„Notebook” változatai közötti eltérés

A lap 2011. január 21., 08:27-kori változata

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Notebook-ok ár érték arányának az összehasonlító elemzése. Megvizsgálni, hogy melyiket éri meg a legjobban megvásárolni a többihez képest.

A feladat előtörténete

Mivel a notebook piac az utóbbi években hihetetlen mértékben megnőtt és nagyon nehéz eldönteni, kiválasztani a legoptimálisabbat, ezért gondoltam, hogy végzek egy összehasonlító elemzést ebben a témában. Én is notebook vásárlás előtt állok, kifejezetten jól jön a vizsgálódás.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A legtöbb fogyasztó legelőször az árat nézi, majd utána vizsgálja csak, hogy milyen paraméterek párosulnak az árhoz. Mindig reménykedünk, ha megtalálunk egy-egy olcsó árut, hogy a minősége is kiváló. Aztán rá kell jönnünk, hogy legtöbbször "olcsó húsnak, híg a leve".

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához szükséges adatok fiktív, kitalált adatok.

Objektumok (sorok):

• 1. notebook
• 2. notebook
• 3. notebook
• 4. notebook
• 5. notebook
• 6. notebook.

Attribútumok (X,Y oszlopok):

• cpu órajel(frekvencia, GHZ)
• cpu gyártó (processzor gyártó)
• ram(méret, GB)
• hdd(kapacitás, GB)
• felbontás (víszintes felbontás)
• súly(súly, kg).

Mindegyik attribútumnál a nagyobb érték a jobb, kivéve a súlyt, ott a kisebb érték a jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Notebook vásárlók, aki nem tudják eldönteni, melyiket érdemes megvásárolni, melyiknek a legjobb az ár-érték aránya.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat során választ kaphatunk arra, hogy a vizsgálatban résztvevő notebookok ára mennyire van arányban a technikai paraméterekkel. A hasonlóságelemzés segítségével objektív eredményt kaphatunk.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes objektumok -azaz a laptop legfontosabb összetevőinek minőségétől- értékeitől függ a notebook ára.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• 1. Objektumok meghatározása
• 2. Attribútumok meghatározása
• 3. Cél kijelölése (kürtőskalács legjobb árának kialakítása)
• 4. Adatok gyűjtése (saját kutatás)
• 5. Pivot tábla elkészítése az alapadatokból
• 6. COCO elemzés elkészítése: rangsor tábla elkészítése sorszám függvénnyel, Solver megoldás lépéseinek kidolgozása, módosuló cellák kijelölése, célcella kijelölése
• 7. Solver becslés készítése, tényadatok és becsült adatok összehasonlítása, eredmények kiértékelése
• 8. Vizsgált attribútumok fontosságának és érzékenységének megállapítása, kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Fejlesztés alatt... Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van 2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok) 3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma) 4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO 5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)