„Ideális szakértői rendszer” változatai közötti eltérés

A lap 2011. január 4., 21:17-kori változata

Az ideális szakértői rendszer az oktatás kapcsán:

1. folyószöveges forrást alakít át strukturált üzenetekké (szabályokká)
2. csak olyan forrást alkalmaz, melynek érthetősége meghaladja az átlagos olvasói szintet
   1. vagyis ahol, a kombinatorikai tér mérete rel. nagy
   2. a következmények megoszlása nem triviális (pl. 1 igen, n-1 nem)
   3. minél több variációnak van valós következménye
   4. a célcsoport és az alkalmazási élethelyzet felismerhető
   5. a következmények bizonyítása a forrásszöveg idézeteivel fontos
3. attribútumai (alkérdései, oszlopfejlécei) közérthetők és léteznek rájuk válaszopciók
4. főkérdése közérthető és léteznek rá válaszopciók
5. a válaszopciók mindenkor kihagyás- és átfedés-mentesen fedik le a logikai teret

Vagyis, ahol az EGO elvei érvényesíthetők...

Egy-egy szakértői rendszer akkor helyes, ha másnak kiadva a forrásdokumentumot, ugyanerre a kombinatorikai térre és ugyanerre a következtetés-sorozatra kell, hogy jusson a bármely másik szakértő is...

A szakértői rendszerré való folyószöveg átalakításának céljai: a kommunikációs szakemberek felkészítése

1. a strukturált gondolkodásra
2. a teljeskörűség kezelni tudására és akarására
3. a felhasználóbarátságra
4. a felhasználás hatékonyságára

A KMT-s képzés esetében (Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy):

1. a témakör legyen a tárgy idézőjelek közé foglalt nevéhez kapcsolódó google találatok alapján elkészítve
2. vagyis legyen minél mélyebb műszaki informatikai karakterű
3. olyan, ahol a Hallgatónak nincs megfelelő alapismerete
4. a strukturálási kísérlet során mégis a témakör szóvivőjévé képes válni
5. mert képes világos élethelyzetekre testre szabott tanácsot adni...
6. vagyis képes arra, amire a folyószövegek zöme egyáltalán nem, ill.
7. egy része folyószövegesen csak nehezen érthetően...