A lap jelenlegi, 2010. január 18., 15:51-kori változata

Tartalomjegyzék

1 Forrás
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
3 A feladat előtörténete
4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5.1 Objektumok (sorok)
- 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
6 A feladat által érintett célcsoportok
7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából

A feladat előtörténete

A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a

tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján.

Az utolsó 10 év létszámmozgásának átlaga alapján a következő becslésre jutottam: a juhok esetében 3,56 %-os létszámnövekedés várható, a szarvasmarhák állománya 1,93 %-kal csökken, a sertések állománya 4,58 %-kal csökken, legnagyobb mértékben pedig a kecskék létszáma csökkenhet 5,14 %-kal.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.

Objektumok (sorok)

szarvasmarha

kecske

sertés

juh

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik

takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást

adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás

Továbbiakban állatok szerinti bontásban:

2. PIVOT tábla elkészítése

3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel

4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel

5. Kapott eredmények kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam:

Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában várható (-50 %), a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek -18 ill. -20 %-os értékkel, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken (-1 %).

A két módszer eredménye összehasonlítva:

JUH BP: + 3,56 % HE: - 1 %

SZARVASMARHA BP: - 1,93 % HE: - 18 %

SERTÉS BP: - 4,58 % HE: - 20 %

KECSKE BP: - 5,14 % HE: - 50 %

Az adatok összevetése alapján az állatok létszámváltozásának iránya a juhok kivételével megegyezik. Mértékük jelentős elétrést mutat, amelyre magyarázat lehet a teljes vizsgált időszak alatti jelentős darabszám-ingadozás. Erre leginkább a kecskeállomány változása a példa, mivel jókora felfutás után zuhanni kezdett az állatok száma. Amennyiben a hasonlóságelemzést nem a teljes mintára terjesztettem volna ki, hanem csak az utolsó évekre, kiküszöbölhető lett volna a szélsőségek hatása, ezáltal jóval kisebb lehetett volna az adatok negatív irányba való kitérése.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével arra a megállapításra jutottam, hogy a hasonlóságelemzés tendenciáját érdemes figyelembe vennem, de a mértékét ebben a formában nem. Véleményem szerint a szűkülő piacot figyelembe véve az optimális értékeket nagyságrendileg a best practice és a hasonlóságelemzés értékei közé helyezem. Elméletem helyességét ill. helytelenségét igazolják majd a KSH 2010-es első adatai.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.
 =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
-Az elemzés során lehetőség nyílik arra, hogy következtetéseket vonjak le az egyes állatpopulációk várható alakulásáról. Ennek ismeretében következtetni
+Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján.
-lehet az esetleges takarmányszükségletek ill. a hústermékek és tejtermékek nagyságrendi alakulására. Szigorúan maradva csak az állatok darabszámának
+Az utolsó 10 év létszámmozgásának átlaga alapján a következő becslésre jutottam: a juhok esetében 3,56 %-os létszámnövekedés várható, a szarvasmarhák állománya 1,93 %-kal csökken, a sertések állománya 4,58 %-kal csökken, legnagyobb mértékben pedig a kecskék létszáma csökkenhet 5,14 %-kal.
-alakulásánál arra a következtetésre jutottam, hogy az általam felsorolt állatfajták állományában minden esetben csökkenés lesz tapasztalható.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.
@@ 47. sor: / 46. sor: @@
 . Kapott eredmények kiértékelése
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
-Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában valószínű, a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek, míg a juhok állománya az előzekhez
-képest csak elenyésző mértékben csökken.
+A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam:
+Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában várható (-50 %), a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek -18 ill. -20 %-os értékkel, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken (-1 %).
+A két módszer eredménye összehasonlítva:
+JUH
+BP: + 3,56 %			HE: - 1 %
+SZARVASMARHA
+BP: - 1,93 %			HE: - 18 %
+SERTÉS
+BP: - 4,58 %			HE: - 20 %
+KECSKE
+BP: - 5,14 %			HE: - 50 %
+Az adatok összevetése alapján az állatok létszámváltozásának iránya a juhok kivételével megegyezik. Mértékük jelentős elétrést mutat, amelyre magyarázat lehet a teljes vizsgált időszak alatti jelentős darabszám-ingadozás. Erre leginkább a kecskeállomány változása a példa, mivel jókora felfutás után zuhanni kezdett az állatok száma. Amennyiben a hasonlóságelemzést nem a teljes mintára terjesztettem volna ki, hanem csak az utolsó évekre, kiküszöbölhető lett volna a szélsőségek hatása, ezáltal jóval kisebb lehetett volna az adatok negatív irányba való kitérése.
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-Következtetésem szerint ha a lakosság fogyasztását nagyságrendileg állandónak vesszük ezen állati termékekből, jelentős mértékben importra fog szorulni az ország. A beszállítóknak
+A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével arra a megállapításra jutottam, hogy a hasonlóságelemzés tendenciáját érdemes figyelembe vennem, de a mértékét ebben a formában nem. Véleményem szerint a szűkülő piacot figyelembe véve az optimális értékeket nagyságrendileg a best practice és a hasonlóságelemzés értékei közé helyezem. Elméletem helyességét ill. helytelenségét igazolják majd a KSH 2010-es első adatai.
-kevesebb takarmánynövényt kell termelni és raktározni, a termőterületeket más szükségletnek megfelelően alakíthatják át. Gazdasági következmény lehet
-továbbá, hogy a csökkent állatlétszám kevesebb humán munkaerőt igényel, ezáltal növekedhet a munkanélküliek száma.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

„Szerkesztő:Motoros” változatai közötti eltérés