„Szerkesztő:Motoros” változatai közötti eltérés
| (7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján. | Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján. | ||
| + | |||
| + | Az utolsó 10 év létszámmozgásának átlaga alapján a következő becslésre jutottam: a juhok esetében 3,56 %-os létszámnövekedés várható, a szarvasmarhák állománya 1,93 %-kal csökken, a sertések állománya 4,58 %-kal csökken, legnagyobb mértékben pedig a kecskék létszáma csökkenhet 5,14 %-kal. | ||
| + | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között. | Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között. | ||
| 43. sor: | 46. sor: | ||
5. Kapott eredmények kiértékelése | 5. Kapott eredmények kiértékelése | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| − | |||
| − | képest csak elenyésző mértékben csökken. | + | A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam: |
| + | |||
| + | Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában várható (-50 %), a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek -18 ill. -20 %-os értékkel, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken (-1 %). | ||
| + | |||
| + | A két módszer eredménye összehasonlítva: | ||
| + | |||
| + | |||
| + | JUH | ||
| + | BP: + 3,56 % HE: - 1 % | ||
| + | |||
| + | |||
| + | SZARVASMARHA | ||
| + | BP: - 1,93 % HE: - 18 % | ||
| + | |||
| + | |||
| + | SERTÉS | ||
| + | BP: - 4,58 % HE: - 20 % | ||
| + | |||
| + | |||
| + | KECSKE | ||
| + | BP: - 5,14 % HE: - 50 % | ||
| + | |||
| + | Az adatok összevetése alapján az állatok létszámváltozásának iránya a juhok kivételével megegyezik. Mértékük jelentős elétrést mutat, amelyre magyarázat lehet a teljes vizsgált időszak alatti jelentős darabszám-ingadozás. Erre leginkább a kecskeállomány változása a példa, mivel jókora felfutás után zuhanni kezdett az állatok száma. Amennyiben a hasonlóságelemzést nem a teljes mintára terjesztettem volna ki, hanem csak az utolsó évekre, kiküszöbölhető lett volna a szélsőségek hatása, ezáltal jóval kisebb lehetett volna az adatok negatív irányba való kitérése. | ||
| + | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| − | + | A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével arra a megállapításra jutottam, hogy a hasonlóságelemzés tendenciáját érdemes figyelembe vennem, de a mértékét ebben a formában nem. Véleményem szerint a szűkülő piacot figyelembe véve az optimális értékeket nagyságrendileg a best practice és a hasonlóságelemzés értékei közé helyezem. Elméletem helyességét ill. helytelenségét igazolják majd a KSH 2010-es első adatai. | |
| − | |||
| − | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
A lap jelenlegi, 2010. január 18., 15:51-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából
A feladat előtörténete
A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a
tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján.
Az utolsó 10 év létszámmozgásának átlaga alapján a következő becslésre jutottam: a juhok esetében 3,56 %-os létszámnövekedés várható, a szarvasmarhák állománya 1,93 %-kal csökken, a sertések állománya 4,58 %-kal csökken, legnagyobb mértékben pedig a kecskék létszáma csökkenhet 5,14 %-kal.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.
Objektumok (sorok)
szarvasmarha
kecske
sertés
juh
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik
takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást
adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás
Továbbiakban állatok szerinti bontásban:
2. PIVOT tábla elkészítése
3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel
4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel
5. Kapott eredmények kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam:
Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában várható (-50 %), a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek -18 ill. -20 %-os értékkel, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken (-1 %).
A két módszer eredménye összehasonlítva:
JUH
BP: + 3,56 % HE: - 1 %
SZARVASMARHA
BP: - 1,93 % HE: - 18 %
SERTÉS
BP: - 4,58 % HE: - 20 %
KECSKE
BP: - 5,14 % HE: - 50 %
Az adatok összevetése alapján az állatok létszámváltozásának iránya a juhok kivételével megegyezik. Mértékük jelentős elétrést mutat, amelyre magyarázat lehet a teljes vizsgált időszak alatti jelentős darabszám-ingadozás. Erre leginkább a kecskeállomány változása a példa, mivel jókora felfutás után zuhanni kezdett az állatok száma. Amennyiben a hasonlóságelemzést nem a teljes mintára terjesztettem volna ki, hanem csak az utolsó évekre, kiküszöbölhető lett volna a szélsőségek hatása, ezáltal jóval kisebb lehetett volna az adatok negatív irányba való kitérése.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével arra a megállapításra jutottam, hogy a hasonlóságelemzés tendenciáját érdemes figyelembe vennem, de a mértékét ebben a formában nem. Véleményem szerint a szűkülő piacot figyelembe véve az optimális értékeket nagyságrendileg a best practice és a hasonlóságelemzés értékei közé helyezem. Elméletem helyességét ill. helytelenségét igazolják majd a KSH 2010-es első adatai.
