„Szociális kiadás” változatai közötti eltérés

A lap 2010. június 9., 20:14-kori változata

Az alkalmazás/megoldás címe

Magyarország szociális kiadásainak vizsgálata az EU 27 összevetésében.

Forrásdokumentum

http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls

Feladatom előtörténete

A világgazdaságban megjelenő Európa mindig is fontosnak tartotta a szociális kérdéseket, és bár nincsen kialakított egységes szociálpolitikai rendszere, nagymértékben felértékelődött a közös célok megfogalmazása. Egyik legfontosabb kérdésként a munkaerő mobilitása kapott hangsúlyt, hiszen ez Európa különböző szociálpolitikai problémáinak megoldását jelentheti. A munkaerőt "befogadó" tagállamok előnyének tekinthető momentum az, hogy a finanszírozási rendszerükre pozitív hatást képesek kifejteni: a munkaerő növekedésével növekednek a szociális hálóra tervezett bevételek, miközben a csökkenő munkanélküliség hatására csökkennek a szociális kiadások. Mindez pedig kihatással lesz a tagállamok gazdasági teljesítményére is, Európa teljesítményét pedig az egyes tagállamok növekedési potenciálja fogja meghatározni.

A hasonlóságelemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy a szociálisan érzékenyebb európai tagállamok kiadásai és bevételei összevetése során milyen összefüggést találok, milyen következtetéseket tudok levonni. A kérdés az, hogy ezekben az országokban a szociális védelem kiadási tételei mellett megfelelő mértékű - szociális juttatásokkal kapcsolatos - bevétel kerül e be az állam gépezetébe?

Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az EU-ban már megfogalmazódott a szociális védelmi rendszerek összehangolásának kérdése, de még szó sincsen egységes szociális biztonsági rendszer létrehozásáról. Egyenlőre a tagállamok eltérő szociális rendszereinek "összetalálkozásáról" beszélhetünk.

Az EU 27 szociális számlájának feltérképezéséhez az Eurostat adatai, a gazdasági elemzők felmérései, valamint az írott és az elektronikus sajtóban megjelenő cikkek nyújtanak segítő kezet. Az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait, melynek célja az adatok egységesítése. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek.

A szociális kiadások megbontása érdekes információkkal szolgálhat számunkra. Megtudhatjuk például, hogy Európa milyen szociális gondokkal küzd, mely szociális területeken van szükség reformok végrehajtására. Napjaink Európájának legsúlyosabb gondja a vészes népességfogyás, az elöregedés és a folyamatosan növekvő munkanélküliség, így "a jó öreg kontinens" szociális hálójának legfontosabb, legégetőbb kérdését ezen problémákkal kapcsolatos kiadások jellemzik.

Az általam elkészített hasonlóságelemzéssel megpróbálom a szociálisan érzékenyebb európai tagállamok tekintetében figyelembe vett adatok alapján értékelni az egyes országokat az összkiadás és az összbevétel összevetésével.

Feladatom elvégzését követően adható válaszok

A feladat elvégzése után megtudhatjuk, hogy melyik 6 tagállam költött a legtöbbet szociális kiadásokra, Magyarország mennyire volt érzékeny szociálisan az EU 27-hez képest, valamint azt is, hogy Magyarország erején felül költött e szociális védelemre a legmagasabb szociális kiadást produkáló tagállamokhoz képest.

A megoldás adatvagyonának bemutatása

• Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27
• Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 7
• A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^7=10460353203

Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki:

• Betegség/egészség-gondozás,
• Rokkantság,
• Öregség,
• Hátrahagyottak,
• Család/gyermek,
• Lakhatás,
• Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
• Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.

A feladatom által érintett célcsoportok

Kutatásom célcsoportjába szakértők, gazdasági elemzők, szociológusok tartoznak, akik a vizsgálatom eredményét felhasználhatják elemzésekhez, kutatásokhoz, valamint döntések előkészítéséhez.

A COCO elemzés segítségével összevetettem az EU 27 tagállamainak szociális védelemre befolyt bevételeit és kiadásait, melyből megállapítottam a legmagasabb kiadást produkáló 6 tagállamot. Szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:

• 1. Olaszország,
• 2. Nagy-Britannia,
• 3. Magyarország,
• 4. Lengyelország,
• 5. Lettország
• 6. Észtország.

A felsorolt tagállamok (köztük Magyarország) csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra, vagyis a tagállamok szociális számlája 2007-ben egyensúlyban volt.

A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Nem pusztán Magyarország tekintetében kaptam válaszokat, hiszen a kérdés megválaszolása során fény derült arra is, hogy 2007-ben melyik 6 tagállam fordított legtöbbet szociális védelemre, vagyis mely országok voltak szociálisan a legérzékenyebbek, valamint azt is kiderítettem, hogy ezek a tagállamok a lehetőségeikhez képest túlköltekeztek e, vagy takarékosabban bántak a kiadásaikkal. A vizsgálat eredménye szerint a szociálisan érzékeny országok a rendelkezésükre álló bevételeik teljes felhasználásával fedezték szociális kiadásaikat, azaz egyensúlyi helyzetet teremtettek, vagyis mellőzték a túlköltekezést.

A vizsgált jelenségek térbeli kötődései

Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.

A vizsgált jelenség időbeli kötődései

Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.

A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése

Az általam elkészített vizsgálat választ adhat az európai képviselőknek, hogy Magyarország milyen úton jár. Azaz következtetéseket lehet levonni hazánk munkahelyteremtő képességéről, hiszen a munkaerő oda fog áramlani, ahol munkahely van. Ahol munkahely van érték termelődik, az érték termelése pedig gazdasági növekedést, - vizsgálatom szempontjából - a szociális finanszírozási rendszer növekedését idézi elő.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Szakirodalom:

Molnár Csilla Márta előadásából

Statisztikai adatok:

Eurostat-Szociális védelmi adatok

Eurostat-Szociális védelmi adatok

COCO-dokumentumcsoport:

http://miau.gau.hu/dipo

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx

Feltárt pontatlanságok, magyarázatok

• Átmeneti megoldáshoz jutottam, hiszen a kombinatorikai tér nem biztos, hogy teljes, ugyanis az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait. Elképzelhető, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak, az EU statisztikai hivatala azonban a vizsgálatomban felhasznált adatok bekérésével egységesítette az adatok körét. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek. Mindezek ellenére a felhasznált adatok elegendőek voltak a vizsgálat lefolytatásához, a kiadási, valamint a bevételi oldal összevetésével reális eredményt kaptam.

• Az érzékenységre vonatkozó vizsgálatommal felhívtam a figyelmet arra, hogy a szociális kiadások közül a rokkantságra kiadott tétel tűnik zajnak, azaz e tétel értékei és a szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem között nem fedezhető fel "igazi" összefüggés. Vizsgálatom eredménye tehát kimutatta és jól rávilágított Európa szociális hálójának megreformálására várt területeire.