„2008:ÁFA” változatai közötti eltérés
(→A tervezett alkalmazás/megoldás címe) |
(→A feladat előtörténete) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| − | + | Az Európai Unión belül az egyes országok szuverenitásukon alapulva maguk határozzák beg adórendszereiket, ezen belül adónemeiket, az adók alapját és mértékét. A tagállamok közti adoztatási differenciák mérséklésére az EU-n belül folyik a jogharmonizáció, melynek megvalósítása nem egyszerű feladat. Az áfa-harmonizáció a közös európai normák irányába mozog, napjainkra sem veszített aktualitásából, és csak az elkövetkező évek során fog kiteljesedni. | |
Ezek a várakozások. | Ezek a várakozások. | ||
| − | Nézzük meg | + | Nézzük meg kis áttekintésünket, és fogalmazzuk meg milyen következtetéseket vonhatunk le az egyes tagországok mutatószámaiból és áfa mértékükből. |
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
A lap 2010. február 14., 20:19-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG ÉS AZ ADÓZÁS KAPCSOLATA.
Makrogazdasági és szociális mutatók, valamint az áfa összefüggései az Európai Unió 27 tagországában.
A feladat előtörténete
Az Európai Unión belül az egyes országok szuverenitásukon alapulva maguk határozzák beg adórendszereiket, ezen belül adónemeiket, az adók alapját és mértékét. A tagállamok közti adoztatási differenciák mérséklésére az EU-n belül folyik a jogharmonizáció, melynek megvalósítása nem egyszerű feladat. Az áfa-harmonizáció a közös európai normák irányába mozog, napjainkra sem veszített aktualitásából, és csak az elkövetkező évek során fog kiteljesedni. Ezek a várakozások. Nézzük meg kis áttekintésünket, és fogalmazzuk meg milyen következtetéseket vonhatunk le az egyes tagországok mutatószámaiból és áfa mértékükből.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A hasonlóságelemzésben a tagországoknak azokat az általános makrogazdasági mutatószámait helyeztem előtérbe, melyeknek közvetlen kapcsolatuk lehet az adóbevételekkel és az adóterhekkel, azza a nemzetgazdaságokat jól jellemző, átfogó mérőszámok.
A hasonlóságelemzés célja annak megállapítása, hogy az egyes EU országokban alkalmazott áfa a makrogazdasági és szociális mutatók figyelembevételével, és ezeknek megfelelő mértékben került-e megállapításra.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Vizsgált objektumok: a 27 EU tagország (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia)
Mivel Európai Uniós tagok vagyunk, ezért ez volt a legtermészetesebb viszonyítási alap.
Vizsgált attribútumok: Infláció (%), Export (milliárd EUR), Munkanélküliségi ráta (%), 1 főre jutó GDP (EUR), GDP (millió EUR-ban), Államadósság (a GDP %-ában), Áfa (%).
