A lap jelenlegi, 2010. december 13., 14:08-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Villamosiparban tevékenykedő gyár présgépeinek összehasonlítása

A feladat előtörténete

Az egyetemi kötelező szakmai gyakorlatomat augusztus vége óta egy villanymotorokat és generátorokat gyártó, illetve forgalmazó cégnél töltöm és az egyik üzemi egység legprésebb présgépét keresem. A szükséges adatok hiánya miatt (régi gépek, nincsenek meg a nyilvántartásban a beszerzési áruk) nem lehetett ár/teljesítmény vizsgálatot végezni.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az ötlet úgy merült fel bennem, hogy a vizsgálat tárgyát képező gépek szolgálják a termelés alapját, ezáltal jelentős befolyással vannak a termelékenységre. Ezekkel a gépekkel vágják ki a motorok alapelemeit, az acél lemezeket. Mivel nem mindegy, hogy hány lemezt, mennyi idő alatt vág ki egy gép - a megrendelés határidejéből kifolyólag -, ezért a leginkább jól teljesítő és legideálisabb présgép kiválasztása fontos szempont lehet a cég jövőjét illetően.
A cég múltjában a gépek beszerzése egyrészt annak függvényében zajlott, hogy milyen megrendelésekre kötöttek szerződést és annak megfelelően választottak egy présgépet, hogy a gép kapacitása és szerszámainak/vágófejeinek variálhatósága minél ideálisabb legyen. Másrészt pedig fontos mérföldkő volt a tulajdonosváltás, mely új gépek telepítését vonta maga után. Viszont ebben az esetben nem volt választási lehetőség, mivel a francia anyacég régi masináit örökölte meg a magyar egység. Eszerint tehát csak részben volt tudatosság a beszerzés tekintetében.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés mérete 7*7 adat, melyeket a cég nyilvántartásából kerestem elő.

Objektumok (sorok)

1. 315/I.
2. 315/II.
3. 315/III.
4. 400 T
5. Minster
6. Schuler 200
7. Schuler 250
A vállalat sajtoló üzemének ez a 7 présgép az alappillére.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1. Karbantartásra fordított idő (óra)
X2. Lemez (db)
X3. Meghibásodások száma (db)
X4. Préserő (tonna)
X5. Szerszám (db)
X6. Teljesítmény (kW)
X7. Ütemszám (db)
Ezen ismérvek befolyásolhatják leginkább a döntést.

A feladat által érintett célcsoportok

A cég üzemeltetői, hiszen tudomást szerezhetnek róla, hogy melyik gépet érdemes a leginkább használatba venni (még akkor is, ha valamennyire függnek a rendelésektől, de legalább lesz választási lehetőség). Ráadásul egy későbbi kapacitás növelés esetén szempont lehet, hogy mely típusú géppel bővítsenek.
Egy új piacra lépő esetében is támpont lehet a választás eredménye, hogy melyik gép üzemeltetése ideális.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A termelés, a karbantartás, az üzleti tervezés szempontjából úgy gondolom, hogy abszolút hasznos információkat lehet nyerni ebből a vizsgálatból. A gyártást meg lehet tervezni a megbízhatóság szerint, vagy lehet építeni egy kis kockáztatással a rizikósabb, de nagyobb termelékenységre képes présgépre. A karbantartásokkal, javításokkal eltelt idő kalkulálásával be lehet tervezni a határidők kikötését. Összességében pedig lehet rá építeni, hogy milyen jellegű megrendelések élveznek prioritást, mely nyilván a legideálisabb gépre vonatkozó igények lesznek. Amelyik megbízhatóan működik, arra lehet bőséges üzletet kötni.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:
1. Adatok gyűjtése a cég nyilvántartásaiból
2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis)
3. Kimutatás varázsló használata
4. COCO tábla elkészítése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés használatával az alábbi sorrend született:
1. 400 T
2. Schuler 250
3. 315/II., 315/III., Schuler 200
4. Minster
5. 315/I.
Ezek szerint a legideálisabb présgép a 400 T fantázianevű, amely nem meglepő. Ugyanis a sorszámozásoknál egyértelműen látszik, hogy egy eset kivételével mindig az 1. vagy 2. helyen végzett. Eszerint ez a gép a legnagyobb teljesítménye és présereje mellett a legtöbb fajta lemez vágására alkalmas, mindezt a legalacsonyabb meghibásodási rendszerességgel. Továbbá remek mutatókkal rendelkezik a karbantartásra fordított idő, valamint a lehetséges szerszámok használata tekintetében is. Egyedül az ütemszáma, a kivágható lemezek műszakonkénti normája tér el a többi gép átlagától, de a többi pozitív tulajdonsága kompenzálja ezt.
Érdemes még megjegyezni a Schuler 250-es gép eredményét, hiszen majdnem mindenből közepes mutatókkal rendelkezik, ugyanakkor az egyetlen első helyével (ütemszám) sikerült a második helyre beérni. Ez az információ azért fontos, mert megéri ezt a gépet használni, hiszen ez képes a legtöbb lemez kivágására, amellett, hogy nem hibásodik meg olyan sűrűn.
A harmadik hely megosztott, különböző sorrendek végül egyazon eredményt hoztak ki 3 gépre. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az utolsó helyezett 315/I. gép eredménye nem meglepő számomra, mivel a 2010. év folyamán történt egy több hónapos leállás a gépnél, amely jelenleg is tart és erre az elemzés alapján is lehetett volna számítani, mivel a karbantartásra fordított órák száma ennél a gépnél volt a legmagasabb (előző évek adatai alapján).

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A javaslatom a cég irányába az lenne, hogy érdemes nyomon követnie a présgépek paramétereit, mivel a korábbi szerelések, meghibásodások már jelezhetnek afelé, hogy egy gépnél valami nem stimmel és lehet, hogy egy átfogóbb vizsgálattal meg lehetne előzni egy nagyobb problémát.
Ezen felül a termelékenység javítására azt tudnám tanácsolni, hogy a legideálisabb gépet érdemes az optimális, esetleg magasabb fordulatszámon használni, mert megbízható teljesítményt nyújt. Valamint a legtöbb lemezt kivágó présgép üzemeltetése is jövedelmező, csak több figyelmet kell rá fordítani, nehogy meghibásodjon.
Új befektetés esetén egyértelműen azt javasolnám, hogy a 400 T gyártója a favorit, de megfontolandó a Schuler márka favorizálása is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Amennyiben a legtöb lemezt szeretnénk legyártani, érdemes szem előtt tartani a mellékhatásait a gépeknek. Az elemzés során bebizonyosodott, hogy magas igénybevétel esetleg magasabb karbantartási időt vonhat maga után. Tehát érdemes egy optimális ütemszámot követni, mellyel nem lesz túlterhelve adott présgép. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a 400 T a legprésebb présgép, érdemes intenzíven üzemeltetni, mivel az átlagos darabszám legyártását alacsony meghibásodással teljesíti. A rangsorban ezután következő gépeket a rendelésektől függően lehet jobban terhelni, mivel összehasonlítva nagyjából azonos értékeket képviselnek (ha egyik meghibásodik, helyettesíthető egy másikkal). Az abszolút leggyengébb gép a 315/I., minden jelentős kategóriában utolsó helyeken végzett. Ezen ismeretek tekintetében érdemes a későbbiekben a gyártást megtervezni.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok