„GM3:004” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
(A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG))
39. sor: 39. sor:
  
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 +
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A lap 2010. december 7., 12:16-kori változata

Forrás

Kérdés: Alacsony-e adott régióban az átlag nyugdíj szint?

A feladat előtörténete

A vizsgálatom során célom alátámasztani azt az állítást, hogy a magyarországi 7 régió lakosságának átlag nyugdíj szintje eltérő. A feladatban a 2010. augusztusi adatokat használtam fel forrásként. Mielőtt a feladatot kiértékelnénk, néhány meghatározást definiálnék: "Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül az a biztosított, aki részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Magyar Államvasutak Rt. Nyugdíjigazgatósága nyugdíjat, járadékot vagy egyéb ellátást folyósít." Az adatok a januári, nyugdíjemelés utáni állapotot mutatják és személyközpontúak, vagyis minden ellátott csak egy ellátási formánál szerepel.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat forrásának adatait a www.ksh.hu honlap segítségével határoztam meg. A vizsgált régiók és attribútumok alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni: Az alábbi régiókban magas az átlag nyugdíj szint: - Közép-Magyarország

Az alábbi régiókban alacsony az átlag nyugdíj szint: - Dél-Dunántúl - Észak-Alföld - Dél-Alföld

Az alábbi régiókban kiegyenlített az átlag nyugdíj szint: - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl - Észak-Magyarország

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az általam vizsgált témakörben a magyarországi régiókat határoztam meg objektumokként (sorok): 1. Közép-Magyarország 2. Közép-Dunántúl 3. Nyugat-Dunántúl 4. Dél-Dunántúl 5. Észak-Magyarország 6. Észak-Alföld 7. Dél-Alföld

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok