„Gyógyszertörvény” változatai közötti eltérés
(→Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok) |
(→A választást befolyásoló tényezők) |
||
(18 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
== Forrás== | == Forrás== | ||
+ | [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/pv.xls XLS] | ||
== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe== | == A tervezett alkalmazás/ megoldás címe== | ||
9. sor: | 10. sor: | ||
Mivel a gyógyszerek tárháza roppant nagy, tanulmányomban kissé szűkítem a kört, és a vérnyomáscsökkentők különböző csoportjain keresztül igyekszem bemutatni, megvizsgálni ezt a kérdést. | Mivel a gyógyszerek tárháza roppant nagy, tanulmányomban kissé szűkítem a kört, és a vérnyomáscsökkentők különböző csoportjain keresztül igyekszem bemutatni, megvizsgálni ezt a kérdést. | ||
− | + | ||
A hipertónia manapság az emberek nagyon nagy százalékát érinti. A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a stresszes életvitel, a dohányzás, mind „hozzásegít”, hogy az úgynevezett metabolikus szindróma kialakuljon. Ez érinti többek között a szív- és érrendszert, és vércukorszintet is. Nagyon fontos tehát, hogy odafigyeljünk a tünetekre, már a legelejétől. A vérnyomásnak van egy úgynevezett szisztolés, és egy diasztolés értéke. Magas vérnyomásról általában akkor beszélünk, ha a szisztolés érték meghaladja a 140 Hgmm-t, a diasztolés pedig a 90 Hgmm-t. Ami a magas vérnyomás terápiáját illeti, a gyakorlat szerint legelőször, ha egy mód van rá, nem alkalmaznak rögtön gyógyszeres kezelést, hanem életmódváltást javasolnak. A tanácsokat betartva: mérsékelve a só fogyasztását, többet mozogva, csökkentve a stresszt, visszaállhat a vérnyomás a normál értékre. Amennyiben mégis gyógyszeres terápiára van szükség, először általában diuretikumokat (vízhajtókat), majd ACE-gátlókat, angitenzin-receptor-, Ca2+-csatorna-, vagy ß-blokkolókat adnak. Amikor a monoterápia (csak egy hatóanyagot alkalmazó szert adnak) már nem használ, akkor térnek át a kombinált kezelésre. Ilyenkor vagy több különböző, vagy kombinált, a pl. két különböző hatóanyagot egyszerre tartalmazó gyógyszert rendelnek a betegnek. Sok tényezőt kell tehát mérlegelni, és nem könnyű a helyes szer kiválasztása. | A hipertónia manapság az emberek nagyon nagy százalékát érinti. A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a stresszes életvitel, a dohányzás, mind „hozzásegít”, hogy az úgynevezett metabolikus szindróma kialakuljon. Ez érinti többek között a szív- és érrendszert, és vércukorszintet is. Nagyon fontos tehát, hogy odafigyeljünk a tünetekre, már a legelejétől. A vérnyomásnak van egy úgynevezett szisztolés, és egy diasztolés értéke. Magas vérnyomásról általában akkor beszélünk, ha a szisztolés érték meghaladja a 140 Hgmm-t, a diasztolés pedig a 90 Hgmm-t. Ami a magas vérnyomás terápiáját illeti, a gyakorlat szerint legelőször, ha egy mód van rá, nem alkalmaznak rögtön gyógyszeres kezelést, hanem életmódváltást javasolnak. A tanácsokat betartva: mérsékelve a só fogyasztását, többet mozogva, csökkentve a stresszt, visszaállhat a vérnyomás a normál értékre. Amennyiben mégis gyógyszeres terápiára van szükség, először általában diuretikumokat (vízhajtókat), majd ACE-gátlókat, angitenzin-receptor-, Ca2+-csatorna-, vagy ß-blokkolókat adnak. Amikor a monoterápia (csak egy hatóanyagot alkalmazó szert adnak) már nem használ, akkor térnek át a kombinált kezelésre. Ilyenkor vagy több különböző, vagy kombinált, a pl. két különböző hatóanyagot egyszerre tartalmazó gyógyszert rendelnek a betegnek. Sok tényezőt kell tehát mérlegelni, és nem könnyű a helyes szer kiválasztása. | ||
+ | |||
+ | == A feladat megoldásának jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája == | ||
+ | Ahhoz, hogy megértsük, miért is hasznos egy ilyen rendszer, és miben tud segíteni, vizsgáljuk meg, miként alakulna a választásunk nélküle. | ||
+ | Érdemes egy orvos szemszögéből vizsgálódunk. Természetesen a vérnyomáscsökkentő kiválasztásánál elengedhetetlen az élettani tényezők mérlegelése (kórelőzmény, egyéb betegségek...). Ezen felül milyen egyéb befolyásoló tényezők vannak? | ||
+ | Általában, főképp, ha idős emberekről van szó, egyik elsődleges szempont a pénz, hisz nekik nagyon kevés pénzből kell gazdálkodniuk, és mivel többségük nemcsak egy gyógyszert szokott szedni, nem mindegy, mennyi pénzt kell egy hónapban a patikában hagyniuk. Az szintén fontos, hogy a társadalombiztosítás támogatja-e, illetve, hogy milyen jogcímre lehet felírni, hisz nem mindegyik szer kapható közgyógyellátás keretében. | ||
+ | Ezek objektív szempontok alapján mérlegelhetőek. Mivel azonban ez a rendszer a szubjektivitás kiküszöböléséről szól, nézzük, mik ezek. | ||
+ | Ami véleményem szerint a legfőbb probléma jelenleg, az az, hogy a gyógyszercégek nagy nyomást gyakorolnak az orvosokra. Ugyanazzal, vagy közel hasonló hatóanyagokkal szinte minden nap dobnak piacra új készítményeket, és az orvoslátogatókon nagyon sok múlik. Amennyiben ők ügyesen végzik a dolgukat, észrevétlenül is befolyásolni tudják a doktorok döntését. Arról nem is beszélve, hogy egyéb eszközöket is bevetnek sokszor, akár etikátlan módszereket is, de ez most nem feltétlenül tartozik ehhez a feladathoz. A szomorú csak az, hogy ennek gyakran a betegek látják a kárát. | ||
+ | Ezért például ez a rendszer rendkívül érdekes távlatokat nyithat meg. | ||
+ | Ezen szempontok alapján az oobjektumok között a következő sorrendet lehet felállítani(mivel sok készítményről van szó, ebben a pontban nem adék meg teljes sorrendet, az rangsor elejét és végét emelném ki: A Bisoprolol ratiopharm, a Talliton és a Co-Renitec állnának a rangsor elején. Ezek egyfelől megbízható, nagy múltú gyógyszercégek termékei, akiknek van lehetőségük a marketingre is költeni, árban is megfelelőek, és hatásuk is jó. A sorrend végére a Lercatont, a Coozart, és a Diovant tenném. Egyrészt ezek a legdrágábbak, másrészt a szelektív kalcium-csatorna blokkolók, ahová a Lercaton tartozik, sokaknál nem hatásos. Az angiotenzin anatagonisták, mint a Coozar és a Diovan, gyakorlatilag a legújabban megismert csoport, így ezekről még bűvülnek az ismereteink is, illetve árfrekvenciájuk is változhat. | ||
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása(ANYAG) == | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása(ANYAG) == | ||
29. sor: | 39. sor: | ||
== A feladat megválaszolása során várható hasznosság == | == A feladat megválaszolása során várható hasznosság == | ||
− | Objektív választási lehetőséget nyújt az orvosoknak, gyógyszerészeknek. A szakmabeliekhez is rengeteg információ jut nap, mint nap, folyamatosan értesülnek, értesülünk az új kutatási eredményekről. Ezeket egyfelől borzasztó nehéz feldolgozni, befogadni, másrészt nehéz megőrizni az objektivitást, hisz amennyiben például egyik gyógyszercég képviselője jobb meggyőzési képességekkel rendelkezik, akár a kevésbé jó készítményt is tarthatjuk a megfelelőbbnek. | + | Objektív választási lehetőséget nyújt az orvosoknak, gyógyszerészeknek. A szakmabeliekhez is rengeteg információ jut nap, mint nap, folyamatosan értesülnek, értesülünk az új kutatási eredményekről. Ezeket egyfelől borzasztó nehéz feldolgozni, befogadni, másrészt nehéz megőrizni az objektivitást, hisz ahogyan már a best practice részben is írtam, amennyiben például egyik gyógyszercég képviselője jobb meggyőzési képességekkel rendelkezik, akár a kevésbé jó készítményt is tarthatjuk a megfelelőbbnek. Ez viszont kihat az orvos-beteg kapcsolatra is, amelyben alapvetőnek kellene, hogy legyen a bizalom. Amennyiben például egy orvos segítségül hívná ezt a rendszert, kiküszöbölve a gyógyszercégek irányából érkező "marketing-hadviselést", ami a szubjektumára hat, az segíthetne abban, hogy a betegekkel is javuljon a viszonyuk. Jellemzően sokszor érzik a páciensek, hogy kihasználják azt, hogy kiszolgáltatottak az orvosnál, hisz nem értenek a témához. Amennyiben ez a helyzet változna és a bizalmi kapcsolat kiépülne, további haszon lehet, hogy például bátrabban fordulnának orvoshoz az emberek, megelőzve ezzel esetleges komolyabb problémákat. |
+ | Mivel nagyon nehéz lenne forintosítani a hasznot, konkrét példán szeretném bemutatni. Vegyünk egy havi 200.000 bruttó munkabérrel rendelkező egyént, akinek van 3 gyermeke. A nettober.com kalkulációja szerint, a munkavállalót terhelő adókból 35.000 forint, a vállalkozást terhelő adókból havi 57.000 forint folyik be az államkasszába, azaz összesen 92.000 forint havonta. Ez éves szinten 1.104.000 forint. Ebből finanszírozza az állam a gyógyszertámogatást. Tegyük fel, hogy ez az illető a Co-Renitecet szedi a vérnyomására, és mivel időben orvoshoz fordult, nincs szüksége egyéb terápiára. A Co-Renitec TB-alapára 464 forint, ebből a támogatás 302 forint, ezt fizeti az állam. Mivel a készítmény 28 darabos, éves szinten 13 dobozra van szüksége, vagyis az államnak 13X302, azaz 3.926 forintot kell erre a személyre költenie. Akkor azonban, ha nem fordul orvoshoz, ezáltal súlyosbodnak a problémái, egyéb kezelésre is szüksége van, vagy akár táppénzre szorul, esetleg leszázalékolják, akkor jóval több pénzbe kerül az államnak is. | ||
+ | Ez a példa is remekül mutatja tehát, hogy milyen óriási hatással van az egész gazdaságra az ország egészségügyi állapota, és miért is lehet egy ilyen rendszernek nagy jelentősége. | ||
== A választást befolyásoló tényezők == | == A választást befolyásoló tényezők == | ||
− | Egészségünk, talán a legnagyobb kincsünk, és úgy gondolom, ezek nem csupán nagy szavak. Akkor kezdünk csak gondolkodni, és kapkodni, amikor már baj van. Éppen ezért, amikor egészségesek vagyunk, nem is vesszük számításba, mennyi olyan tényező van, ami a pénztárcánkon kívül ilyenkor számít. Úgy gondolom, sokan azt mondanák, hogy inkább kiadnak kicsivel több pénzt az orvosságra, ha mondjuk cserébe nem szenvednek mellékhatásoktól, vagy akár vezethetnek is mellette, vagy ha biztonsággal szedhetnek más szert is együtt vele, ha épp szükségük van rá. Természetesen az éremnek mindig két oldala van, és az igazság az, hogy nem egyszer tapsztalható a napi munka során, hogy olyan kevés a pénzük az embereknek, hogy még akár húsz forint is sokat számít. Nyílván, ők nem fognak a fenti érvekkel foglalkozni, és kapásból rávágják, hogy nem érdekli őket, milyen gyógyszert kapnak, csak az olcsóbb legyen. Ami még elrettentőbb, és szomorúbb, hogy sokan | + | Egészségünk, talán a legnagyobb kincsünk, és úgy gondolom, ezek nem csupán nagy szavak. Akkor kezdünk csak gondolkodni, és kapkodni, amikor már baj van. Éppen ezért, amikor egészségesek vagyunk, nem is vesszük számításba, mennyi olyan tényező van, ami a pénztárcánkon kívül ilyenkor számít. Úgy gondolom, sokan azt mondanák, hogy inkább kiadnak kicsivel több pénzt az orvosságra, ha mondjuk cserébe nem szenvednek mellékhatásoktól, vagy akár vezethetnek is mellette, vagy ha biztonsággal szedhetnek más szert is együtt vele, ha épp szükségük van rá. Természetesen az éremnek mindig két oldala van, és az igazság az, hogy nem egyszer tapsztalható a napi munka során, hogy olyan kevés a pénzük az embereknek, hogy még akár húsz forint is sokat számít. Nyílván, ők nem fognak a fenti érvekkel foglalkozni, és kapásból rávágják, hogy nem érdekli őket, milyen gyógyszert kapnak, csak az olcsóbb legyen. Ami még elrettentőbb, és szomorúbb, hogy sokan inkább egyszerűen ki sem váltják a gyógyszerüket. Ilyenkor mindenképp érdemes átgondolnunk, mennyit ér meg az egészségünk? |
== Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)== | == Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)== | ||
105. sor: | 117. sor: | ||
Amikor nekiláttam a feladatnak, magam is nagyon kíváncsi voltam, milyen eredmény fog születni. Úgy gondolom, ahogy már a fentiekben is említettem, hogy a gyógyszer mindig is különleges helyet foglalt és foglal el a gazdasági piacon, hisz itt tulajdonképpen az emberek egészségével kereskednek. Minden nap dobnak piacra új készítményeket, a gyógyszercégek képviselőin nagy a nyomás, hisz minél többet el kell adniuk, függetlenül attól, hogy meggyőződésük mit diktál. Amikor orvoshoz megyünk, bizalmat adunk neki. Elfogadjuk tudását, szakértelmét, éppen ezért többségében megbízunk abban a terápiában is, amit Ő javasol. Ez nagy felelősséget jelent a doktoroknak, pláne azoknak, akik lelkiismeretesek, és úgy szeretnék kezelni a pácienseiket, hogy maximálisan kövessék az etikát, és hűek maradjanak a Hippokrateszi esküjükhöz. Úgy gondolom, az mindenki számára egyértelmű, hogy országunkban eléggé nagy hézagok vannak az egészségügyben. Mint sok területen, itt is az tapasztalható, hogy kiábrándultak az emberek, bizalmukat vesztették, és már eleve egyfajta szkepticizmussal indulnak el az orvoshoz, ha egyáltalán elindulnak. Ez azért is szomorú, mert ha tágabb perspektívában vizsgálódunk, ez azt vonja maga után, hogy nagymértékben leromlik a társadalom általános egészségi állapota, ami aztán kihatással van az élet minden területére, csomó egyéb járulékos költséget vonva maga után. Ezért is lenne lényeges, és úgy gondolom, az utóbbi években erre határozottan jó elképzelések vannak, hogy különböző szűrőprogramok keretében, felhívják az emberek figyelmét, hogy milyen fontos az egészségmegőrzés. Ezekbe a programokba bekapcsolódtak a patikák is, például többek között pont vérnyomásméréssel. | Amikor nekiláttam a feladatnak, magam is nagyon kíváncsi voltam, milyen eredmény fog születni. Úgy gondolom, ahogy már a fentiekben is említettem, hogy a gyógyszer mindig is különleges helyet foglalt és foglal el a gazdasági piacon, hisz itt tulajdonképpen az emberek egészségével kereskednek. Minden nap dobnak piacra új készítményeket, a gyógyszercégek képviselőin nagy a nyomás, hisz minél többet el kell adniuk, függetlenül attól, hogy meggyőződésük mit diktál. Amikor orvoshoz megyünk, bizalmat adunk neki. Elfogadjuk tudását, szakértelmét, éppen ezért többségében megbízunk abban a terápiában is, amit Ő javasol. Ez nagy felelősséget jelent a doktoroknak, pláne azoknak, akik lelkiismeretesek, és úgy szeretnék kezelni a pácienseiket, hogy maximálisan kövessék az etikát, és hűek maradjanak a Hippokrateszi esküjükhöz. Úgy gondolom, az mindenki számára egyértelmű, hogy országunkban eléggé nagy hézagok vannak az egészségügyben. Mint sok területen, itt is az tapasztalható, hogy kiábrándultak az emberek, bizalmukat vesztették, és már eleve egyfajta szkepticizmussal indulnak el az orvoshoz, ha egyáltalán elindulnak. Ez azért is szomorú, mert ha tágabb perspektívában vizsgálódunk, ez azt vonja maga után, hogy nagymértékben leromlik a társadalom általános egészségi állapota, ami aztán kihatással van az élet minden területére, csomó egyéb járulékos költséget vonva maga után. Ezért is lenne lényeges, és úgy gondolom, az utóbbi években erre határozottan jó elképzelések vannak, hogy különböző szűrőprogramok keretében, felhívják az emberek figyelmét, hogy milyen fontos az egészségmegőrzés. Ezekbe a programokba bekapcsolódtak a patikák is, például többek között pont vérnyomásméréssel. | ||
− | + | Amennyiben a forintbeli hasznot nézzük, nehéz az összehasonlítás(lásd: A feladat során várható hasznosság pont). Nincs is nagy különbség az ár alapú választás és az elemzés közötti rangsor elejében. Ilyen értelemben mondhatnánk azt is, hogy ezesetben gyakorlatilag felesleges ennek a rendszernek az alkalmazása. DE! Ahogy már fentebb is írtam, a járulékos haszon mind erkölcsileg, mind pedig gazdaságilag óriási. Összességében megállapítható tehát, hogy mivel ez egy speciális terület, nehéz ilyen rendszereket alkalmazni, viszont ha körltekintően tesszük mindezt, akkor hosszútávon sokat nyerhetne vele az egészségügy is. | |
+ | Fejlődnünk, változtatnunk kell még jónéhány dolgon, de úgy gondolom, hogy akkor, ha az egészségügyben tevékenykedők, orvosok, nővérek, patikusok, gyógyszercégek képviselői összefognak, és megpróbálják elnyerni, visszanyerni az emberek bizalmát, és érdekeltté tenni őket abban, hogy ne csak akkor figyeljenek oda egészségükre, amikor már baj van, akkor van remény arra, hogy fizikailag és lelkileg is egy egészségesebb társadalommá váljunk. | ||
+ | És amennyiben kicsit is tud ebben segíteni ez az elemzés, hasznos lehetne alkalmazása. | ||
+ | |||
+ | == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba == | ||
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== | ||
111. sor: | 127. sor: | ||
- Egészségügyi Közlöny, on-line változat (LVI. évfolyam, 23. szám, 2006. december 27.) | - Egészségügyi Közlöny, on-line változat (LVI. évfolyam, 23. szám, 2006. december 27.) | ||
+ | |||
+ | - www.nettober.com |
A lap jelenlegi, 2011. január 4., 22:27-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/ megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása(ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása során várható hasznosság
- 8 A választást befolyásoló tényezők
- 9 Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Eredmények értelmezése(EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése(VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/ megoldás címe
Biztosan ugyanolyan jó az olcsóbb gyógyszer is?
A feladat előtörténete
A 2006. évi XCVIII. törvény, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szól. Célja az volt, hogy a gyógyszerellátás alkalmazkodjon a megváltozott fogyasztói szokásokhoz, igényekhez, és figyelembe vette az információs technikai fejlődést. Ez a törvény rendelkezik többek között arról is, hogy az orvosnak minden esetben tájékoztatnia kell a beteget arról, ha azonos hatóanyaggal olcsóbb készítmény is rendelkezésre áll, és csak a beteg kifejezett kérésére írhatja fel a drágább szert. Ez a szabály elviekben a betegeket szeretné segíteni, és elkerülni azt, hogy például a különböző gyógyszercégek nyomására, az orvos esetlegesen a drágább készítményt írja fel. Felmerül viszont a kérdés, hogy meg lehet-e maximálisan bízni az orvosokban, miként választhatnánk ki azt a szert, ami a legideálisabb mind terápiás, mind anyagi vonzat tekintetében. Mivel gyógyszertárban dolgozom, erős a kötődésem a témához, hisz a betegek gyakran hozzánk is fordulnak tanácsért, hogy melyik gyógyszert válasszák, és nem könnyű a válaszadás, ha objektívek szeretnénk lenni. Mivel a gyógyszerek tárháza roppant nagy, tanulmányomban kissé szűkítem a kört, és a vérnyomáscsökkentők különböző csoportjain keresztül igyekszem bemutatni, megvizsgálni ezt a kérdést.
A hipertónia manapság az emberek nagyon nagy százalékát érinti. A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a stresszes életvitel, a dohányzás, mind „hozzásegít”, hogy az úgynevezett metabolikus szindróma kialakuljon. Ez érinti többek között a szív- és érrendszert, és vércukorszintet is. Nagyon fontos tehát, hogy odafigyeljünk a tünetekre, már a legelejétől. A vérnyomásnak van egy úgynevezett szisztolés, és egy diasztolés értéke. Magas vérnyomásról általában akkor beszélünk, ha a szisztolés érték meghaladja a 140 Hgmm-t, a diasztolés pedig a 90 Hgmm-t. Ami a magas vérnyomás terápiáját illeti, a gyakorlat szerint legelőször, ha egy mód van rá, nem alkalmaznak rögtön gyógyszeres kezelést, hanem életmódváltást javasolnak. A tanácsokat betartva: mérsékelve a só fogyasztását, többet mozogva, csökkentve a stresszt, visszaállhat a vérnyomás a normál értékre. Amennyiben mégis gyógyszeres terápiára van szükség, először általában diuretikumokat (vízhajtókat), majd ACE-gátlókat, angitenzin-receptor-, Ca2+-csatorna-, vagy ß-blokkolókat adnak. Amikor a monoterápia (csak egy hatóanyagot alkalmazó szert adnak) már nem használ, akkor térnek át a kombinált kezelésre. Ilyenkor vagy több különböző, vagy kombinált, a pl. két különböző hatóanyagot egyszerre tartalmazó gyógyszert rendelnek a betegnek. Sok tényezőt kell tehát mérlegelni, és nem könnyű a helyes szer kiválasztása.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ahhoz, hogy megértsük, miért is hasznos egy ilyen rendszer, és miben tud segíteni, vizsgáljuk meg, miként alakulna a választásunk nélküle. Érdemes egy orvos szemszögéből vizsgálódunk. Természetesen a vérnyomáscsökkentő kiválasztásánál elengedhetetlen az élettani tényezők mérlegelése (kórelőzmény, egyéb betegségek...). Ezen felül milyen egyéb befolyásoló tényezők vannak? Általában, főképp, ha idős emberekről van szó, egyik elsődleges szempont a pénz, hisz nekik nagyon kevés pénzből kell gazdálkodniuk, és mivel többségük nemcsak egy gyógyszert szokott szedni, nem mindegy, mennyi pénzt kell egy hónapban a patikában hagyniuk. Az szintén fontos, hogy a társadalombiztosítás támogatja-e, illetve, hogy milyen jogcímre lehet felírni, hisz nem mindegyik szer kapható közgyógyellátás keretében. Ezek objektív szempontok alapján mérlegelhetőek. Mivel azonban ez a rendszer a szubjektivitás kiküszöböléséről szól, nézzük, mik ezek. Ami véleményem szerint a legfőbb probléma jelenleg, az az, hogy a gyógyszercégek nagy nyomást gyakorolnak az orvosokra. Ugyanazzal, vagy közel hasonló hatóanyagokkal szinte minden nap dobnak piacra új készítményeket, és az orvoslátogatókon nagyon sok múlik. Amennyiben ők ügyesen végzik a dolgukat, észrevétlenül is befolyásolni tudják a doktorok döntését. Arról nem is beszélve, hogy egyéb eszközöket is bevetnek sokszor, akár etikátlan módszereket is, de ez most nem feltétlenül tartozik ehhez a feladathoz. A szomorú csak az, hogy ennek gyakran a betegek látják a kárát. Ezért például ez a rendszer rendkívül érdekes távlatokat nyithat meg. Ezen szempontok alapján az oobjektumok között a következő sorrendet lehet felállítani(mivel sok készítményről van szó, ebben a pontban nem adék meg teljes sorrendet, az rangsor elejét és végét emelném ki: A Bisoprolol ratiopharm, a Talliton és a Co-Renitec állnának a rangsor elején. Ezek egyfelől megbízható, nagy múltú gyógyszercégek termékei, akiknek van lehetőségük a marketingre is költeni, árban is megfelelőek, és hatásuk is jó. A sorrend végére a Lercatont, a Coozart, és a Diovant tenném. Egyrészt ezek a legdrágábbak, másrészt a szelektív kalcium-csatorna blokkolók, ahová a Lercaton tartozik, sokaknál nem hatásos. Az angiotenzin anatagonisták, mint a Coozar és a Diovan, gyakorlatilag a legújabban megismert csoport, így ezekről még bűvülnek az ismereteink is, illetve árfrekvenciájuk is változhat.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása(ANYAG)
Az összehasonlításban az objektumoknál a különböző vérnyomáscsökkentők szerepelnek. A kiválasztás során igyekeztem minden hatástani csoportból választani, így központi hatású adrenerg, perifériás hatású antiadrenerg, béta-blokkoló, szelektív kalcium-csatorna blokkolók, ACE-inhibitorok és angiotenzin II-antagonisták egyaránt szerepelnek a lehetséges terápiás módszerként választható gyógyszerek között. Jelen tanulmány során nincs lehetőség bővebben kifejteni ezeken csoportok hatástani tulajdonságait. Természetesen az egyértelmű, hogy ezek más-más mechanizmus szerint fejtik ki hatásukat, például a központi idegrendszeren, vagy a vesén keresztül állítják be a vérnyomást a normál értékre. Általában elmondható, hogy a vérnyomáscsökkentők vagy a perctérfogat vagy a teljes perifériás ellenállás csökkentésével optimalizálják a vérnyomást. A legmegfelelőbb orvosság kiválasztásánál először is mindenképpen érdemes tisztázni a hipertónia kialakulásához vezető patomechanizmusokat. Ilyenek például: arterioszklerózis, vesefunkció romlása, hipervolémia, de lehet idiopathias is, amikor nem tudjuk, hogy mi okozza, egyszerűen kialakul.
Mely szempontokat érdemes még mérlegelni, ha a legoptimálisabban szeretnénk választani?
-Talán az egyik legfontosabb kérdés, ami felmerül bennünk, amikor kiderül, hogy tartósan kell szednünk egy gyógyszert, hogy mennyi, és milyen komoly mellékhatásai vannak. A vizsgálatok során azt mutatták ki, hogy ezek a szerek nem okoznak komoly mellékhatásokat, a haszon a kockázatokhoz viszonyítva általában jóval nagyobb, mint ha nem szednénk. Két mellékhatást említenék, amire oda kell figyelni. Mivel főképp a terápia megkezdésekor előfordulhat szédülés, homályos látás, ezért oda kell figyelni, hogy veszélyes munkát végző embereknél, autóvezetésnél ez ne okozzon kellemetlenséget. A másik, amire elsősorban a béta-blokkolóknál kell ügyelni, hogy ezek hosszútávon emelik a koleszterin szintet. -Az is lényeges kérdés, hogy egyéb szerekkel milyen reakcióba lép, azok hatását miként befolyásolja. A legjellemzőbb kölcsönhatások a vérnyomáscsökkentőknél például a nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentőkkel fordulnak elő, amiket például reumatikus panaszok esetén szoktak adni. Egyes antibiotikum típusokkal is alakulnak ki (makrolidok) nemkívánatos reakciók, de a májban a diuretikumok metabolizációja is módosulhat, így erre különösen oda kell figyelni, ha kiegészítő terápiaként pluszban alkalmaznak vízhajtót. -A kényelem szempontjából az egyik leglényegesebb kérdés, hogy mennyire gyakran fogy egy gyógyszertárban a termék. Gazdasági megfontolásból a rendeléseket úgy szokták leadni, hogy azokból a gyógyszerekből, amiket nem írnak olyan gyakran az orvosok, nem tartanak, vagy csak keveset a patikákban, hisz a pénz benne áll, ha nem viszik az orvosságot. Természetesen ma már biztosított a gördülékeny rendelés, így ha egy betegnek kell valami, az már másnap megérkezhet a gyógyszertárba. Ez viszont sokszor kellemetlenséget jelenthet a betegnek, ugyanis a mai világban kevés az időnk, arról nem is beszélve, hogy az idős betegek szintén nehezen tudják megoldani, hogy visszamenjenek gyógyszerükért. -Az is nagyon fontos, hogy a gépjárművezetést befolyásolja-e a készítmény. Manapság szinte természetes, hogy valaki vezet, akár napi szinten is, és az életkor is kitolódik, hisz az idősebb korosztály is bátran kocsiba ül. Mindenképpen érdemes tehát megfontolni, hogy ilyen szempontból is a lehető legbiztonságosabb legyen a vérnyomáscsökkentőnk. -További lényeges szempont még az is, hogy a terápia kiegészítéseként, kell-e még gyógyszert szedni a vérnyomáscsökkentő mellé. Ez egyfelől anyagilag is plusz kiadás, és egyéb kellemetlenséget is jelent, hisz a további gyógyszereket általában más utasítás szerint kell szedni, így még erre is külön oda kell figyelni. Arról nem is beszélve, hogy a szervezetnek is megterhelést jelent még azt is külön feldolgozni, illetve, ahogyan arról már a fentiekben szó volt róla, módosíthatják is egymás hatását. -Érdekes még megnézni azt is, mikor engedélyezték a gyógyszert az Európai Unióban. Itt több felfogás is érvényesülhet, hisz gondolkozhatunk úgy is, hogy minél régebben forgalomban van egy adott készítmény, annál megbízhatóbb, annál több információt tudunk róla, beleértve a hosszútávon kialakuló mellékhatásokat is. Másrészt logikázhatunk úgy is, hogy manapság rohamosan fejlődik a tudomány, folyamatosan fedeznek fel új hatóanygokat, ismerünk meg új és új terápiás lehetőségeket. Igaz ugyan, hogy az új hatóanyagok hosszútávú mellékhatásait nem ismerjük, adott esetben kevesebb információnk van róluk, viszont az engedélyeztetési eljárás során nagyon komoly kritériumoknak kell megfelelni, valamint a preklinikai, és klinikai vizsgálatok során felfedezett előnyök miatt érdemes lehet alkalmazni az új gyógyszert, így ez a gondolatmenet is helytálló lehet.
A feladat által érintett célcsoportok
Orvosok, gyógyszerészek, gyógyszercégek, betegek.
A feladat megválaszolása során várható hasznosság
Objektív választási lehetőséget nyújt az orvosoknak, gyógyszerészeknek. A szakmabeliekhez is rengeteg információ jut nap, mint nap, folyamatosan értesülnek, értesülünk az új kutatási eredményekről. Ezeket egyfelől borzasztó nehéz feldolgozni, befogadni, másrészt nehéz megőrizni az objektivitást, hisz ahogyan már a best practice részben is írtam, amennyiben például egyik gyógyszercég képviselője jobb meggyőzési képességekkel rendelkezik, akár a kevésbé jó készítményt is tarthatjuk a megfelelőbbnek. Ez viszont kihat az orvos-beteg kapcsolatra is, amelyben alapvetőnek kellene, hogy legyen a bizalom. Amennyiben például egy orvos segítségül hívná ezt a rendszert, kiküszöbölve a gyógyszercégek irányából érkező "marketing-hadviselést", ami a szubjektumára hat, az segíthetne abban, hogy a betegekkel is javuljon a viszonyuk. Jellemzően sokszor érzik a páciensek, hogy kihasználják azt, hogy kiszolgáltatottak az orvosnál, hisz nem értenek a témához. Amennyiben ez a helyzet változna és a bizalmi kapcsolat kiépülne, további haszon lehet, hogy például bátrabban fordulnának orvoshoz az emberek, megelőzve ezzel esetleges komolyabb problémákat. Mivel nagyon nehéz lenne forintosítani a hasznot, konkrét példán szeretném bemutatni. Vegyünk egy havi 200.000 bruttó munkabérrel rendelkező egyént, akinek van 3 gyermeke. A nettober.com kalkulációja szerint, a munkavállalót terhelő adókból 35.000 forint, a vállalkozást terhelő adókból havi 57.000 forint folyik be az államkasszába, azaz összesen 92.000 forint havonta. Ez éves szinten 1.104.000 forint. Ebből finanszírozza az állam a gyógyszertámogatást. Tegyük fel, hogy ez az illető a Co-Renitecet szedi a vérnyomására, és mivel időben orvoshoz fordult, nincs szüksége egyéb terápiára. A Co-Renitec TB-alapára 464 forint, ebből a támogatás 302 forint, ezt fizeti az állam. Mivel a készítmény 28 darabos, éves szinten 13 dobozra van szüksége, vagyis az államnak 13X302, azaz 3.926 forintot kell erre a személyre költenie. Akkor azonban, ha nem fordul orvoshoz, ezáltal súlyosbodnak a problémái, egyéb kezelésre is szüksége van, vagy akár táppénzre szorul, esetleg leszázalékolják, akkor jóval több pénzbe kerül az államnak is. Ez a példa is remekül mutatja tehát, hogy milyen óriási hatással van az egész gazdaságra az ország egészségügyi állapota, és miért is lehet egy ilyen rendszernek nagy jelentősége.
A választást befolyásoló tényezők
Egészségünk, talán a legnagyobb kincsünk, és úgy gondolom, ezek nem csupán nagy szavak. Akkor kezdünk csak gondolkodni, és kapkodni, amikor már baj van. Éppen ezért, amikor egészségesek vagyunk, nem is vesszük számításba, mennyi olyan tényező van, ami a pénztárcánkon kívül ilyenkor számít. Úgy gondolom, sokan azt mondanák, hogy inkább kiadnak kicsivel több pénzt az orvosságra, ha mondjuk cserébe nem szenvednek mellékhatásoktól, vagy akár vezethetnek is mellette, vagy ha biztonsággal szedhetnek más szert is együtt vele, ha épp szükségük van rá. Természetesen az éremnek mindig két oldala van, és az igazság az, hogy nem egyszer tapsztalható a napi munka során, hogy olyan kevés a pénzük az embereknek, hogy még akár húsz forint is sokat számít. Nyílván, ők nem fognak a fenti érvekkel foglalkozni, és kapásból rávágják, hogy nem érdekli őket, milyen gyógyszert kapnak, csak az olcsóbb legyen. Ami még elrettentőbb, és szomorúbb, hogy sokan inkább egyszerűen ki sem váltják a gyógyszerüket. Ilyenkor mindenképp érdemes átgondolnunk, mennyit ér meg az egészségünk?
Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A gyógyszer olyan valami, ami különleges helyet foglal el az értékesítés szempontjából. Felfogható úgy, hogy gyógyszerre mindig szükség van, mivel megveszik az emberek, hisz az egészségükhöz kell, így bármennyit megadnak érte. Az utóbbi évtizedekben viszont változott a helyzet, mivel sokkal tudatosabbá vált a társadalom. Ma már ugyanúgy versenyezni kell a patikáknak és a gyógyszercégeknek is a vevőkért. A minőség és megbízhatóság pedig különösen sokat ér ezen a piacon. Természetesen gyógyszerek esetében a minőséget nem nagyon lehet megkérdőjelezni, hisz komoly követelmények vannak, viszont a gyártásban vannak árnyalatnyi különbségek, és már ez is sokat számít. Ezekre az árnyalatnyi különbségekre igyekeztem rávilágítani. Az egyes attribútomokat felhasználva, elkészítve az elemzést, kiderülhet számunkra, hogy mennyire érdemes átgondolnunk egészségünk érdekében azt, hogy valóban kíméljük-e pénztárcánkat, és az olcsóbb pirulát válasszuk-e.
Eredmények értelmezése(EREDMÉNY)
A vizsgálat elvégzése bebízonyította, hogy nem feltétlenül az a helyes szemlélet, ha csak az árat tartjuk szemelőtt. Hajlamosak vagyunk rövidtávon nézni a dolgokat, és ez sokszor csapdába csal minket, hisz ha távlatban gondolkodunk, akkor például a fenti gyógyszerek esetében figyelembe vesszük azt, hogy inkább érdemes kiadni kicsit több pénzt, mert lehet, hogy ha ezt megtesszük, akkor hosszútávon nem kell például a felmerülő mellékhatás(ok) kezelésére költenünk.
Tizennyolc vérnyomáscsökkentőt vettem nagyító alá. Nézzük tehát, milyen eredmény jött ki:
- Az Estulic ára az elemzés szerint, 24,88 forinttal kedvezőbb, mint amennyiért kapható. 791 forint a TB alapára, és 815,88 forintot ér.
- A Physiotens esetében 2007 forint a TB alapár, viszont 32,62 forinttal kevesebbet ér, azaz 1974,38 forintot.
- Az Ebrantil alapára 3992 forint, viszont 32,96-al többet ér, tehát 4024,96 forintot.
- A Doxasozin Hexal az egyik legkedvezőbb, hisz 854 forintba kerül, viszont 108, 2 forinttal többet ér (962,2 forint).
- A Betalock ZOK 990 forintba kerül, ezzel szemben 41,02 forinttal kevesebbet ér, azaz 948,98 forintot.
- A Talliton 569,3 forintot ér, szemben az 536 forintos TB alapárral, ami 33,3 forinttal kevesebb.
- A Bisoprolol ratiopharm 442 forintba kerül, és 61,65 forinttal többet ér, azaz 503,65-öt.
- A Blokium Diu-nak 704 forint a TB alapára, 162,2 forinttal többet ér, 866,2 forintot.
- A Lercaton 37,89 forinttal kevesebbet ér, 4010 forint helyett 3972,11 forintot.
- Az Amlodipin ratiopharm 1414 forintos TB alapárához képest 12,6 forinttal többet ér, vagyis 1426,6 forintot.
- A Noviform 983 forint, ára 153,3 forinttal kedvezőbb, mint amennyit ér (1136,3 forint).
- A Tensiomin 199,72 forinttal kedvezőbb áru, azaz 545 forint 744,2 helyett.
- Az Inhibace plus 3598 forint, 5, 48-al többet ér, mint amennyibe kerül, azaz 3603,48 forintot.
- A Co- Renitec 464 forint, 707,34 forintot ér, azaz 243,34 forinttal kevesebbe kerül, mint amennyit ér.
- A Coozar 12,46 forinttal többe kerül annál, mint amennyit ér, 5888 forint helyett 5875,54 forintot ér.
- A Tervalon 1831 forintba kerül. 1941,26 forintot ér, a különbség tehát 110,26 forint.
- A Micardis plus ára 6600 forint, a különbség 35,12, viszont negatív irányba, így ez valójában csak 6564,88 forintot ér.
- A Diovan HCT 5334 forintba kerül, 35,37-el kevesebbet ér az elemzés szerint, 5298,63 forintot.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Nézzük összehasonlítva, hogyan alakul a sorrend, ha pusztán az árat vizsgáljuk, és akkor, ha az elemzéssel kapott eredményeket vesszük figyelembe.
ÁR ALAPÚ
- 1. Bisoprolol rtp.
- 2. Co-Renitec
- 3. Talliton
- 4. Tensiomin
- 5. Blokium Diu
- 6. Estulic
- 7. Doxasozin Hexal
- 8. Noviform
- 9. Betalock ZOK
- 10. Tervalon
- 11. Amlodipin rtp.
- 12. Physiotens
- 13. Inhibace Plus
- 14. Ebrantil
- 15. Lercaton
- 16. Diovan HCT
- 17. Cozaar
- 18. Micardis Plus
ELEMZÉS SZERINTI
- 1. Co-Renitec
- 2. Tensiomin
- 3. Blokium Diu
- 4. Noviform
- 5. Tervalon
- 6. Doxasozin Hexal
- 7. Bisoprolol rtp.
- 8. Talliton
- 9. Estulic
- 10. Amlodipin rtp.
- 11. Inhibace Plus
- 12. Cozaar
- 13. Physiotens
- 14. Ebrantil
- 15. Micardis Plus
Mit is mutat ez az eredmény, kinek lehet hasznos? Természetesen az egyik leglényegesebb szempont, hogy támpontot adhat az orvosoknak, segíthet nekik abban, hogy esetlegesen a terápia kiválasztásánál a lehető legtöbb szempontot figyelembe véve válasszák ki a megfelelő gyógyszert. Másrészt, a betegeknek megfelelő tájékoztatást kínál, és rámutat számukra arra, hogy amennyiben nemcsak a pénztárcájukat tartják szemelőtt, milyen eltérések lehetnek. Érdekes, hogy ennyi gyógyszert megvizsgálva jópár egyezőt találhatunk, illetve sok esetben közel vannak egymáshoz a táblázatban. Viszont akad jónéhány olyan is, amely nagyban eltér akkor, ha pusztán az ár alapján választunk, illetve ha a vizsgálati eredményeket figyelembe véve mérlegelünk. A laikusok számára is sok tanulságot hordoz ez a vizsgálat, hisz megmutatja, hogy pláne egy gyógyszer kiválasztásának esetében milyen sok tényezőt kell mérlegelni. Úgy gondolom, főképp a vérnyomáscsökkentők esetében nehéz a választás, hisz ilyenkor általában hosszútávon kell gyógyszerelni a beteget, illetve nagyon sok egyéb tényezőt kell mérlegelnünk, mert a hipertóniának sok különböző eredete lehet, és tulajdonképpen nincs két egyforma páciens, így természetesen igaz, hogy az elemzéssel kapott sorrend tekinthető egyfajta irányelvnek, de nyílván az egyéni anamnézis alapján ez nagyban változhat.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése(VITA)
Amikor nekiláttam a feladatnak, magam is nagyon kíváncsi voltam, milyen eredmény fog születni. Úgy gondolom, ahogy már a fentiekben is említettem, hogy a gyógyszer mindig is különleges helyet foglalt és foglal el a gazdasági piacon, hisz itt tulajdonképpen az emberek egészségével kereskednek. Minden nap dobnak piacra új készítményeket, a gyógyszercégek képviselőin nagy a nyomás, hisz minél többet el kell adniuk, függetlenül attól, hogy meggyőződésük mit diktál. Amikor orvoshoz megyünk, bizalmat adunk neki. Elfogadjuk tudását, szakértelmét, éppen ezért többségében megbízunk abban a terápiában is, amit Ő javasol. Ez nagy felelősséget jelent a doktoroknak, pláne azoknak, akik lelkiismeretesek, és úgy szeretnék kezelni a pácienseiket, hogy maximálisan kövessék az etikát, és hűek maradjanak a Hippokrateszi esküjükhöz. Úgy gondolom, az mindenki számára egyértelmű, hogy országunkban eléggé nagy hézagok vannak az egészségügyben. Mint sok területen, itt is az tapasztalható, hogy kiábrándultak az emberek, bizalmukat vesztették, és már eleve egyfajta szkepticizmussal indulnak el az orvoshoz, ha egyáltalán elindulnak. Ez azért is szomorú, mert ha tágabb perspektívában vizsgálódunk, ez azt vonja maga után, hogy nagymértékben leromlik a társadalom általános egészségi állapota, ami aztán kihatással van az élet minden területére, csomó egyéb járulékos költséget vonva maga után. Ezért is lenne lényeges, és úgy gondolom, az utóbbi években erre határozottan jó elképzelések vannak, hogy különböző szűrőprogramok keretében, felhívják az emberek figyelmét, hogy milyen fontos az egészségmegőrzés. Ezekbe a programokba bekapcsolódtak a patikák is, például többek között pont vérnyomásméréssel. Amennyiben a forintbeli hasznot nézzük, nehéz az összehasonlítás(lásd: A feladat során várható hasznosság pont). Nincs is nagy különbség az ár alapú választás és az elemzés közötti rangsor elejében. Ilyen értelemben mondhatnánk azt is, hogy ezesetben gyakorlatilag felesleges ennek a rendszernek az alkalmazása. DE! Ahogy már fentebb is írtam, a járulékos haszon mind erkölcsileg, mind pedig gazdaságilag óriási. Összességében megállapítható tehát, hogy mivel ez egy speciális terület, nehéz ilyen rendszereket alkalmazni, viszont ha körltekintően tesszük mindezt, akkor hosszútávon sokat nyerhetne vele az egészségügy is. Fejlődnünk, változtatnunk kell még jónéhány dolgon, de úgy gondolom, hogy akkor, ha az egészségügyben tevékenykedők, orvosok, nővérek, patikusok, gyógyszercégek képviselői összefognak, és megpróbálják elnyerni, visszanyerni az emberek bizalmát, és érdekeltté tenni őket abban, hogy ne csak akkor figyeljenek oda egészségükre, amikor már baj van, akkor van remény arra, hogy fizikailag és lelkileg is egy egészségesebb társadalommá váljunk. És amennyiben kicsit is tud ebben segíteni ez az elemzés, hasznos lehetne alkalmazása.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
- www.ogyi.hu
- Egészségügyi Közlöny, on-line változat (LVI. évfolyam, 23. szám, 2006. december 27.)
- www.nettober.com