„Szociális kiadás” változatai közötti eltérés

A lap 2010. június 20., 00:46-kori változata

Az alkalmazás/megoldás címe

Magyarország szociális kiadásainak vizsgálata az EU 27 összevetésében.

Forrásdokumentum

http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls

Feladatom előtörténete

A szociális kockázatok csökkentése, a nagyobb szociális kohézió megteremtése, valamint a szegénység elleni harc érdekében hívták életre a szociális hálót. Célja a munkahelyek létrehozása, a növekedés ösztönzése és a szociális-regionális különbségek kezelése. Európa szociálisan érzékeny kontinensnek számít, jelenleg még nincsen egységes szociálpolitikai rendszere. Bár a szociális védelmi rendszerek összehangolásának kérdése már megfogalmazódott, még szó sincsen egységes szociális biztonsági rendszer létrehozásáról, a tagállamok egyenlőre eltérő szociális rendszereinek "összetalálkozásáról" beszélhetünk.

Egyik legfontosabb kérdésként a munkaerő mobilitása kapott hangsúlyt, hiszen ez Európa különböző szociálpolitikai problémáinak megoldását jelentheti. A munkaerőt "befogadó" tagállamok előnyének tekinthető momentum az, hogy a finanszírozási rendszerükre pozitív hatást képesek kifejteni: a munkaerő növekedésével növekednek a szociális hálóra tervezett bevételek, miközben a csökkenő munkanélküliség hatására csökkennek a szociális kiadások. Mindez pedig kihatással lesz a tagállamok gazdasági teljesítményére is, Európa teljesítményét pedig az egyes tagállamok növekedési potenciálja fogja meghatározni.

A hasonlóságelemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy Magyarország erején felül költ e szociális kiadásokra az EU27 összevetésében. Költségvetési helyzetének tudatában azt gondoltam, hogy hazánk szociális számláját deficit, vagyis a túlköltekezés jellemzi. Ezenkívül arra is választ vártam, hogy az EU 27 összehasonlítása során milyen összefüggést találok abban az esetben, ha az egyes tagállamok szociális kiadásait és szociális bevételeit összevetem egymással. Milyen következtetéseket tudok levonni? Vizsgálatom elvégzésének első lépéseként összegyűjtöttem a szociális kiadások elemeire vonatkozó, valamint a szociális védelemre befolyt összes bevételt tartalmazó adatot.

Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az EU 27 szociális számlájának feltérképezéséhez az Eurostat adatai, a gazdasági elemzők felmérései, valamint az írott és az elektronikus sajtóban megjelenő cikkek nyújtanak segítő kezet. Európa szociális védelmének elősegítésére és a gazdasági-szociális kohézió erősítésére tett intézkedések eredményeinek követését szolgálja az ESSPROS, ami a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszerét jelenti. Az ESSPROS átfogó információkat nyújt a társadalmi juttatásokról, azok finanszírozásáról, valamint a szociális védelem egységes értelmezését szolgálja. Az Eurostat ennek szellemében foglalta össze a szociális kiadások tételeit, melyet a válaszokat befolyásoló tényezők részben tételesen felsoroltam.

A szociális számlák egyenlegének feltérképezésével nem fogok különösebb összefüggésre bukkanni, a feladat megoldása pusztán egyfajta kimutatáshoz fog engem elvezetni.

A best practice azt mondja, hogy magas szociális bevétel azokban a tagállamokban realizálható, ahol magas a foglalkoztatottság, mivel főszabályként a szociális bevételek munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, a szociális bevételek kisebb hányada pedig a költségvetési támogatásból adódik. A szociális ellátáshoz való jogot (öregség, rokkantság, árvaság stb.) a társadalombiztosítással és a szociális intézményrendszerrel valósítja meg az állam. A szociális juttatásokat kizárólag azok vehetik igénybe, akik a munkavégzésükkel összefüggésben adót és járulékokat fizetnek. Fontos momentum, hogy az állami kötelezettség mellett megjelenik az egyéni felelősség kérdése is: az öngondoskodás követelménye. Hasonlóságelemzésemmel kísérletet teszek arra, hogy a figyelembe vett adatokkal egy egyedi mércét állítsak föl a tagállamok szociális összbevételeik mértéke alapján.

A megoldás adatvagyonának bemutatása

• Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27
• Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 7
• A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^7=10460353203

Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki.

Feladatom által érintett célcsoportok

Vizsgálatom összehasonlítást nyújt a gazdasági elemzőknek, szociológusoknak, szakértőknek, ami a szakemberek számára egyfajta iránytűként, útmutatásként szolgál.

A válaszokat befolyásoló tényezők

• Betegség/egészség-gondozás,
• Rokkantság,
• Öregség,
• Hátrahagyottak,
• Család/gyermek,
• Lakhatás,
• Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
• Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.

A vizsgált jelenségek térbeli kötődései

Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.

A vizsgált jelenség időbeli kötődései

Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.

Eredmény

Bár Európa szociálisan érzékeny kontinensnek számít mégis úgy gondoltam, hogy szociális kiadásaik arányában az egyes tagállamok között különbséget tudok tenni. A rangsor függvény segítségével megállapítottam a legmagasabb kiadást produkáló 6 tagállamot. Szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:

• 1. Olaszország,
• 2. Nagy-Britannia,
• 3. Magyarország,
• 4. Lengyelország,
• 5. Lettország
• 6. Észtország.

A COCO-elemzés elvégzését követően, az adott attribútomok felhasználása mellett, az összesítő táblázatból azt olvastam ki, hogy az említett 6 tagállam szociális számlája egyensúlyinak mondható, mivel az említett országok csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra.

A megoldás gyakorlati hasznossága

Az általam elkészített vizsgálat megkönnyíti az európai képviselők munkáját, hiszen - számítások mellőzésével - egyértelműen megállapíthatják, hogy a tagállamok szociális érzékenységük mellett milyen egyenleget mutató szociális számlával rendelkeznek. Az is egyértelműen látaható, hogy Magyarország milyen úton jár, azaz következtetéseket tudnak levonni hazánk munkahelyteremtő képességéről, hiszen a munkaerő oda fog áramlani, ahol munkahely van. Ahol munkahely van érték termelődik, az érték termelése pedig gazdasági növekedést, valamint többek között a szociális finanszírozásra fordítható bevétel növekedését idézi elő, ami változatlan kiadás mellett plusz állami jövedelmet teremt.

Felhasznált dokumentumok

Szakirodalom:

Molnár Csilla Márta előadásából

Statisztikai adatok:

Eurostat-Szociális védelmi adatok

Eurostat-Szociális védelmi adatok

COCO-dokumentumcsoport:

http://miau.gau.hu/dipo

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx

Feltárt pontatlanságok

A kombinatorikai tér nem teljes. Ahogy már azt korábban is megfogalmaztam, az Eurostat meghatározott szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait, amely nem biztos, hogy megegyezik az egyes tagállamok által vezetett statisztikai elemekkel.

Vizsgálatomban a kiadási tételek közül a rokkantság tétel tűnt zajnak, a gyanúm tehát helyesnek bizonyult. Vagyis a rokkantság valóban a szociális összes bevétel egyik kiadási tétele, de nem az öregedési és demográfiai adatokkal, hanem a munkanélküliségi adatokkal van kapcsolatban.

Következtetések

Vizsgálatom tehát - a munkanélküliségre vonatkozó adatok hiányában - nem volt teljeskörű, így az országok szociális érzékenységéről, szociális számlájának egyenlegéről nem kaptam megnyugtató, a valóságot tükröző helyzetképet. Elemzésem felhasználásával az európai képviselők tehát nem tudnak hiteles döntést hozni ugyanis elképzelhető, hogy ha a vizsgálatomat kiegészítem munkanélküliségi adatokkal, akkor más eredményhez jutok.