„Csecsemohalandosag” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | == Forrás == | |
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/gb.xls XLS] | [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/gb.xls XLS] | ||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Az általam elkészített feladat célja annak megítélése volt, hogy magas vagy alacsony Magyarországon a csecsemőhalálozások száma. Munkám során (beleértve Magyarországot is) 12 európai országot hasonlítottam össze. Az országok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy nyugat-, közép- és kelet-európai országok is szerepeljenek a vizsgálatban. Ezt szem előtt tartva a következő országokkal dolgoztam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia. | Az általam elkészített feladat célja annak megítélése volt, hogy magas vagy alacsony Magyarországon a csecsemőhalálozások száma. Munkám során (beleértve Magyarországot is) 12 európai országot hasonlítottam össze. Az országok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy nyugat-, közép- és kelet-európai országok is szerepeljenek a vizsgálatban. Ezt szem előtt tartva a következő országokkal dolgoztam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia. | ||
| − | + | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | |
| − | |||
| − | |||
A csecsemőhalálozások száma alakulásának összehasonlító elemzése 12 tetszőlegesen kiválasztott uniós tagállamban | A csecsemőhalálozások száma alakulásának összehasonlító elemzése 12 tetszőlegesen kiválasztott uniós tagállamban | ||
| − | + | == A feladat előtörténete == | |
| − | |||
| − | |||
Az általam bemutatott feladat megértéséhez fontosnak tartom a vizsgálat tárgyát képező csecsemőhalandóság fogalmának tisztázását. Csecsemőhalandóság alatt az adott évben az egy éven aluli meghaltak számát értjük az adott évben élveszületettek számának arányában. Magyarországon a csecsemő- és gyermekhalálozás jelentős mértékben csökkent a Kádár-korszak (az egészségügyi ellátás általános kiterjesztése) és az elmúlt húsz év alatt. 1970-ben az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások száma 35,9 volt, amely az évek múlásával folyamatosan – bár igen lassan – csökkent. A csökkenés tekintetében az igazi áttörést az ezredforduló hozta meg, 2001-ben már csak 8,1 volt ez az érték, 2006-ra pedig 5,7-re esett vissza. Számos tanulmány szerint a fejlődés egészen odáig vezetett, hogy napjainkra már megközelítjük a legfejlettebb európai országok mutatóit. Dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy hol áll Magyarország a csecsemőhalandóság terén a fejlett és kevésbé fejlett európai országokhoz képest, illetve annak mértékét milyen tényezők befolyásolják. | Az általam bemutatott feladat megértéséhez fontosnak tartom a vizsgálat tárgyát képező csecsemőhalandóság fogalmának tisztázását. Csecsemőhalandóság alatt az adott évben az egy éven aluli meghaltak számát értjük az adott évben élveszületettek számának arányában. Magyarországon a csecsemő- és gyermekhalálozás jelentős mértékben csökkent a Kádár-korszak (az egészségügyi ellátás általános kiterjesztése) és az elmúlt húsz év alatt. 1970-ben az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások száma 35,9 volt, amely az évek múlásával folyamatosan – bár igen lassan – csökkent. A csökkenés tekintetében az igazi áttörést az ezredforduló hozta meg, 2001-ben már csak 8,1 volt ez az érték, 2006-ra pedig 5,7-re esett vissza. Számos tanulmány szerint a fejlődés egészen odáig vezetett, hogy napjainkra már megközelítjük a legfejlettebb európai országok mutatóit. Dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy hol áll Magyarország a csecsemőhalandóság terén a fejlett és kevésbé fejlett európai országokhoz képest, illetve annak mértékét milyen tényezők befolyásolják. | ||
| − | + | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | |
| − | |||
| − | |||
A Milleneumi Fejlesztési Célok Jelentés [http://mdgr.undp.sk/DOCUMENTS/MDG_Hungary_HU_5.pdf] Magyarország a 20. század elején a legmagasabb csecsemőhalandóságú országok közé tartozott. Az 1920-as évektől a helyzet fokozatosan javult, az utóbbi évtizedekben a magyarországi csecsemőhalandóság már a közép- és kelet-európai, valamint az EU-átlag közötti értéket mutatott. A XXI. század elején a magyarországi csecsemőhalandóság ugyanolyan arányú volt, mint Lengyelországban, Szlovákiában és Litvániában, de rosszabb, mint Csehországban, Szlovéniában és a magas jövedelmű OECD országokban. Kritika: a jelentés ből nem derül ki, hogy az alkalmazott adatok megfelelnek-e a pivot vagy az OLAP eljárásokkal való támogathatóság elvárásainak. Bertalan [http://www.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_matelem/2010/bertalan_szabina.pdf] szerint Magyarországon a csecsemőhalálozások száma napjainkban eléri a legfejlettebb európai országok szintjét. Kritika: a szerző ezen megállapítását számszerűen nem igazolja, nem végez összehasonlító elemzést. | A Milleneumi Fejlesztési Célok Jelentés [http://mdgr.undp.sk/DOCUMENTS/MDG_Hungary_HU_5.pdf] Magyarország a 20. század elején a legmagasabb csecsemőhalandóságú országok közé tartozott. Az 1920-as évektől a helyzet fokozatosan javult, az utóbbi évtizedekben a magyarországi csecsemőhalandóság már a közép- és kelet-európai, valamint az EU-átlag közötti értéket mutatott. A XXI. század elején a magyarországi csecsemőhalandóság ugyanolyan arányú volt, mint Lengyelországban, Szlovákiában és Litvániában, de rosszabb, mint Csehországban, Szlovéniában és a magas jövedelmű OECD országokban. Kritika: a jelentés ből nem derül ki, hogy az alkalmazott adatok megfelelnek-e a pivot vagy az OLAP eljárásokkal való támogathatóság elvárásainak. Bertalan [http://www.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_matelem/2010/bertalan_szabina.pdf] szerint Magyarországon a csecsemőhalálozások száma napjainkban eléri a legfejlettebb európai országok szintjét. Kritika: a szerző ezen megállapítását számszerűen nem igazolja, nem végez összehasonlító elemzést. | ||
| − | + | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) == | |
| − | |||
| − | |||
A vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatokat két forrásból gyűjtöttem össze. Egyrészt felhasználtam a WHO által 2008-ban készített World Heath Statistics c. tanulmányt, amely napjainkban számos témakörben a legfrissebb adatokat tartalmazza a világ egészségügyi helyzetéről a WHO 193 tagországára vonatkozóan. A tanulmány 10 kulcstémakört (köztük a halandóság) ölel fel az egészségüggyel kapcsolatos területeken, s több mint 70 mutatószámot ismertet az érintett országokra vonatkozóan. Adataim másik csoportját az Eurostat különböző adatbázisaiból nyertem. Fontos megemlíteni, hogy az általam vizsgált mutatók nem mindegyike érhető el minden egyes évre vonatkozóan, így - noha a legtöbb mutató 2006-ra vonatkozik – vannak olyanok, amelyek eltérő évből származnak. Továbbá problémaként merült fel, hogy nem találtam információkat az otthoni szülések száma/aránya (amely véleményem szerint fontos befolyásoló tényező) alakulására vonatkozóan. | A vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatokat két forrásból gyűjtöttem össze. Egyrészt felhasználtam a WHO által 2008-ban készített World Heath Statistics c. tanulmányt, amely napjainkban számos témakörben a legfrissebb adatokat tartalmazza a világ egészségügyi helyzetéről a WHO 193 tagországára vonatkozóan. A tanulmány 10 kulcstémakört (köztük a halandóság) ölel fel az egészségüggyel kapcsolatos területeken, s több mint 70 mutatószámot ismertet az érintett országokra vonatkozóan. Adataim másik csoportját az Eurostat különböző adatbázisaiból nyertem. Fontos megemlíteni, hogy az általam vizsgált mutatók nem mindegyike érhető el minden egyes évre vonatkozóan, így - noha a legtöbb mutató 2006-ra vonatkozik – vannak olyanok, amelyek eltérő évből származnak. Továbbá problémaként merült fel, hogy nem találtam információkat az otthoni szülések száma/aránya (amely véleményem szerint fontos befolyásoló tényező) alakulására vonatkozóan. | ||
| − | |||
'''Objektumok (sorok)''' | '''Objektumok (sorok)''' | ||
A sorok az általam összehasonlított országok (12) megnevezéseit tartalmazzák, amelyek a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia. | A sorok az általam összehasonlított országok (12) megnevezéseit tartalmazzák, amelyek a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia. | ||
| − | |||
'''Attribútumok (X, Y oszlopok)''' | '''Attribútumok (X, Y oszlopok)''' | ||
| 39. sor: | 29. sor: | ||
Az oszlopokba azok a tényezők (mutatók) kerültek, amelyek véleményem szerint jelentősen befolyásolják azt, hogy hogyan alakul egy adott országban a csecsemőhalálozások száma. Az általam lényesnek tartott tényezők a következők: egészségügyi kiadások a GDP arányában, 1000 főre jutó, gyógykezelési célt szolgáló ágyak száma, 15 évnél idősebb lakosok alkoholfogyasztása (tiszta alkohol literben), 10000 lakosra jutó orvosok száma, koraszülöttek aránya, 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak száma, fejlett közegészségügyi ellátásban részesülők aránya, aktív dohányosok aránya. Megjegyzés: A gyógykezelési célt szolgáló kórházi ágyak számát az összes kórházi ágy száma és a pszichiátriai kezelés célját szolgáló ágyak száma különbségeként kapjuk meg. Továbbá fontosnak tartottam volna külön kezelni a 10000 lakosra jutó nővérek és szülészek számát, de ilyen adatok nem álltak rendelkezésemre. | Az oszlopokba azok a tényezők (mutatók) kerültek, amelyek véleményem szerint jelentősen befolyásolják azt, hogy hogyan alakul egy adott országban a csecsemőhalálozások száma. Az általam lényesnek tartott tényezők a következők: egészségügyi kiadások a GDP arányában, 1000 főre jutó, gyógykezelési célt szolgáló ágyak száma, 15 évnél idősebb lakosok alkoholfogyasztása (tiszta alkohol literben), 10000 lakosra jutó orvosok száma, koraszülöttek aránya, 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak száma, fejlett közegészségügyi ellátásban részesülők aránya, aktív dohányosok aránya. Megjegyzés: A gyógykezelési célt szolgáló kórházi ágyak számát az összes kórházi ágy száma és a pszichiátriai kezelés célját szolgáló ágyak száma különbségeként kapjuk meg. Továbbá fontosnak tartottam volna külön kezelni a 10000 lakosra jutó nővérek és szülészek számát, de ilyen adatok nem álltak rendelkezésemre. | ||
| − | + | == A feladat által érintett célcsoportok == | |
| − | |||
| − | |||
A vizsgálatba vont országok (hiszen országos szintű adatokkal dolgoztam), illetve kórházak. | A vizsgálatba vont országok (hiszen országos szintű adatokkal dolgoztam), illetve kórházak. | ||
| − | + | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == | |
| − | |||
| − | |||
A feladat megoldása egyfelől választ ad arra a kérdésre, hogy a különböző fejlettségi szintű országokhoz viszonyítva hol található Magyarország a csecsemőhalálozás terén. Továbbá – mivel a befolyásoló tényezők is számszerűsítve vannak, illetve fontossági sorrendjük is meghatározásra kerül – választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mely mutatókat kellene javítani ahhoz, hogy a csecsemőhalandóság kedvezően alakuljon a jövőben. Így vizsgálat eredményei kormányzati szintű döntésék támogatására is alkalmasak lehetnek (pl. szülészek száma növelésének ösztönzése). | A feladat megoldása egyfelől választ ad arra a kérdésre, hogy a különböző fejlettségi szintű országokhoz viszonyítva hol található Magyarország a csecsemőhalálozás terén. Továbbá – mivel a befolyásoló tényezők is számszerűsítve vannak, illetve fontossági sorrendjük is meghatározásra kerül – választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mely mutatókat kellene javítani ahhoz, hogy a csecsemőhalandóság kedvezően alakuljon a jövőben. Így vizsgálat eredményei kormányzati szintű döntésék támogatására is alkalmasak lehetnek (pl. szülészek száma növelésének ösztönzése). | ||
| − | + | == A válaszokat befolyásoló tényezők == | |
| − | |||
| − | |||
Dolgozatomban a következő befolyásoló tényezőket azonosítottam: 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások száma, egészségügyi kiadások a GDP arányában, 1000 főre jutó, gyógykezelési célt szolgáló ágyak száma, 15 évnél idősebb lakosok alkoholfogyasztása (tiszta alkohol literben), 10000 lakosra jutó orvosok száma, koraszülöttek aránya, 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak száma, fejlett közegészségügyi ellátásban részesülők aránya, aktív dohányosok aránya. Szakértők szerint az általam vizsgálatba vont tényezők közül a dohányzás a legfontosabb befolyásoló tényező, továbbá fontos szerepet játszik a kórházi ellátás színvonala (ami jelen esetben a GDP arányában kifejezett egészségügyi kiadásokkal, illetve a 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak számával jellemezhető). | Dolgozatomban a következő befolyásoló tényezőket azonosítottam: 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások száma, egészségügyi kiadások a GDP arányában, 1000 főre jutó, gyógykezelési célt szolgáló ágyak száma, 15 évnél idősebb lakosok alkoholfogyasztása (tiszta alkohol literben), 10000 lakosra jutó orvosok száma, koraszülöttek aránya, 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak száma, fejlett közegészségügyi ellátásban részesülők aránya, aktív dohányosok aránya. Szakértők szerint az általam vizsgálatba vont tényezők közül a dohányzás a legfontosabb befolyásoló tényező, továbbá fontos szerepet játszik a kórházi ellátás színvonala (ami jelen esetben a GDP arányában kifejezett egészségügyi kiadásokkal, illetve a 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak számával jellemezhető). | ||
| − | + | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | |
| − | |||
| − | |||
Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek során az alábbi lépéseket hajtottam végre. | Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek során az alábbi lépéseket hajtottam végre. | ||
| 74. sor: | 56. sor: | ||
A befolyásoló tényezők fontosságának és érzékenységének meghatározása („coco” munkalap B65:K69 tartomány). | A befolyásoló tényezők fontosságának és érzékenységének meghatározása („coco” munkalap B65:K69 tartomány). | ||
| − | + | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | |
| − | |||
| − | |||
A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a vizsgálatba vont országokhoz képest átlagosnak tekinthető a csecsemőhalálozások száma. Hasonlóan átlagosnak tekinthető a csecsemőhalálozás Belgiumban, Finnországban és Szlovéniában. A kapott eredmények szerint négy ország túlteljesített, (Csehország, Horvátország, Románia, Spanyolország) ami azt jelenti, hogy náluk a csecsemőhalálozások száma alacsonyabb a megadottnál, négy ország pedig alulteljesített értékelést kapott (Ausztria, Bulgária, Lengyelország, Németország), vagyis ezekben az országokban túl magas a csecsemőhalálozások száma. A vizsgálat eredményeit alapul véve nem jelenthetjük azt ki, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban alacsonyabb lenne a csecsemőhalálozások száma. „A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése” c. alfejezetben bemutatott vélemény szerint Magyarország a legfejlettebb országok szintjét közelíti a csecsemőhalálozások tekintetében. A vizsgálat alapján nem jelenthetjük ki, hogy a fejlett országok egységesen, magas szintet (vagyis alacsony csecsemőhalálozási értéket) képviselnek. | A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a vizsgálatba vont országokhoz képest átlagosnak tekinthető a csecsemőhalálozások száma. Hasonlóan átlagosnak tekinthető a csecsemőhalálozás Belgiumban, Finnországban és Szlovéniában. A kapott eredmények szerint négy ország túlteljesített, (Csehország, Horvátország, Románia, Spanyolország) ami azt jelenti, hogy náluk a csecsemőhalálozások száma alacsonyabb a megadottnál, négy ország pedig alulteljesített értékelést kapott (Ausztria, Bulgária, Lengyelország, Németország), vagyis ezekben az országokban túl magas a csecsemőhalálozások száma. A vizsgálat eredményeit alapul véve nem jelenthetjük azt ki, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban alacsonyabb lenne a csecsemőhalálozások száma. „A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése” c. alfejezetben bemutatott vélemény szerint Magyarország a legfejlettebb országok szintjét közelíti a csecsemőhalálozások tekintetében. A vizsgálat alapján nem jelenthetjük ki, hogy a fejlett országok egységesen, magas szintet (vagyis alacsony csecsemőhalálozási értéket) képviselnek. | ||
| − | + | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == | |
| − | |||
| − | |||
Európai viszonylatban (a vizsgálatba bevont országokat alapul véve) Magyarország mutatói nem tekinthetők rossznak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az alkoholfogyasztás és dohányzás terén élen járunk. Ezen mutatók javításával csökkenthető lenne a csecsemőhalálozások száma. | Európai viszonylatban (a vizsgálatba bevont országokat alapul véve) Magyarország mutatói nem tekinthetők rossznak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az alkoholfogyasztás és dohányzás terén élen járunk. Ezen mutatók javításával csökkenthető lenne a csecsemőhalálozások száma. | ||
| − | + | == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) == | |
| − | |||
| − | |||
Számos vizsgálat csak egy egyszerű átlagértéket közöl, s ahhoz képest állapítja meg, hogy az adott országban magas, vagy alacsony-e a csecsemőhalandóság. Sok helyen olvashatunk arról, hogy hogyan áll Magyarország az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások számát illetően európai, vagy akár országos viszonylatban. Ugyanakkor a legtöbb közlemény csak statisztikai adatokat közöl, nem próbálja számszerűsíteni a befolyásoló tényezőket, ellehetetlenítve ezzel a megalapozott javaslattételt a vizsgált mutató javítására. Ezt a problémát küszöbölheti ki az általam elkészített megoldás. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a vizsgálatban általam fontosnak tartott, de adatok hiányában nem alkalmazott, de a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők (pl. otthoni szülések aránya) is bevonhatók. Érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy mennyibe kerülne olyan információk összegyűjtése, amelyek bevonásával a modell „tovább finomítható”, melynek következtében megalapozottabb következtetéseket vonhatnánk le. | Számos vizsgálat csak egy egyszerű átlagértéket közöl, s ahhoz képest állapítja meg, hogy az adott országban magas, vagy alacsony-e a csecsemőhalandóság. Sok helyen olvashatunk arról, hogy hogyan áll Magyarország az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások számát illetően európai, vagy akár országos viszonylatban. Ugyanakkor a legtöbb közlemény csak statisztikai adatokat közöl, nem próbálja számszerűsíteni a befolyásoló tényezőket, ellehetetlenítve ezzel a megalapozott javaslattételt a vizsgált mutató javítására. Ezt a problémát küszöbölheti ki az általam elkészített megoldás. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a vizsgálatban általam fontosnak tartott, de adatok hiányában nem alkalmazott, de a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők (pl. otthoni szülések aránya) is bevonhatók. Érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy mennyibe kerülne olyan információk összegyűjtése, amelyek bevonásával a modell „tovább finomítható”, melynek következtében megalapozottabb következtetéseket vonhatnánk le. | ||
| − | + | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok == | |
| − | |||
| − | |||
http://www.ogyei.hu/hu/files/download.php?id=158 | http://www.ogyei.hu/hu/files/download.php?id=158 | ||
A lap 2010. szeptember 30., 22:15-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
Az általam elkészített feladat célja annak megítélése volt, hogy magas vagy alacsony Magyarországon a csecsemőhalálozások száma. Munkám során (beleértve Magyarországot is) 12 európai országot hasonlítottam össze. Az országok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy nyugat-, közép- és kelet-európai országok is szerepeljenek a vizsgálatban. Ezt szem előtt tartva a következő országokkal dolgoztam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia.
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A csecsemőhalálozások száma alakulásának összehasonlító elemzése 12 tetszőlegesen kiválasztott uniós tagállamban
A feladat előtörténete
Az általam bemutatott feladat megértéséhez fontosnak tartom a vizsgálat tárgyát képező csecsemőhalandóság fogalmának tisztázását. Csecsemőhalandóság alatt az adott évben az egy éven aluli meghaltak számát értjük az adott évben élveszületettek számának arányában. Magyarországon a csecsemő- és gyermekhalálozás jelentős mértékben csökkent a Kádár-korszak (az egészségügyi ellátás általános kiterjesztése) és az elmúlt húsz év alatt. 1970-ben az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások száma 35,9 volt, amely az évek múlásával folyamatosan – bár igen lassan – csökkent. A csökkenés tekintetében az igazi áttörést az ezredforduló hozta meg, 2001-ben már csak 8,1 volt ez az érték, 2006-ra pedig 5,7-re esett vissza. Számos tanulmány szerint a fejlődés egészen odáig vezetett, hogy napjainkra már megközelítjük a legfejlettebb európai országok mutatóit. Dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy hol áll Magyarország a csecsemőhalandóság terén a fejlett és kevésbé fejlett európai országokhoz képest, illetve annak mértékét milyen tényezők befolyásolják.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A Milleneumi Fejlesztési Célok Jelentés [1] Magyarország a 20. század elején a legmagasabb csecsemőhalandóságú országok közé tartozott. Az 1920-as évektől a helyzet fokozatosan javult, az utóbbi évtizedekben a magyarországi csecsemőhalandóság már a közép- és kelet-európai, valamint az EU-átlag közötti értéket mutatott. A XXI. század elején a magyarországi csecsemőhalandóság ugyanolyan arányú volt, mint Lengyelországban, Szlovákiában és Litvániában, de rosszabb, mint Csehországban, Szlovéniában és a magas jövedelmű OECD országokban. Kritika: a jelentés ből nem derül ki, hogy az alkalmazott adatok megfelelnek-e a pivot vagy az OLAP eljárásokkal való támogathatóság elvárásainak. Bertalan [2] szerint Magyarországon a csecsemőhalálozások száma napjainkban eléri a legfejlettebb európai országok szintjét. Kritika: a szerző ezen megállapítását számszerűen nem igazolja, nem végez összehasonlító elemzést.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatokat két forrásból gyűjtöttem össze. Egyrészt felhasználtam a WHO által 2008-ban készített World Heath Statistics c. tanulmányt, amely napjainkban számos témakörben a legfrissebb adatokat tartalmazza a világ egészségügyi helyzetéről a WHO 193 tagországára vonatkozóan. A tanulmány 10 kulcstémakört (köztük a halandóság) ölel fel az egészségüggyel kapcsolatos területeken, s több mint 70 mutatószámot ismertet az érintett országokra vonatkozóan. Adataim másik csoportját az Eurostat különböző adatbázisaiból nyertem. Fontos megemlíteni, hogy az általam vizsgált mutatók nem mindegyike érhető el minden egyes évre vonatkozóan, így - noha a legtöbb mutató 2006-ra vonatkozik – vannak olyanok, amelyek eltérő évből származnak. Továbbá problémaként merült fel, hogy nem találtam információkat az otthoni szülések száma/aránya (amely véleményem szerint fontos befolyásoló tényező) alakulására vonatkozóan.
Objektumok (sorok)
A sorok az általam összehasonlított országok (12) megnevezéseit tartalmazzák, amelyek a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az oszlopokba azok a tényezők (mutatók) kerültek, amelyek véleményem szerint jelentősen befolyásolják azt, hogy hogyan alakul egy adott országban a csecsemőhalálozások száma. Az általam lényesnek tartott tényezők a következők: egészségügyi kiadások a GDP arányában, 1000 főre jutó, gyógykezelési célt szolgáló ágyak száma, 15 évnél idősebb lakosok alkoholfogyasztása (tiszta alkohol literben), 10000 lakosra jutó orvosok száma, koraszülöttek aránya, 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak száma, fejlett közegészségügyi ellátásban részesülők aránya, aktív dohányosok aránya. Megjegyzés: A gyógykezelési célt szolgáló kórházi ágyak számát az összes kórházi ágy száma és a pszichiátriai kezelés célját szolgáló ágyak száma különbségeként kapjuk meg. Továbbá fontosnak tartottam volna külön kezelni a 10000 lakosra jutó nővérek és szülészek számát, de ilyen adatok nem álltak rendelkezésemre.
A feladat által érintett célcsoportok
A vizsgálatba vont országok (hiszen országos szintű adatokkal dolgoztam), illetve kórházak.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A feladat megoldása egyfelől választ ad arra a kérdésre, hogy a különböző fejlettségi szintű országokhoz viszonyítva hol található Magyarország a csecsemőhalálozás terén. Továbbá – mivel a befolyásoló tényezők is számszerűsítve vannak, illetve fontossági sorrendjük is meghatározásra kerül – választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mely mutatókat kellene javítani ahhoz, hogy a csecsemőhalandóság kedvezően alakuljon a jövőben. Így vizsgálat eredményei kormányzati szintű döntésék támogatására is alkalmasak lehetnek (pl. szülészek száma növelésének ösztönzése).
A válaszokat befolyásoló tényezők
Dolgozatomban a következő befolyásoló tényezőket azonosítottam: 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások száma, egészségügyi kiadások a GDP arányában, 1000 főre jutó, gyógykezelési célt szolgáló ágyak száma, 15 évnél idősebb lakosok alkoholfogyasztása (tiszta alkohol literben), 10000 lakosra jutó orvosok száma, koraszülöttek aránya, 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak száma, fejlett közegészségügyi ellátásban részesülők aránya, aktív dohányosok aránya. Szakértők szerint az általam vizsgálatba vont tényezők közül a dohányzás a legfontosabb befolyásoló tényező, továbbá fontos szerepet játszik a kórházi ellátás színvonala (ami jelen esetben a GDP arányában kifejezett egészségügyi kiadásokkal, illetve a 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak számával jellemezhető).
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek során az alábbi lépéseket hajtottam végre.
Célkitűzés meghatározása („feladatleírás” munkalap B3 cella). A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása („alapadatok” munkalap C2:C110 tartomány). A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése („alapadatok” munkalap D2:I110 taromány) Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla készítése („pivot tábla” munkalap B3:K36 tartomány) Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése („coco” munkalap B3: K16 tartomány). A befolyásoló tényezők rangsorolása („coco” munkalap B19:J32 tartomány). Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése adatokkal („coco” munkalap B35:J47, illetve M35:U47 taromány). COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével („coco” munkalap B50:J62 tartomány). A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével, illetve az ítélet meghozása („coco” munkalap L50:O63 tartomány). A befolyásoló tényezők fontosságának és érzékenységének meghatározása („coco” munkalap B65:K69 tartomány).
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a vizsgálatba vont országokhoz képest átlagosnak tekinthető a csecsemőhalálozások száma. Hasonlóan átlagosnak tekinthető a csecsemőhalálozás Belgiumban, Finnországban és Szlovéniában. A kapott eredmények szerint négy ország túlteljesített, (Csehország, Horvátország, Románia, Spanyolország) ami azt jelenti, hogy náluk a csecsemőhalálozások száma alacsonyabb a megadottnál, négy ország pedig alulteljesített értékelést kapott (Ausztria, Bulgária, Lengyelország, Németország), vagyis ezekben az országokban túl magas a csecsemőhalálozások száma. A vizsgálat eredményeit alapul véve nem jelenthetjük azt ki, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban alacsonyabb lenne a csecsemőhalálozások száma. „A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése” c. alfejezetben bemutatott vélemény szerint Magyarország a legfejlettebb országok szintjét közelíti a csecsemőhalálozások tekintetében. A vizsgálat alapján nem jelenthetjük ki, hogy a fejlett országok egységesen, magas szintet (vagyis alacsony csecsemőhalálozási értéket) képviselnek.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Európai viszonylatban (a vizsgálatba bevont országokat alapul véve) Magyarország mutatói nem tekinthetők rossznak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az alkoholfogyasztás és dohányzás terén élen járunk. Ezen mutatók javításával csökkenthető lenne a csecsemőhalálozások száma.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Számos vizsgálat csak egy egyszerű átlagértéket közöl, s ahhoz képest állapítja meg, hogy az adott országban magas, vagy alacsony-e a csecsemőhalandóság. Sok helyen olvashatunk arról, hogy hogyan áll Magyarország az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások számát illetően európai, vagy akár országos viszonylatban. Ugyanakkor a legtöbb közlemény csak statisztikai adatokat közöl, nem próbálja számszerűsíteni a befolyásoló tényezőket, ellehetetlenítve ezzel a megalapozott javaslattételt a vizsgált mutató javítására. Ezt a problémát küszöbölheti ki az általam elkészített megoldás. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a vizsgálatban általam fontosnak tartott, de adatok hiányában nem alkalmazott, de a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők (pl. otthoni szülések aránya) is bevonhatók. Érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy mennyibe kerülne olyan információk összegyűjtése, amelyek bevonásával a modell „tovább finomítható”, melynek következtében megalapozottabb következtetéseket vonhatnánk le.
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
http://www.ogyei.hu/hu/files/download.php?id=158 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00027 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00168 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00169 http://www.who.int/whosis/whostat/EN_WHS08_Full.pdf
