„Szerkesztővita:Kurgyisne” változatai közötti eltérés
(→Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok: (új szakasz)) |
(→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
||
55. sor: | 55. sor: | ||
1. Alap adattábla készítése fiktív adatok alapján | 1. Alap adattábla készítése fiktív adatok alapján | ||
− | 2. Pivot tábla létrehozása | + | 2. Pivot tábla létrehozása a sorszám függvény segítségével |
3. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából | 3. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából |
A lap 2010. január 21., 18:16-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 Objektumok (sorok)
- 7 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 8 A feladat által érintett célcsoportok
- 9 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 10 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 11 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 12 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 13 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_kba.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Éves prémium meghatározása a teljesítmény arányában.
A feladat előtörténete
Egy jól müködő motivációs rendszer a foglalkoztatottak teljesítményére, elégedettségére pozitív hatással van, ezzel a munkavégzés hatékonyságát, minőségét, a munkamorált nagyban javíthatja. A munkavállalók részére kidolgozott motivációs rendszer egyik legfőbb eleme az éves prémium, így feladatomként ennek vizsgálatát választottam. Az elemzés során azt kívánom vizsgálni, hogy a prémium meghatározásánál, az egyes munkavállalói kompetenciák, illetve az egyéni teljesítmények milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre az éves prémium kifizetés meghatározásánál.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az XY vállalatnál felmerült teljesítményromlás okaként a bérfeszültséget nevezték meg. A piaci versenyképesség megőrzéséhez szükséges a humánerőforrás felhasználás (munkaigényes terméket előállító vállalat esetén ez jelentős!) optimális kihasználása, a teljesítmény javítása. Ehhez elengedhetetlen a bérfeszültséget okozó ellentmondások meghatározása és korrigálása. A besorolási bér megállapításának módszerét a munkáltató saját elvei alapján határozhatja meg. A foglalkoztató ennek alapjául használhatja a szenioritás elvét, a teljesítményelszámolást, a munkakör vagy kompetencia alapó bérezést, vagy a képzettséghez kötött juttatásokat. Az ezen, illetve még további fel nem sorolt jellemzők közül a munkáltató a saját céljai, elképzelései alapján választhatja ki a megfelelőt, vagy a megfelelők kombinációját. A feladatomban az XY vállalatra vonatkozó jellemzőket határoztam meg, melyek a munkavállalók és a munkáltatók számára is elfogadhatóak. Ezek függvényében egy „igazságos” bérrendszer alapjai teremthetőek meg. Az elemzés eredményeként lehetőség nyílik a különböző változtatási lehetőségek továbbgondolására
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladatban felhasznált adatok fiktívek. Az adatbázis megalkotásánál, egy termelő vállalat szervezeti jellemzőit, prémium megállapítási gyakorlatát, valamint az ezt befolyásoló tényezőket gyűjtöttem össze és használtam fel.
Objektumok (sorok)
Az elemzéshez 6 objektumot határoztam meg. Az objektumok 6 munkavállalót jelentenek.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az adathalmazom 8 attribútumot tartalmaz. Ezek a munkavégzés szempontjából fontosnak ítélt tényezők. Attribútumok:
1. Besorolási bér – A munkavállaló számára megállapított személyi alapbér.
2. Prémium tényező - Kollektív szerződésben rögzített, munkakörhöz kötött.
3. Minimum elvárt teljesítmény - Az a teljesítmény érték , amely a terv adatok alapján lett meghatározva minden egyes dolgozóra vetítve, százalékban megadva.
4. Elért teljesítmény - Az a teljesítmény érték, amely egy lezárt év tény adatait felhasználva lett kiszámolva, százalékban megadva.
5. Ledolgozott napok - Ténylegesen munkában töltött napok száma, amely nem tartalmazza a betegszabadság, táppénz és egyéb hiányzásban töltött napok számát.
6. Prémium keret - A havi besorolási bér tizenkétszeresének alapulvételével a prémium tényező és a ledolgozott napok számának függvénye.
7. Nyelvtudás szintje - A nyelvtudás mértékét egy 1-től 5-ig terjedő számskálán osztályoztam, ahol az 1-es, aki nem beszél nyelvet, az 5-ös aki legalább egy felsőfokú nyelvizsgával rendelkezik.
8. Kifizethető prémium - Ez az Y tényező, ennek az értéknek a kifizethető mértékét kívánom elemezni.
A feladat által érintett célcsoportok
Az elemzés felhasználható a vállalatvezetés, munkahelyi vezetők, a humángazdálkodási területen dolgozók, valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervei számára.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzés fiktív volta miatt azt a lehetőséget mutatja be , hogy a motivációs rendszer hogyan működtethető igazságosabban. Az elemzés valós adatokkal történő elvégzése során a prémium meghatározásánál jelentkező tényezők hatása kimutatható, és ezáltal feltárhatóak a hiányosságok, a gyenge pontok. Ezek korrigálásával a premizálási rendszer ellentmondásai feloldhatók.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Alap adattábla készítése fiktív adatok alapján
2. Pivot tábla létrehozása a sorszám függvény segítségével
3. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából
4. Lépcsők tábla elkészítése, melyben a Solver kimeneti paramétereit elhelyezhetjük
5. CoCo táblázat létrehozása
6. Solver lefuttatása
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az elvégzett becslés alapján a munkavállalók számára meghatározott prémium nem tér el a becsült adatoktól.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A bérrendszer hibáinak kiküszöbölése általánosságban elmondható, hogy igen költséges. Emiatt már a kialakításánál célszerű a vállalati célokhoz, elképzelésekhez, specialitásokhoz igazított tényezők alapján a besorolási béreket meghatározni, illetve a munkavállalók motiválásához egyéb motiváló tényezőket (jutalom, célprémium, továbbképzés, karrier stb.) használni. A szempontokat, a kódokat, az intervallumokat időszakonként célszerű megvizsgálni, hogy továbbra is összhangban áll-e a munkáltatói célokkal
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az elemzés sok szempontból elvégezhető. Így például bérek vizsgálhatóak vállalati szinten, telephelyenként, vagy akár munkakörönként, attól függően, hogy a munkáltató hol érez bérfeszültséget. Az eredmények és a lehetőségek figyelembe vételével a szükséges módosításokat végre kell hajtani a hatékonyság romlás elkerülése érdekében. Ennek ismeretében alternatíva lehet a munkavállalók átcsoportosítása, a munkavállaló béréhez igazodó munkakör, munkahely megkeresése. Munkavállalói (és persze munkajogi) szempontból könnyebben kivitelezhető, mint a munkavállaló bérének esetleges negatív módosítása. A béremeléssel történő rendezés viszont a jelen gazdasági környezetben egy nagy létszámot foglalkoztató munkáltató esetében, ahol több ponton ellentmondásokra derül fény, ott ennek költségvonzata nemigen vállalható, vagy esetleg hosszú távon valósítható meg. Azonban a béremelés, vagy jutalom szétosztásának alapjául szolgálhat a hasonlóságelemzés, mely megmutatja azon munkavállalók körét, akik a munkavégzésre vonatkozó jellemzőik alapján többletjuttatásra érdemesek