„BA3:AA” változatai közötti eltérés
(→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
(→Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok) |
||
(6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
31. sor: | 31. sor: | ||
Csehország | Csehország | ||
+ | |||
Észtország | Észtország | ||
+ | |||
Görögország | Görögország | ||
+ | |||
Írország | Írország | ||
+ | |||
Lengyelország | Lengyelország | ||
+ | |||
Magyarország | Magyarország | ||
+ | |||
Románia | Románia | ||
+ | |||
Spanyolország | Spanyolország | ||
+ | |||
Svédország | Svédország | ||
+ | |||
Szlovénia | Szlovénia | ||
+ | |||
Magyarország | Magyarország | ||
81. sor: | 91. sor: | ||
1.Adatgyűjtés a MONEYVAL honlapján találhatok egyes ország – riportok felhasználásával | 1.Adatgyűjtés a MONEYVAL honlapján találhatok egyes ország – riportok felhasználásával | ||
+ | |||
2.Rangsor tábla elkészítése a besorolások alapján (Compliant (1.), Largerly Compliant (2.), Partially Compliant (3.), Non Compiant (4.)) | 2.Rangsor tábla elkészítése a besorolások alapján (Compliant (1.), Largerly Compliant (2.), Partially Compliant (3.), Non Compiant (4.)) | ||
+ | |||
3.Adatok elemzése a COCO online program segítségével | 3.Adatok elemzése a COCO online program segítségével | ||
+ | |||
4.Kapott eredmény kiértékelése | 4.Kapott eredmény kiértékelése | ||
106. sor: | 119. sor: | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
+ | |||
+ | Az elemzés hiánypótló jellegét igazolja, hogy konkurens dokumentumok nem állnak rendelkezésre. Hasonló összevetést jelenleg kizárólag társadalomtudományi szempontú értékelések említenek. | ||
+ | |||
+ | |||
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
[[Kategória:Szakértői rendszerek]] | [[Kategória:Szakértői rendszerek]] | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | ||
− | |||
− |
A lap jelenlegi, 2010. január 22., 10:33-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
Dolgozatomban az EU 10, tetszőlegesen kiválasztott tagállamának megfelelőségét értékeltem a FATF 40 Ajánlás 12 legfontosabb (kulcs) Ajánlásainak szempontjából annak érdekében, hogy feltárjam, mutatkozik–e összefüggés a stabil piacgazdasági mutatók és a FATF* Ajánlásoknak való megfelelés szintje között. A gazdaság stabilitásának meghatározásához az euro övezethez való tartozást vettem alapul. 1993-ban a Koppenhágai Kritériumok már az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei között szerepeltetnek több gazdasági szempontot is, valamint az euro zónához való csatlakozás (Maastrichti Kritériumok) is fontos gazdasági kritériumokat támaszt a csatlakozni kívánó országokkal szemben. Ennek oka volt az, hogy a két segédtáblázatomat (EU csatlakozás dátuma, Euro zónához való csatlakozás dátuma) használtam fel, hogy megállapítsam van-e kapcsolat egy tagállam gazdasági helyzete és a FATF ajánlások megfelelősége között. Akad-e olyan ország, mely rosszabb összképet mutató gazdasági helyzete mellett is képes jó eredményt elérni és akad-e olyan ország, mely régóta prosperáló gazdasággal rendelkezik, de hasonló megfelelőségi összképet mutat, mint a nála gyengébb gazdasági mutatókkal rendelkező ország. Nyilvánvaló, hogy a régóta fejlett gazdasággal rendelkező országoknak kisebb mértékű és tartalmú lépéseket kell tenniük egy jobb megfelelőségi szint eléréséhez, ezért egy gyengébb gazdasággal rendelkező ország ugyanolyan vagy hasonló megfelelőségi szintje sokkal több munkát és erőfeszítést takar mind gazdasági, mind jogi szinten.
(*FATF (Financial Action Task Force): az OECD mellett működő pénzmosás elleni akciócsoport)
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
10 tetszőlegesen kiválasztott EU tagállam összehasonlításából levont következtetések
A feladat előtörténete
A pénzmosás elleni szabályoknak való tagállami megfelelőséget vizsgálva felfedeztem, hogy nem áll rendelkezésre olyan elemzés, amely a FATF Ajánlások teljesítését az egyes országok gazdasági helyzetéből kiindulva vizsgálná szocio-ökonómiai alapokon, tagállami szintű összehasonlításban.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A témában végzett kutatásaim során az internet segítségével gyűjtöttem adatokat az egyes tagállamok pénzmosás elleni szabályoknak való megfelelését illetően. A MONEYVAL* értékeléséből kiindulva határoztam meg a vizsgált tagállamok attribútumait. A gazdasági alapokon nyugvó összehasonlítás rendkívüli aktualitással bír, hiszen a pénzmosás elleni szabályok betartásának megfelelősége alapvetően meghatározza egy adott tagállam reputációját és besorolását a nemzetközi befektetési piacon, így nélkülözhetetlen a megfelelőség és a gazdasági stabilitás elemzése. Az adatok összegyűjtése és táblázatba rendezése után felvetődött kérdés, hogy az Ajánlásoknak való megfelelőség alapján felállított sorrend tükrözi-e az egyes vizsgált országokban meglévő korrupció mértékét. Az első táblázat alapján kialakult best practice tekintetében az a következtetés vonható le, hogy az azonos pontszámot elért Magyarország és Svédország ugyanolyan mértékű korrupcióval küzd határain belül. Valamint megállapítható, hogy Írország harcol a legeredményesebben a korrupció ellen, míg Spanyolország a legeredménytelenebb e tekintetben.
(*Az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága. Mûködésének célja az egyes tagállamok pénzmosással kapcsolatos jogalkotásának, gyakorlatának, intézkedéseinek vizsgálata, értékelése a FATF által alkalmazott módszerek alapján. A Moneyval 4-színtű skálát alkalmaz a megfelelőség besorolására: Compliant, Largerly Compliant, Partially Compliant és Non-compliant)
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Kutatásomhoz a MONEYVAL honlapjáról gyűjtöttem az adatokat.
Objektumok (sorok)
Tetszőlegesen kiválasztott 10 EU tagállam:
Csehország
Észtország
Görögország
Írország
Lengyelország
Magyarország
Románia
Spanyolország
Svédország
Szlovénia
Magyarország
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A FATF 40 Ajánlásának a 12 ún. „key” Ajánlása:
A1: Pénzmosás bűncselekménnyé nyílvánítása
A5: Ügyfélazonosítás; ügyfelek azonosságának ellenőrzése
A10: Ügyfélazonosító adatok és ügyleti nyilvántartások adatainak őrzése min. 5 évig
A13: Gyanús ügyletek azonnali jelentése az illetékes hatóságnak
A23: Az egyes országokban a megfelelő szabályozás és felügyelet kialakítása
A35: A Bécsi, a Palermói és a vonatkozó ENSZ egyezményhez való csatlakozás és teljes végrehajtás
A36: Konstruktív és hatékony jogi segítségnyújtás más országoknak
A40: Hatékony csatornák biztosítása az országok közötti hatósági adatcseréhez
I.: Az ENSZ okiratok ratifikálása és végrehajtása
II.: A terrorizmus finanszírozása és a kapcsolódó pénzmosás kriminalizálása
IV.: A terrorizmussal összefüggő gyanús ügyletek jelentése
V.: Nemzetközi együttműködés
A feladat által érintett célcsoportok
A kutatás eredménye felhasználható gazdasági elemzésekhez, befektetői bizalommal összefüggő értékelésekhez, prognózisokhoz, Európai Uniós támogatási alapok forrásainak lehívásához szükséges kritériumok meghatározásánál.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az összehasonlításból kiderül, hogy a gazdasági stabilitás magasabb szintjén álló tagállamok ( € zónához csatlakozott, tagországok) nem feltétlenül teljesítik a magasabb fokú megfelelési követelményeket, azaz nincs közvetlen összefüggés egy adott tagállam gazdasági helyzete és megfelelőségi rátája között. A kedvezőtlenebb gazdasági mutatók mellett jobb megfelelőségi eredményt elért országok kiemelkedőbb teljesítményt nyújtanak az uniós befektetési környezet által kiemelten kezelt jogalkotási elvárásoknak.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1.Adatgyűjtés a MONEYVAL honlapján találhatok egyes ország – riportok felhasználásával
2.Rangsor tábla elkészítése a besorolások alapján (Compliant (1.), Largerly Compliant (2.), Partially Compliant (3.), Non Compiant (4.))
3.Adatok elemzése a COCO online program segítségével
4.Kapott eredmény kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A COCO elemzés arra az eredményre vezetett, hogy két ország (Magyarország és Svédország) megfelelősége nem mutat kiegyensúlyozott összképet. Magyarország a Svédországhoz képest lényegesen alacsonyabb gazdasági mutatói ellenére magasabb szinten teljesíti a FATF előírásokat, tehát megfelelőségi eredménye nagyobb értéket képvisel, mint Svédországé. A vizsgálatomból kiemelt két ország Magyarország és Svédország. Az utóbbiról elmondható, hogy 1995 óta tagja az Európai Uniónak és az Euró bevezetésének az országban nem gazdasági akadályai voltak, hanem a népszavazásra bocsátott Euró bevezetés kérdésében az ellenzők tábora kerekedett felül. Magyarország, a volt szocialista blokk egyik országa, fiatal piacgazdasággal rendelkező ország, mely 2004-ben - több kelet-európai országgal együtt – csatlakozott az Unióhoz. Az Euro bevezetésének várható dátuma a jelenlegi gazdasági előrejelzések szerint 2012. A „key” Ajánlások megfelelőségét tekintve Magyarország Svédországgal összevetve a legtöbb esetben ugyanolyan vagy jobb megfelelőséget mutat. Ez alapján elmondható, hogy az alig 20 éves piacgazdasággal rendelkező ország, amely 9 évvel később csatlakozott az Unióhoz mind gazdaságilag, mind jogi szempontból komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen többek között a pénzmosás és terrorizmus szabályozásával összefüggő elvárásoknak. Az Ajánlásoknak való megfelelőség a fejlett nyugat-európai országok számára presztízs, a fejlődő kelet-európai országok számára elérendő cél. Magyarország felismerte, hogy a jogharmonizáció, az ügyletek átláthatóságának és tisztaságának biztosítása, a megfelelő nemzetközi együttműködés kereteinek megteremtése alkalmas kiindulópont lehet egy nemzetközi befektetések számára kedvező összkép kialakításához, az Uniós támogatási Alapok lehívásához szükséges kritériumok teljesítéséhez, és alapvetően egy kedvező gazdasági összkép megteremtéséhez. Az Ajánlásoknak való megfelelés a prosperáló gazdaság kialakításához vezető út egy jelentős állomása.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Nincs közvetlen összefüggés egy adott tagállam gazdasági helyzete és megfelelőségi rátája között, alacsonyabb gazdasági mutató ellenére magasabb szinten teljesítő tagállam, megfelelőségi eredménye nagyobb értéket képvisel.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Gazdasági elemzéseknél, befektetői bizalommal összefüggő értékeléseknél, prognózisoknál, EU támogatási Alapokból történő részesedések szempontjainak meghatározásánál gyakorta kizárólag az adott ország megfelelőségi mutatóit veszik figyelembe az elemzők, döntéshozók és a mögöttes, szocio-ökonómiai tényezőket figyelmen kívül hagyják, ami gyakran téves következtetéseket eredményez meghatározó jelentőségű döntési folyamatokban. Az elemzésnek köszönhetően lehetőség nyílik a megfelelési szint mögöttes tartalmának feltárására és helyes értékelésére.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Feltárható-e közvetlen kapcsolat a tagállam gazdasági helyzete és elért megfelelősége között.
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Az elemzés hiánypótló jellegét igazolja, hogy konkurens dokumentumok nem állnak rendelkezésre. Hasonló összevetést jelenleg kizárólag társadalomtudományi szempontú értékelések említenek.