„Ideális szakértői rendszer” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
a
a
1. sor: 1. sor:
 +
 +
 
Az ideális szakértői rendszer az oktatás kapcsán:
 
Az ideális szakértői rendszer az oktatás kapcsán:
 
#folyószöveges forrást alakít át strukturált üzenetekké (szabályokká)
 
#folyószöveges forrást alakít át strukturált üzenetekké (szabályokká)
14. sor: 16. sor:
  
 
Egy-egy szakértői rendszer akkor helyes, ha másnak kiadva a forrásdokumentumot, ugyanerre a kombinatorikai térre és ugyanerre a következtetés-sorozatra kell, hogy jusson a bármely másik szakértő is...
 
Egy-egy szakértői rendszer akkor helyes, ha másnak kiadva a forrásdokumentumot, ugyanerre a kombinatorikai térre és ugyanerre a következtetés-sorozatra kell, hogy jusson a bármely másik szakértő is...
 +
 +
Az ideális alapdokumentumok az, amelyben sok a HA-szócska! Hiszen ezek utalnak a feltételekre, elágazásokra...
 +
Persze a magyarban az AMENNYIBEN, az ÉS, a VAGY, a NEM, az ESETLEGESEN, a NÉHA, ESETENKÉNT, KÜLÖNBEN, RÉSZLEGESEN, EGYRÉSZT/MÁSRÉSZT, PÉLDÁUL, GYAKRAN, NEM MINDIG, NEM MINDEN ESETBEN, ZÖMMEL, RÉSZBEN, OLYKOR, ...,
 +
stb. is logikai terekre (szabályokra) utal...
  
 
A szakértői rendszerré való folyószöveg átalakításának céljai: a kommunikációs szakemberek felkészítése  
 
A szakértői rendszerré való folyószöveg átalakításának céljai: a kommunikációs szakemberek felkészítése  

A lap 2011. január 5., 22:38-kori változata


Az ideális szakértői rendszer az oktatás kapcsán:

  1. folyószöveges forrást alakít át strukturált üzenetekké (szabályokká)
  2. csak olyan forrást alkalmaz, melynek érthetősége meghaladja az átlagos olvasói szintet
    1. vagyis ahol, a kombinatorikai tér mérete rel. nagy
    2. a következmények megoszlása nem triviális (pl. 1 igen, n-1 nem)
    3. minél több variációnak van valós következménye
    4. a célcsoport és az alkalmazási élethelyzet felismerhető
    5. a következmények bizonyítása a forrásszöveg idézeteivel fontos
  3. attribútumai (alkérdései, oszlopfejlécei) közérthetők és léteznek rájuk válaszopciók
  4. főkérdése közérthető és léteznek rá válaszopciók
  5. a válaszopciók mindenkor kihagyás- és átfedés-mentesen fedik le a logikai teret

Vagyis, ahol az EGO elvei érvényesíthetők...

Egy-egy szakértői rendszer akkor helyes, ha másnak kiadva a forrásdokumentumot, ugyanerre a kombinatorikai térre és ugyanerre a következtetés-sorozatra kell, hogy jusson a bármely másik szakértő is...

Az ideális alapdokumentumok az, amelyben sok a HA-szócska! Hiszen ezek utalnak a feltételekre, elágazásokra... Persze a magyarban az AMENNYIBEN, az ÉS, a VAGY, a NEM, az ESETLEGESEN, a NÉHA, ESETENKÉNT, KÜLÖNBEN, RÉSZLEGESEN, EGYRÉSZT/MÁSRÉSZT, PÉLDÁUL, GYAKRAN, NEM MINDIG, NEM MINDEN ESETBEN, ZÖMMEL, RÉSZBEN, OLYKOR, ..., stb. is logikai terekre (szabályokra) utal...

A szakértői rendszerré való folyószöveg átalakításának céljai: a kommunikációs szakemberek felkészítése

  1. a strukturált gondolkodásra
  2. a teljeskörűség kezelni tudására és akarására
  3. a felhasználóbarátságra
  4. a felhasználás hatékonyságára

A KMT-s képzés esetében (Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy):

  1. a témakör legyen a tárgy idézőjelek közé foglalt nevéhez kapcsolódó google találatok alapján elkészítve
  2. vagyis legyen minél mélyebb műszaki informatikai karakterű
  3. olyan, ahol a Hallgatónak nincs megfelelő alapismerete
  4. a strukturálási kísérlet során mégis a témakör szóvivőjévé képes válni
  5. mert képes világos élethelyzetekre testre szabott tanácsot adni...
  6. vagyis képes arra, amire a folyószövegek zöme egyáltalán nem, ill.
  7. egy része folyószövegesen csak nehezen érthetően...