„Szerkesztővita:Kurgyisne” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Objektumok (sorok))
a
 
(81 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
== Forrás ==
 +
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_kba.xls
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_kba.xls
  
5. sor: 7. sor:
 
Éves prémium meghatározása a teljesítmény arányában.
 
Éves prémium meghatározása a teljesítmény arányában.
  
== A feladat előtörténete ==
+
== A feladat előtörténete ==
 +
 
 +
Egy jól müködő motivációs rendszer a foglalkoztatottak teljesítményére, elégedettségére pozitív hatással van, ezzel a munkavégzés hatékonyságát, minőségét, a munkamorált nagyban javíthatja, ezzel ellentétben egy kevésbé jól működő rendszer teljesítményromlást és bérfeszültséget okoz . A munkavállalók részére kidolgozott motivációs rendszer egyik legfőbb eleme az éves prémium, így feladatomként ennek vizsgálatát választottam. Az elemzés során azt kívánom vizsgálni, hogy a prémium meghatározásánál, az egyes munkavállalói kompetenciák, illetve az egyéni teljesítmények milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre az éves prémium kifizetés meghatározásánál.
  
Egy jól müködő motivációs rendszer a foglalkoztatottak teljesítményére, elégedettségére pozitív hatással van, ezzel a munkavégzés hatékonyságát, minőségét, a munkamorált nagyban javíthatja. A munkavállalók részére kidolgozott motivációs rendszer egyik legfőbb eleme az éves prémium, így feladatomként ennek vizsgálatát választottam. Az elemzés során azt kívánom vizsgálni, hogy a prémium meghatározásánál, az egyes munkavállalói kompetenciák, illetve az egyéni teljesítmények milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre az éves prémium kifizetés meghatározásánál.
+
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése  ==
  
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
+
Az XY vállalatnál az éves prémium kifizetése csak és kizárólag a vállalat profitjától függ. A kollektív szerződésben rögzítve van a prémium tényező, amely a betöltött munkakör függvénye. Ebből kifolyólag az egyéni teljesítmények háttérbe szorulnak és nincs különbség a prémium összegében a jól és a kevésbé jól teljesítő munkavállalók között.  Feladatomban személyenként is meghatároztam egy minimum elvárt teljesítmény szintet, amely alatt prémium kifizetése nem lehetséges, függetlenül a vállalat eredményességétől. A másik égető problémát a nyelvtudás hiányában fogalmaznám meg, mivel egy 25 országban jelen lévő multinacionális termelő vállalatról beszélünk, ahol a "közös nyelv" az angol használata nélkülözhetetlen a vállalati célok és a versenyképesség megőrzésének érdekében. Ezek függvényében egy igazságosabb motivációs rendszer alapjai teremthetőek meg. Az elemzés eredményeként lehetőség nyílik a különböző változtatási lehetőségek, képzési feladatok át-, vagy továbbgondolására.
  
Az XY vállalatnál felmerült teljesítményromlás okaként a bérfeszültséget nevezték meg. A piaci versenyképesség megőrzéséhez szükséges a humánerőforrás felhasználás (munkaigényes terméket előállító vállalat esetén ez jelentős!) optimális kihasználása, a teljesítmény javítása. Ehhez elengedhetetlen a bérfeszültséget okozó ellentmondások meghatározása és korrigálása. A besorolási bér megállapításának módszerét a munkáltató saját elvei alapján határozhatja meg. A foglalkoztató ennek alapjául használhatja a szenioritás elvét, a teljesítményelszámolást, a munkakör vagy kompetencia alapó bérezést, vagy a képzettséghez kötött juttatásokat. Az ezen, illetve még további fel nem sorolt jellemzők közül a munkáltató a saját céljai, elképzelései alapján választhatja ki a megfelelőt, vagy a megfelelők kombinációját. A feladatomban az XY vállalatra vonatkozó jellemzőket határoztam meg, melyek a munkavállalók és a munkáltatók számára is elfogadhatóak. Ezek függvényében egy „igazságos” bérrendszer alapjai teremthetőek meg. Az elemzés eredményeként lehetőség nyílik a különböző változtatási lehetőségek továbbgondolására
+
Kritikai észrevételeim a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban:
  
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
+
- K.Z.művezetőt alulpremizáltnak találom T.Z. sorvezetővel szemben, hiszen K.Z. a tőle elvárt teljesítményszintet elérte, a nyelvtudás szintje is megfelelő és a ledolgozott napjainak száma is több, mint kétszerese, mint T.Z.-nek, mégis a kifizethető prémium összege kevesebb.
  
A feladatban felhasznált adatok fiktívek. Az adatbázis megalkotásánál, egy termelő vállalat szervezeti jellemzőit, bér megállapítási gyakorlatát, valamint az ezt befolyásoló tényezőket gyűjtöttem össze és használtam fel.
+
- T.P. egységvezető prémium keretét összehasonlítva T.Z. sorvezetőével, viszont arra a következtetésre jutottam, hogy T.P. a felülpremizált, hiszen a nyelvtudás szintje alacsony, a besorolási bére magasabb, ellenben a prémium tényezője alacsonyabb, mint T.P.-nek, ami az adott munkakör fontosságának, a felelősség, az elvégzendő feladatok bonyolultságának, a szervezeti hierarchiában betöltött szerepének fokmérője.
  
== Objektumok (sorok) ==
+
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
  
Az elemzéshez 6 objektumot határoztam meg. Az objektumok 6 munkavállalót jelentenek.
+
A feladatban felhasznált adatok fiktívek. Az adatbázis megalkotásánál, egy termelő vállalat szervezeti jellemzőit, prémium megállapítási gyakorlatát, valamint az ezt befolyásoló tényezőket gyűjtöttem össze és használtam fel.
  
== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==
+
== Objektumok (sorok) ==
  
Az adathalmazom 10 attribútumot tartalmaz. Ezek a munkavégzés szempontjából fontosnak ítélt tényezők. Attribútumok:
+
Az elemzéshez 6 objektumot határoztam meg. Az objektumok 6 munkavállalót jelentenek.
  
1. NEM - A munkavállaló nemét (férfi-nő) jelenti. Mivel a vállalat termelő egységeiben jellemzően nehéz fizikai munka végzése történik, így a férfi munkaerő alkalmazása előnyösebb. A férfi munkaerő alkatát, erejét tekintve az egyes munkakörök és munkafázisok között könnyebben mozgatható, azok szélesebb körének ellátására képes.
+
== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==
  
2. ÉLETKOR - A munkavállaló életkorát (év) jelenti. Mivel a munkavégzés jellemzően betanított munkát takar, így a fiatal kor előnyt jelent. A fiatal munkaerő könnyen betanítható, illetve a munkafázisok hatékony végrehajtásához kellő „gyorsasággal”, „mozgékonysággal” rendelkeznek.  
+
Az adathalmazom 8 attribútumot tartalmaz. Ezek a munkavégzés szempontjából fontosnak ítélt tényezők. Attribútumok:
  
3. ÜZEM EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁS - A munkavégzés helyének egészségre gyakorolt hatását vettem figyelembe tényezőként. A munkavégzés során fontos szempontot jelentenek a munkakörülmények, az, hogy a munkavégzés szabadtéren (hidegben, melegben, esőben, hóban stb.), porban, vegyi anyagok között, vagy egy tiszta, rendezett üzemben, esetleg irodában történik-e. A szervezetet jobban terhelő munkakörülmény a vállalatnak „drágább”.  
+
1. Besorolási bér – A munkavállaló számára megállapított személyi alapbér.  
  
4. ÜZEM – MINŐSÉGI GYÁRTÁS - A termék-előállítás során támasztott minőségi követelmények szintjét jelenti. Vagyis azt, hogy az adott üzemegységben előállított termék minőségi terméknek, vagy esetleg alacsonyabb színvonalú terméknek minősül-e. Természetesen a magasabb minőségi követelményeknek jellemzően magasabb kvalitású munkavállalók felelnek meg, Így kompenzáció tekintetében előnyt élveznek.  
+
2. Prémium tényező - Kollektív szerződésben rögzített, munkakörhöz kötött.  
  
5. MUNKAKÖR - A munkavállaló által ellátott munkakört jelenti. Ezek között a szakmunkát ellátó munkavállalók felvétele nehezebb. Ezek a munkakörök jellemzően a munkáltató számára többet érnek, így magasabb bért hajlandó fizetni az azt ellátó munkavállalónak. A kódolásnál ezért a szakmunkások kapták a magasabb pontot.  
+
3. Minimum elvárt teljesítmény - Az a teljesítmény érték , amely a terv adatok alapján lett meghatározva minden egyes dolgozóra vetítve, százalékban megadva.  
  
6. MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA – A munkavállaló munkaviszonya fennállásának időtartamát (év) jelenti. A munkáltatóval szembeni elkötelezettség, a munkafolyamatok szélesebb körű ismerete, a munkáltató elvárásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodás segíti a munkavállaló munkahelyi kapcsolatrendszerét, szervezetismeretét, helyismeretét stb., mely a munkavégzés hatékonyságát, rugalmasságát növeli. A másik oldalról pedig a munkahelyi vezetője is megismeri a munkavállaló képességeit, hogy mely munkafolyamatok elvégzésére alkalmas.  
+
4. Elért teljesítmény - Az a teljesítmény érték, amely egy lezárt év tény adatait felhasználva lett kiszámolva, százalékban megadva.  
  
7. VÉGZETTSÉG - A munkavállaló végzettségét tartalmazza, mely a munkaköréhez köthető. Ezt a munkavégzése során pozitívan tudja használni. A magasabb iskolai végzettség segíti a munkavállaló kreativitását, önállóságát, jobb és pontosabb munkavégzését.  
+
5. Ledolgozott napok - Ténylegesen munkában töltött napok száma, amely nem tartalmazza a betegszabadság, táppénz és egyéb hiányzásban töltött napok számát.  
  
8. GYAKORLAT - A munkavállaló által hasonló munkakörben szerzett gyakorlat idejét tartalmazza. A munkavállaló tapasztalata előnyös a munkáltató számára.  
+
6. Prémium keret - A havi besorolási bér tizenkétszeresének alapulvételével a prémium tényező és a ledolgozott napok számának függvénye.  
  
9. MUNKAVÉGZÉS – A munkavállaló teljesítményértékelése során a vállalati elvárásokat figyelembe véve kerülnek meghatározásra a szempontok, melyek összeállítása és értékelése a szubjektivitást hordozza magában, ezért a vizsgált elemek kidolgozására nagy hangsúlyt kell fektetni, és az objektivitásra törekedni.. Figyelembe vételre kerülhet a munkavállaló önálló munkavégzési készsége, kreativitása, csapatszellem építése, a munkavégzésének minősége, megbízhatósága, terhelhetősége, rugalmasság. A jobb eredmény elérése a munkavállaló jobb megítélését jelenti.  
+
7. Nyelvtudás szintje - A nyelvtudás mértékét egy 1-től 5-ig terjedő számskálán osztályoztam, ahol az 1-es, aki nem beszél nyelvet, az 5-ös aki legalább egy felsőfokú nyelvizsgával rendelkezik.  
  
10. BESOROLÁSI BÉR – A munkavállaló számára megállapított személyi alapbér. Ez az Y tényező, ennek „igazságos” voltát kívánom elemezni
+
8. Kifizethető prémium - Ez az Y tényező, ennek az értéknek a kifizethető mértékét kívánom elemezni.
  
== A feladat által érintett célcsoportok ==
+
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
 
Az elemzés felhasználható a vállalatvezetés, munkahelyi vezetők, a humángazdálkodási területen dolgozók, valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervei számára.
 
Az elemzés felhasználható a vállalatvezetés, munkahelyi vezetők, a humángazdálkodási területen dolgozók, valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervei számára.
  
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
+
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 +
 
 +
Az elemzés fiktív volta miatt azt a lehetőséget mutatja be , hogy a motivációs rendszer hogyan működtethető igazságosabban. Az elemzés valós adatokkal történő elvégzése során a prémium meghatározásánál jelentkező tényezők hatása kimutatható, és ezáltal feltárhatóak a hiányosságok, a gyenge pontok. Ezek korrigálásával a premizálási rendszer ellentmondásai feloldhatók.
  
Az elemzés fiktív volta miatt a lehetőséget mutatja be arra vonatkozóan, hogy a bér-meghatározási rendszer hogyan működtethető „igazságosabban”. Az elemzés valós adatokkal történő elvégzése során a munkabérben jelentkező tényezők hatása kimutatható, és ezáltal feltárhatóak az ellentmondások, a gyenge pontok. Ezek korrigálásával a bérrendszer „igazságosabbá” tehető, mely a munkavégzés teljesítményét javíthatja.
+
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)  ==
  
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
+
1. Alap adattábla készítése fiktív adatok alapján
  
1. Adatbázis létrehozása. A választott probléma elemzéséhez szükséges adatok körének meghatározása és összegyűjtése volt az első feladatom.
+
2. Pivot tábla létrehozása a sorszám függvény segítségével
  
2. Mivel a rögzített adataim nem összehasonlíthatóak, így további feldolgozás volt szükséges. Az összehasonlíthatóság biztosításához kódoltam az egyes attribútumokat. Így például a férfi – 2; nő – 1. A kódolást az adattábla mellett feltüntettem. A HA, valamint a BAL függvényt használtam fel.
+
3. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából
  
3. A kódokkal módosított adatokból rendezett adathalmazt hoztam létre, mely lehetővé tette a pivot tábla elkészítését a kimutatásvarázsló segítségével. Ezzel az objetumok és az attribútumok gyorsan és egyszerűen kezelhetőek, különböző szempontok szerint csoportosíthatóak, szűrhetőek.
+
4. Lépcsők tábla elkészítése, melyben a Solver kimeneti paramétereit elhelyezhetjük
  
4. A táblázatom értékei között négy olyan tényező – életkor, gyakorlat, munkavégzés, munkaviszony fennállása - szerepelt még, ahol a feltüntetett értékek széles skálán mozogtak. Ennek egyszerűsítéseként rangsor állítottam fel. Ehhez szükséges volt az irány meghatározására. (1 – minél több, annál jobb; 0 – fordított arány – a feladat korábbi részében említett kódolásnál ezt a szempontot figyelembe vettem, így ott minél magasabb értéket kapott az attribútum, annál magasabb bért feltételezett. Emiatt a már „rendben lévő” oszlopoknál az irány miatt nem kellett módosítanom az ott szereplő értékeket.) Az irányt az attribútumok alcímnél megfogalmazott indokok alapján határoztam meg, ezek alapján egyedül az életkornál kellett fordított arányt alkalmaznom, és azt a sorrend felállításánál figyelembe vennem. A SORSZÁM függvényt használtam fel.  
+
5. CoCo táblázat létrehozása
  
5. Az objektumok száma, illetve az egyes tényezőkhöz kapcsolódó értékek szórása miatt további egyszerűsítésre volt szükségem. Ezért az egy ismérvhez kapcsolódó értékekből szinteket számítottam és ezek alapján a munkavállalókat három csoportba soroltam. Ennek végrehajtásához a KVARTILIS függvényt használtam.  
+
6. Solver lefuttatása
  
6. A MIN és a MAX függvények segítségével a táblázat egyes oszlopainak értelmezési tartományát gyorsan behatároltam, melynek ismeretében a lépcső táblát készítettem el. Ez szolgál a Solver alkalmazás helyeként.
+
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)  ==
  
7. A Solver elindításához szükség volt egy becsléses tábla elkészítésére. Itt a Solver által meghatározott értékeket Fkeres függvénnyel rendeltem az egyes munkavállalók és tényezők kombinációjához, melyből a becsült bér kerül becslésre. Feltüntettem a vizsgált besorolási béradatokat, valamint a becsült és a rögzített bér közötti különbséget. A különbségeket NÉGYZETÖSSZEG függvénnyel összegeztem az abszolút eltérés figyelembevehetősége miatt. A Solvert ennek az értéknek a minimalizálására indítottam el. Korlátozó tényező megadása is szükséges volt.
 
  
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
  
Az elvégzett becslés alapján a munkavállalók számára meghatározott munkabér kisebb-nagyobb mértékben eltér a becsült adatoktól. Természetesen itt valamilyen mértékű eltérés elfogadható. Azonban négy munkavállalót kiemelnék. A MV01 és a MV12 esetén jelentős túlfizetésről van szó, mely megközelíti, illetve eléri a 10 %-os különbséget. Az MV05 és MV07 munkavállalók ezzel szemben alulfizetettek.
+
Az elvégzett elemzés alapján a munkavállalók számára meghatározott prémium alig tér el a becsült adatoktól.
  
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
A bérrendszer hibáinak kiküszöbölése általánosságban elmondható, hogy igen költséges. Emiatt már a kialakításánál célszerű a vállalati célokhoz, elképzelésekhez, specialitásokhoz igazított tényezők alapján a besorolási béreket meghatározni, illetve a munkavállalók motiválásához egyéb motiváló tényezőket (jutalom, célprémium, továbbképzés, karrier stb.) használni. A szempontokat, a kódokat, az intervallumokat időszakonként célszerű megvizsgálni, hogy továbbra is összhangban áll-e a munkáltatói célokkal
+
Mivel az utóbbi években számos szervezeti átalakítás történt, ezzel egyidőben új munkakörök jelentek meg és régiek tüntek el, a kollektív szerződés egyes munkaköröket, amelyek a vállalat szempontjából stratégiai fontosságú nem premizál, másokat igen, amelyek már lehet, hogy nem is léteznek. Az új motivációs rendszer kidolgozásánál javasolnám a szakképzettség és a munkatapasztalat figyelembevételét is.
  
 
== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==
 
== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==
  
Az elemzés sok szempontból elvégezhető. Így például bérek vizsgálhatóak vállalati szinten, telephelyenként, vagy akár munkakörönként, attól függően, hogy a munkáltató hol érez bérfeszültséget. Az eredmények és a lehetőségek figyelembe vételével a szükséges módosításokat végre kell hajtani a hatékonyság romlás elkerülése érdekében. Ennek ismeretében alternatíva lehet a munkavállalók átcsoportosítása, a munkavállaló béréhez igazodó munkakör, munkahely megkeresése. Munkavállalói (és persze munkajogi) szempontból könnyebben kivitelezhető, mint a munkavállaló bérének esetleges negatív módosítása. A béremeléssel történő rendezés viszont a jelen gazdasági környezetben egy nagy létszámot foglalkoztató munkáltató esetében, ahol több ponton ellentmondásokra derül fény, ott ennek költségvonzata nemigen vállalható, vagy esetleg hosszú távon valósítható meg. Azonban a béremelés, vagy jutalom szétosztásának alapjául szolgálhat a hasonlóságelemzés, mely megmutatja azon munkavállalók körét, akik a munkavégzésre vonatkozó jellemzőik alapján többletjuttatásra érdemesek
+
Az elemzés során világossá vált számomra, hogy egy olyan motivációs rendszer létrehozásával, amely a munkavállalót több szempontból is méri és  értékeli nemcsak a vállalati célok elérését segíti elő, hanem az egyéni karrierpályát is nagyban befolyásolhatja, tehát a kompetencia-fejlesztési célok, képzések, és más személyzetfejlesztési eljárások során is felhasználható. Így kölcsönösen előnyös rendszer hozható létre, mind a munkavállaló, mint a munkáltató részére, hiszen harmonizálná az egyéni és a cégérdekeket. Ennek ismeretében alternatíva lehet még a munkavállalók átcsoportosítása, a munkavállaló béréhez igazodó munkakör, munkaterület megkeresése.
 +
 
 +
A prémium feltételek átgondolása, az alul és felülpremizáltságból adódó különbségek kiküszöbölése után, pedig nemhogy többletköltséget jelentene a munkáltató számára, hanem még inkább megtakarítást, igazságosabb elosztást, elégedettebb munkavállalókat, ennek alapjául szolgálhat a hasonlóságelemzés.
 +
 
 +
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 +
 
 +
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
 +
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
 +
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
 +
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 +
[[Kategória:Innovatív HR-modulok]]

A lap jelenlegi, 2010. augusztus 31., 15:15-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_kba.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Éves prémium meghatározása a teljesítmény arányában.

A feladat előtörténete

Egy jól müködő motivációs rendszer a foglalkoztatottak teljesítményére, elégedettségére pozitív hatással van, ezzel a munkavégzés hatékonyságát, minőségét, a munkamorált nagyban javíthatja, ezzel ellentétben egy kevésbé jól működő rendszer teljesítményromlást és bérfeszültséget okoz . A munkavállalók részére kidolgozott motivációs rendszer egyik legfőbb eleme az éves prémium, így feladatomként ennek vizsgálatát választottam. Az elemzés során azt kívánom vizsgálni, hogy a prémium meghatározásánál, az egyes munkavállalói kompetenciák, illetve az egyéni teljesítmények milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre az éves prémium kifizetés meghatározásánál.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az XY vállalatnál az éves prémium kifizetése csak és kizárólag a vállalat profitjától függ. A kollektív szerződésben rögzítve van a prémium tényező, amely a betöltött munkakör függvénye. Ebből kifolyólag az egyéni teljesítmények háttérbe szorulnak és nincs különbség a prémium összegében a jól és a kevésbé jól teljesítő munkavállalók között. Feladatomban személyenként is meghatároztam egy minimum elvárt teljesítmény szintet, amely alatt prémium kifizetése nem lehetséges, függetlenül a vállalat eredményességétől. A másik égető problémát a nyelvtudás hiányában fogalmaznám meg, mivel egy 25 országban jelen lévő multinacionális termelő vállalatról beszélünk, ahol a "közös nyelv" az angol használata nélkülözhetetlen a vállalati célok és a versenyképesség megőrzésének érdekében. Ezek függvényében egy igazságosabb motivációs rendszer alapjai teremthetőek meg. Az elemzés eredményeként lehetőség nyílik a különböző változtatási lehetőségek, képzési feladatok át-, vagy továbbgondolására.

Kritikai észrevételeim a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban:

- K.Z.művezetőt alulpremizáltnak találom T.Z. sorvezetővel szemben, hiszen K.Z. a tőle elvárt teljesítményszintet elérte, a nyelvtudás szintje is megfelelő és a ledolgozott napjainak száma is több, mint kétszerese, mint T.Z.-nek, mégis a kifizethető prémium összege kevesebb.

- T.P. egységvezető prémium keretét összehasonlítva T.Z. sorvezetőével, viszont arra a következtetésre jutottam, hogy T.P. a felülpremizált, hiszen a nyelvtudás szintje alacsony, a besorolási bére magasabb, ellenben a prémium tényezője alacsonyabb, mint T.P.-nek, ami az adott munkakör fontosságának, a felelősség, az elvégzendő feladatok bonyolultságának, a szervezeti hierarchiában betöltött szerepének fokmérője.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladatban felhasznált adatok fiktívek. Az adatbázis megalkotásánál, egy termelő vállalat szervezeti jellemzőit, prémium megállapítási gyakorlatát, valamint az ezt befolyásoló tényezőket gyűjtöttem össze és használtam fel.

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez 6 objektumot határoztam meg. Az objektumok 6 munkavállalót jelentenek.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az adathalmazom 8 attribútumot tartalmaz. Ezek a munkavégzés szempontjából fontosnak ítélt tényezők. Attribútumok:

1. Besorolási bér – A munkavállaló számára megállapított személyi alapbér.

2. Prémium tényező - Kollektív szerződésben rögzített, munkakörhöz kötött.

3. Minimum elvárt teljesítmény - Az a teljesítmény érték , amely a terv adatok alapján lett meghatározva minden egyes dolgozóra vetítve, százalékban megadva.

4. Elért teljesítmény - Az a teljesítmény érték, amely egy lezárt év tény adatait felhasználva lett kiszámolva, százalékban megadva.

5. Ledolgozott napok - Ténylegesen munkában töltött napok száma, amely nem tartalmazza a betegszabadság, táppénz és egyéb hiányzásban töltött napok számát.

6. Prémium keret - A havi besorolási bér tizenkétszeresének alapulvételével a prémium tényező és a ledolgozott napok számának függvénye.

7. Nyelvtudás szintje - A nyelvtudás mértékét egy 1-től 5-ig terjedő számskálán osztályoztam, ahol az 1-es, aki nem beszél nyelvet, az 5-ös aki legalább egy felsőfokú nyelvizsgával rendelkezik.

8. Kifizethető prémium - Ez az Y tényező, ennek az értéknek a kifizethető mértékét kívánom elemezni.

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzés felhasználható a vállalatvezetés, munkahelyi vezetők, a humángazdálkodási területen dolgozók, valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervei számára.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés fiktív volta miatt azt a lehetőséget mutatja be , hogy a motivációs rendszer hogyan működtethető igazságosabban. Az elemzés valós adatokkal történő elvégzése során a prémium meghatározásánál jelentkező tényezők hatása kimutatható, és ezáltal feltárhatóak a hiányosságok, a gyenge pontok. Ezek korrigálásával a premizálási rendszer ellentmondásai feloldhatók.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Alap adattábla készítése fiktív adatok alapján

2. Pivot tábla létrehozása a sorszám függvény segítségével

3. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából

4. Lépcsők tábla elkészítése, melyben a Solver kimeneti paramétereit elhelyezhetjük

5. CoCo táblázat létrehozása

6. Solver lefuttatása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elvégzett elemzés alapján a munkavállalók számára meghatározott prémium alig tér el a becsült adatoktól.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mivel az utóbbi években számos szervezeti átalakítás történt, ezzel egyidőben új munkakörök jelentek meg és régiek tüntek el, a kollektív szerződés egyes munkaköröket, amelyek a vállalat szempontjából stratégiai fontosságú nem premizál, másokat igen, amelyek már lehet, hogy nem is léteznek. Az új motivációs rendszer kidolgozásánál javasolnám a szakképzettség és a munkatapasztalat figyelembevételét is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés során világossá vált számomra, hogy egy olyan motivációs rendszer létrehozásával, amely a munkavállalót több szempontból is méri és értékeli nemcsak a vállalati célok elérését segíti elő, hanem az egyéni karrierpályát is nagyban befolyásolhatja, tehát a kompetencia-fejlesztési célok, képzések, és más személyzetfejlesztési eljárások során is felhasználható. Így kölcsönösen előnyös rendszer hozható létre, mind a munkavállaló, mint a munkáltató részére, hiszen harmonizálná az egyéni és a cégérdekeket. Ennek ismeretében alternatíva lehet még a munkavállalók átcsoportosítása, a munkavállaló béréhez igazodó munkakör, munkaterület megkeresése.

A prémium feltételek átgondolása, az alul és felülpremizáltságból adódó különbségek kiküszöbölése után, pedig nemhogy többletköltséget jelentene a munkáltató számára, hanem még inkább megtakarítást, igazságosabb elosztást, elégedettebb munkavállalókat, ennek alapjául szolgálhat a hasonlóságelemzés.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet