A lap 2010. december 7., 12:43-kori változata

Forrás

XLS

1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
   1. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
   2. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
   3. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
   4. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
      1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
      2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
   5. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
   6. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
   7. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
   8. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

1. a célra
2. a célcsoportra
3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

1. rövid
2. egzakt
3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet!

A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy

1. miért választotta a szerző a témát,
2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
3. miként sikerült a problémákat megoldani
4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis

Objektumok (sorok)

1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
2. és semmi mást

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet
3. és az irányt (a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet