„Szerkesztővita:Kurgyisne” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2010. augusztus 31., 15:15-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_kba.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Éves prémium meghatározása a teljesítmény arányában.

A feladat előtörténete

Egy jól müködő motivációs rendszer a foglalkoztatottak teljesítményére, elégedettségére pozitív hatással van, ezzel a munkavégzés hatékonyságát, minőségét, a munkamorált nagyban javíthatja, ezzel ellentétben egy kevésbé jól működő rendszer teljesítményromlást és bérfeszültséget okoz . A munkavállalók részére kidolgozott motivációs rendszer egyik legfőbb eleme az éves prémium, így feladatomként ennek vizsgálatát választottam. Az elemzés során azt kívánom vizsgálni, hogy a prémium meghatározásánál, az egyes munkavállalói kompetenciák, illetve az egyéni teljesítmények milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre az éves prémium kifizetés meghatározásánál.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az XY vállalatnál az éves prémium kifizetése csak és kizárólag a vállalat profitjától függ. A kollektív szerződésben rögzítve van a prémium tényező, amely a betöltött munkakör függvénye. Ebből kifolyólag az egyéni teljesítmények háttérbe szorulnak és nincs különbség a prémium összegében a jól és a kevésbé jól teljesítő munkavállalók között. Feladatomban személyenként is meghatároztam egy minimum elvárt teljesítmény szintet, amely alatt prémium kifizetése nem lehetséges, függetlenül a vállalat eredményességétől. A másik égető problémát a nyelvtudás hiányában fogalmaznám meg, mivel egy 25 országban jelen lévő multinacionális termelő vállalatról beszélünk, ahol a "közös nyelv" az angol használata nélkülözhetetlen a vállalati célok és a versenyképesség megőrzésének érdekében. Ezek függvényében egy igazságosabb motivációs rendszer alapjai teremthetőek meg. Az elemzés eredményeként lehetőség nyílik a különböző változtatási lehetőségek, képzési feladatok át-, vagy továbbgondolására.

Kritikai észrevételeim a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban:

- K.Z.művezetőt alulpremizáltnak találom T.Z. sorvezetővel szemben, hiszen K.Z. a tőle elvárt teljesítményszintet elérte, a nyelvtudás szintje is megfelelő és a ledolgozott napjainak száma is több, mint kétszerese, mint T.Z.-nek, mégis a kifizethető prémium összege kevesebb.

- T.P. egységvezető prémium keretét összehasonlítva T.Z. sorvezetőével, viszont arra a következtetésre jutottam, hogy T.P. a felülpremizált, hiszen a nyelvtudás szintje alacsony, a besorolási bére magasabb, ellenben a prémium tényezője alacsonyabb, mint T.P.-nek, ami az adott munkakör fontosságának, a felelősség, az elvégzendő feladatok bonyolultságának, a szervezeti hierarchiában betöltött szerepének fokmérője.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladatban felhasznált adatok fiktívek. Az adatbázis megalkotásánál, egy termelő vállalat szervezeti jellemzőit, prémium megállapítási gyakorlatát, valamint az ezt befolyásoló tényezőket gyűjtöttem össze és használtam fel.

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez 6 objektumot határoztam meg. Az objektumok 6 munkavállalót jelentenek.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az adathalmazom 8 attribútumot tartalmaz. Ezek a munkavégzés szempontjából fontosnak ítélt tényezők. Attribútumok:

1. Besorolási bér – A munkavállaló számára megállapított személyi alapbér.

2. Prémium tényező - Kollektív szerződésben rögzített, munkakörhöz kötött.

3. Minimum elvárt teljesítmény - Az a teljesítmény érték , amely a terv adatok alapján lett meghatározva minden egyes dolgozóra vetítve, százalékban megadva.

4. Elért teljesítmény - Az a teljesítmény érték, amely egy lezárt év tény adatait felhasználva lett kiszámolva, százalékban megadva.

5. Ledolgozott napok - Ténylegesen munkában töltött napok száma, amely nem tartalmazza a betegszabadság, táppénz és egyéb hiányzásban töltött napok számát.

6. Prémium keret - A havi besorolási bér tizenkétszeresének alapulvételével a prémium tényező és a ledolgozott napok számának függvénye.

7. Nyelvtudás szintje - A nyelvtudás mértékét egy 1-től 5-ig terjedő számskálán osztályoztam, ahol az 1-es, aki nem beszél nyelvet, az 5-ös aki legalább egy felsőfokú nyelvizsgával rendelkezik.

8. Kifizethető prémium - Ez az Y tényező, ennek az értéknek a kifizethető mértékét kívánom elemezni.

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzés felhasználható a vállalatvezetés, munkahelyi vezetők, a humángazdálkodási területen dolgozók, valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervei számára.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés fiktív volta miatt azt a lehetőséget mutatja be , hogy a motivációs rendszer hogyan működtethető igazságosabban. Az elemzés valós adatokkal történő elvégzése során a prémium meghatározásánál jelentkező tényezők hatása kimutatható, és ezáltal feltárhatóak a hiányosságok, a gyenge pontok. Ezek korrigálásával a premizálási rendszer ellentmondásai feloldhatók.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Alap adattábla készítése fiktív adatok alapján

2. Pivot tábla létrehozása a sorszám függvény segítségével

3. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából

4. Lépcsők tábla elkészítése, melyben a Solver kimeneti paramétereit elhelyezhetjük

5. CoCo táblázat létrehozása

6. Solver lefuttatása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elvégzett elemzés alapján a munkavállalók számára meghatározott prémium alig tér el a becsült adatoktól.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mivel az utóbbi években számos szervezeti átalakítás történt, ezzel egyidőben új munkakörök jelentek meg és régiek tüntek el, a kollektív szerződés egyes munkaköröket, amelyek a vállalat szempontjából stratégiai fontosságú nem premizál, másokat igen, amelyek már lehet, hogy nem is léteznek. Az új motivációs rendszer kidolgozásánál javasolnám a szakképzettség és a munkatapasztalat figyelembevételét is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés során világossá vált számomra, hogy egy olyan motivációs rendszer létrehozásával, amely a munkavállalót több szempontból is méri és értékeli nemcsak a vállalati célok elérését segíti elő, hanem az egyéni karrierpályát is nagyban befolyásolhatja, tehát a kompetencia-fejlesztési célok, képzések, és más személyzetfejlesztési eljárások során is felhasználható. Így kölcsönösen előnyös rendszer hozható létre, mind a munkavállaló, mint a munkáltató részére, hiszen harmonizálná az egyéni és a cégérdekeket. Ennek ismeretében alternatíva lehet még a munkavállalók átcsoportosítása, a munkavállaló béréhez igazodó munkakör, munkaterület megkeresése.

A prémium feltételek átgondolása, az alul és felülpremizáltságból adódó különbségek kiküszöbölése után, pedig nemhogy többletköltséget jelentene a munkáltató számára, hanem még inkább megtakarítást, igazságosabb elosztást, elégedettebb munkavállalókat, ennek alapjául szolgálhat a hasonlóságelemzés.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet