért fontosnak tartom, hogy a Magyarország az elmúlt év tapasztalatai alapján elérhet e egy megfelelő színvonalat az európai országok között a közeljövőben. Ezért esett a választásom, arra, hogy a közeljövőre vonatkozóan meglehet e mondani, hogy milyen mértékű várható növekedés tapasztalható.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha nem lett volna lehetőségem informatika órán megismerkedni az elemzéssel, akkor én kimutatás segítségével, ún. bináris teszttel, az elmúlt év tapasztalatai alapján oldottam volna meg a feladatot, amellyel azt az eredményt kapjuk, hogy 2008-ra növekedett illetve csökkent-e az áruszállítás a különböző országokban. A táblázatban ha megfigyeljük a C-E 58. cellákat akkor Németország esetében, 1-es található, amely azt jelenti tehát, hogy az elmúlt 3 év alapján növekedés tapasztalható. Ez által, hogy növekedés tapasztalható, a teszt eredménye is 1-es. Tehát Németország esetében az mondható, hogy 2008-ra is növekedés várható.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A táblázatban található adatokat az Eurostat honlapról gyűjtöttem, Magyarország, valamint 27 európai ország vasúti áruszállítás teljesítményéről (millió tonna/km).

Objektumok (sorok)

A vizsgált európai országokat tartalmazza. – Anglia- Ausztria- Belgium – Bulgária – Csehország – Dánia – Észtország – Finnország – Franciaország – Görögország – Hollandia – Horvátország - Írország – Lengyelország – Lettország – Litvánia – Luxemburg – Magyarország – Németország – Norvégia – Olaszország – Portugália – Románia – Spanyolország – Svédország – Szlovákia – Szlovénia – Törökország.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az x,y sorok tartalmazzák a két év különbségének változását százalékban kifejezve. Ezek az adatok, amelyből következtethetőek, hogy 2008-ra milyen mértékű növekedés, illetve csökkenés várható. x1 - A 2004 és a 2003-as év közötti különbség százalékban kifejezve x2 - A 2005 és a 2004-es év közötti különbség százalékban kifejezve x3 - A 2006 és a 2005-ös év közötti különbség százalékban kifejezve y- A 2007 és a 2006-os év közötti különbség százalékban kifejezve

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által érintett célcsoportok lehetnek a vasúttársaságok, illetve az egyéb szervezetek, akik ezen a területen érdekeltek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat elkészítésének több célja is volt egyrészt, hogy ezt az elemzést a szakdolgozatom során felhasználhassam, másrészt a becslés alapján a vasúttársaságok illetve, egyéb szervezetek ezt a módszert alkalmazva stratégiai célkitűzéseket tudnának tenni, illetve előrejelzéseket, hogy mi várható egy adott évre. Ez alapján egy előrejelzést tudnak megmondani, hogy az országok jelen esetben 2008-ra milyen eredményt tudnak produkálni.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépésként az alapadatok segítségével egy bináris becslést készítettem, amely alapján elmondható, hogy növekedés vagy csökkenés várható. Ezt egy kimutatással (pivot táblázattal végeztem el. Második lépésként egy ún. mcm hasonlósági módszert is elvégeztem, az alaptábla adatai alapján. Felállítottam egy rangsortáblát, ebben az esetben nem kellett az irányt meghatározni. Ezt követően a COCO tábla elkészítése SOLVER segítségével, amely által a Lépcsős függvény is feltöltésre került. A valós adatok és a két módszer alapján már döntést lehet hozni, a ha és kvartilis függvény segítségével, hogy mi várható 2008. évre, valamint milyen mértékű növekedés illetve csökkenés. Németország esetében (G58) az mcm becslés alapján, 19,5-ös eredményt kaptunk, amely szintén azt jelenti, hogy 2008-ra nagymértékű növekedés várható.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés eredménye a munka táblából, az F és a G oszlop 40-67 cellákból kiolvasható. Az értékeket nézve láthatjuk, hogy a bináris rendszer esetében van olyan, hogy nem tud választ adni, ezek lennének a kérdőjelek. MCM módszer viszont jól látható eredményeket produkál. Az megállapítható, hogy a kettő között részlegesen vannak eltérések. Véleményem szerint a kettőt egybevéve érdemes az eredményeket megállapítani. Németország példáján keresztül megállapítható, hogy a bináris teszt és az mcm teszt eredménye megegyezik, tehát várhatóan növekedni fog Németország vasúti áruszállítás teljesítménye 2008-ra.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A táblázat adatai alapján látható, hogy vannak különbségek a két módszer között. Ezzel az elemzéssel sok információhoz hozzájutottam, azokban az esetekben, amikor mindkét módszer ugyanarra az eredményre jutott, ott számomra egyértelmű az előrejelzés. Azonban ahol, ellentétes értékeket mutatnak, ott érdemes átgondolni, hogy valóban melyik is valós. Itt már nem biztos, hogy a valós adatok mutatkoznak meg. Ez esetben véleményem szerint nem feltétlen ezekre az információkra támaszkodnék.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ezzel a módszerrel 3 + 1 év alapján kimutatható, hogy mi várható. Ezt a vasúttársaságok és egyéb szervezetek feltudják használni, amikor a stratégiai, vagy operatív célkitűzéseket tesznek. Ezzel az elemzéssel továbbá össze tudjuk hasonlítani, hogy a magyar áruszállítás teljesítménye 2008-ra, a többi ország ingadozásait figyelembevéve, a jelen helyzetben nő vagy csökken. Egy összehasonlítási alapot nyújt, amelyből döntések születhetnek.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet