„Kkv2” változatai közötti eltérés
(→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| − | + | Az elemzés valamennyi olyan cég számára hasznos információkkal bír, melyeknél most terveznek ilyen típusú beszerzéseket, de tulajdonképpen bárki számára hasznos lehet, aki szeretne magának okostelefont venni és nem tud eligazodni a hatalmas kínálat és a számos funkciók között. Főleg azért sem, mert az egyes szolgáltatóknál sem kaphatnak ilyen részletesen, ennyi készüléket érintő tájékoztatást. | |
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
A lap 2010. június 15., 21:30-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Okostelefonok elemzése – beszerzés racionalizálása funkciók ár/érték aránya szerint
A feladat előtörténete
Bő másfél évvel a világgazdasági válságot követően a valamennyi cégnek fontos, mondhatni elsődleges az, hogy költségeit a minimum szinten tartsa. Különösen fontos ez a kis-és középvállalkozások esetében, hiszen ennek a szektornak a résztvevői a legkiszolgáltatottabbak és legérzékenyebbek a piaci változásokra. A zökkenőmentes üzleti tevékenység elengedhetetlen feltétele ugyanakkor, hogy a munkavállalók részére olyan eszközöket biztosítson a vállalat, melyek segítségével a lehető leggyorsabban, legkényelmesebben és megfelelő színvonalon láthassák el feladataikat. Innen jött az ötlet, hogy olyan mindennapos használati eszközöket hasonlítsak össze, és ezáltal ismerjek meg jobban, mint az úgynevezett okostelefonok. A feladat során érdekes volt „szembesülni” azzal a hihetetlen fejlődéssel, melyen a mobiltelefon-szolgáltatók az egyéb elektronikai megoldásokkal karöltve végigmentek szűk két évtized alatt. Az 1999-ben olyan nagyon modernnek számító „rövid szöveges üzenetküldési lehetőség” mára már alapfunkció.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A különböző készülékek összehasonlítása már csak azért is fontos, mert az egyes szolgáltatóknál van ugyan ilyen jellegű szolgáltatás, de ez általában csak két telefont foglal magába és nem biztos, hogy azokat a funkciókat emeli ki, amik nekünk lennének fontosak. Az elkészült elemzés azonban világosan megmutatja, hogy a négy általam fontosnak vélt funkció ár-érték aránya hogy viszonyul egymáshoz, megkönnyítve ezzel a költséghatékony és a munka (funkciók) szempontjából is racionális beszerzést.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A táblázatban szereplő valamennyi jellemzőt (adattal) a T-Mobile weboldalán található információk alapján töltöttem fel a táblázatokba (http://webshop.t-mobile.hu/webapp/wcs/stores/WSPhoneDisplayCmd ). 5.1. Objektumok: A tíz különböző típusú telefon megnevezése, 5.2. Attribútorok: listaár, belső memória, HSDPA letöltési sebesség, készenléti idő, kijelző mérete.
A feladat által érintett célcsoportok
Az elemzés valamennyi olyan cég számára hasznos információkkal bír, melyeknél most terveznek ilyen típusú beszerzéseket, de tulajdonképpen bárki számára hasznos lehet, aki szeretne magának okostelefont venni és nem tud eligazodni a hatalmas kínálat és a számos funkciók között. Főleg azért sem, mert az egyes szolgáltatóknál sem kaphatnak ilyen részletesen, ennyi készüléket érintő tájékoztatást.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A médiában folyamatosan arról beszélnek, hogy a kis vállalkozások hátrányos helyzetben vannak a mezőgazdaságban. Szeretnénk ezúton meggyőződni ennek igazságtartalmáról.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Feladatomban összehasonlító elemzést végeztem. Mely során az objektumok: pénzügyi mutatók Attribútumok: évek száma A feladat lépései:
- Egy adatbázis létrehozása minden adattal (Új forrásadatok munkalap A1:J39)
- Adatbázis alapján egy pivot-tábla készítése (Új összesítő táblázat 2 munkalap A1:I37)
- Egy adattábla létrehozása, ami alapja lesz az elemzésnek (Új összesítő táblázat 2 munkalap K1:T37)
- Rangsor-tábla létrehozása (Új összesítő táblázat 2 munkalap U1:AC37)
- COCO tábla készítése SOLVER segítségével (Új MY-X eredmény)
- Lépcsős- és segédtábla feltöltése adatokkal (Új összesítő táblázat 2 munkalap AE1:AP37)
- A különbség meghatározása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével (Új összesítő táblázat 2 munkalap AR1:AS37)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az elemzés eredményéből kiolvasható (Új összesítő táblázat 2): a kis-vállalkozások (AT44) és a nagy-vállalkozások (AT45) között minimális különbség látható. A kis-vállalkozások hátrányos helyzete nem igazolható.
A saját bizonyítási modellünk a pénzügyi adatokból épült fel. A bizonyításunkat a ROS mutatóra alapoztuk (Új forrás adatok munkalap). Az árbevétel-arányos nyereségmutató megcáfolta a média kijelentését. A SOLVER segítségével leellenőriztük az általunk kapott adat helyességét, ami igazolta bizonyítási modellünk végeredményét.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A mezőgazdasági kis vállalkozásoknak olyan stratégia kidolgozását javasoljuk, mellyel „előnyüket” meg tudják tartani a nagyvállalkozásokkal szemben, javasoljuk a támogatások további kihasználását.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Javasoljuk, hogy a média pontosabban tájékozódjon és a feltevéseit előbb ellenőrizze, mielőtt „hátrányos” megnevezést használja a KKV szektor helyzetére vonatkozóan.
