A lap 2011. január 21., 19:12-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A jegybanki alapkamat konzekvens változásának vizsgálata a különböző befolyásoló tényezőkön keresztül egy külföldi üzletember beruházási szándékainak alátámasztása céljából

A feladat előtörténete

Magyarország kedvező földrajzi helyzetének és szakszerű munkaerejének köszönhetően kedvelt beruházási helyszíne a külföldi befektetőknek.
2008 és 2010 között dekonjunktúra jellemezte a pénzpiacokat világszerte, melyek a bankok hitelkihelyezésének szűkítésével a befektetési hajlandóságot is visszafogta.

A kereskedelmi bankok a Jegybank monetáris politikáját figyelembe véve, ahhoz mérten teszik közzé az éppen aktuális hitelkamatlábat, amely kedvező esetben a beruházások élénkítését, egyéb esetben annak visszafogását eredményezheti.

Vizsgálatomban a jegybanki alapkamat alakulását elemeztem 2010-ig két évre visszamenőleg. A különböző befolyásoló tényezők, melyeket a Jegybank alapkamat megállapítás szempontjából figyelembe vesz:
az adott ország éppen aktuális GDP értékeinek alakulása, a munkanélküliségi rátája, előző évek beruházási hajlandósága (külföldi működőtőke beáramlás), az infláció és az állampapírok jegyzése.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A jegybanki alapkamat 2 év után először, 2010 november 30-án növekedett ismét 0,25 bázisponttal. A monetáris tanács döntése a vizsgált befolyásoló tényezők hatására, leginkább az inflációs cél elérésére vezethető vissza. A befektetők még kivárnak, döntéseiket hosszabb távú időszak elemzésével támasztják alá. Ennek egyik módja lehet az általam is vizsgált hosszabb távú időszak vizsgálata, mely 2 évet fog át, a 2008-as pénzügyi krízistől 2010 végéig.

Nehézségek, anomáliák nem terhelték a kutatómunkát és a kezdeti adatbázis kialakítását, mely a kezdetektől adott nagyságú volt, köszönhetően az alapos előtervezésnek. Az adatok döntő többsége a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról könnyen elérhetőnek bizonyultak. Szakmai szempontból viszont elmarasztalom a KSH adatszolgáltatását, mivel a legtöbb helyen %-os értékeket ad meg előző, vagy bázis időszakhoz viszonyítva. Jelen feladat megoldásánál ezek az adatok is megfelelőek voltak, mégis, a nyers, abszolút adatok más kutatásoknál lényegesen nagyobb segítséget jelenthetnek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Saját szerkesztés alapján felhasználtam a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján található adatokat és dokumentumokat.

Objektumok (sorok)

Az adatgyűjtés mérete 12*5 adat.

A jegybanki alapkamat 12-szer változott a vizsgált időszakban az 5 db befolyásoló tényező ismeretében.

A jegybanki alapkamat változás 2008 végétől 2010 novemberéig:

1. 2008.12.23

2. 2009.01.20

3. 2009.07.28

4. 2009.08.25

5. 2009.09.29

6. 2009.10.20

7. 2009.11.24

8. 2009.12.22

9. 2010.01.26

10. 2010.02.23

11. 2010.03.30

12. 2010.04.27

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1 magyarországi beruházások (MFt)
Irány: 0 (minél nagyobb, annál jobb)

X2 Fogyasztói árindex változása (infláció)
Irány: 1 (minél kisebb, annál jobb)

X3 Állampapír árfolyam alakulás (kummulált)
Irány: 0 (minél nagyobb, annál jobb)

X4 Bruttó nemzeti termék (GDP) alakulása
Irány: 0 (minél nagyobb, annál jobb)

X5 Munkanélküliségi ráta
Irány: 1 (minél kisebb, annál jobb)

Y jegybanki alapkamat aktuális mértéke (%)

A feladat által érintett célcsoportok

Külföldi és belföldi befektetők, akik beruházási döntéseiket a jegybanki alapkamat változásából és az így kialakuló kereskedelmi bankok hitelkamatlábaihoz mérten alakítják ki.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A Solver alkalmazásával lehetőség nyílik a befektetői preferenciarendszer szerinti értékelésre, a felhasználó maga állíthatja be, hogy mely szempontokat milyen súllyal szeretné az értékelésnél figyelembe venni. A Jegybank által közzétett alapkamatlábak a befektető cégek számára hasznosak pl. új létesítmény beruházása vagy új technológia bevezetésének eldöntése esetén.

A jegybanki alapkamatláb alakulását az azt befolyásoló tényezőkhöz viszonyíthatjuk.
Segítségével a beruházási döntések megalapozottabbak, tervezhetőbbek, mikor érdemes beruházni az adott országban, milyen gyorsan térülne meg a beruházás. (Alacsony hitelkamatlábak mellett a beruházási hajlandóság felélénkül, a külső finanszírozás kedvezőbb feltételek mellett érhető el).
Ha megvásárolják az elemző módszert, a beruházási célokat előirányzó vállalatok pontos ismereteket kapnak, rövid idő alatt. Az idő pedig pénz.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

1. Az adatok kigyűjtése a internetről (www.ksh.hu; www.mnb.hu)

2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis)

3. Pivot tábla készítése (pivot munkalap:)

4. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból (pivot munkalap)

5. KO-feltételek:

1= minél kisebb, annál jobb (infláció, munkanélküliségi ráta);

0= minél nagyobb, annál jobb (Belföldi beruházás alakulása, GDP, Kumulált állampapírok árfolyama).

6. COCO tábla készítése (rangsoronként: COCO Y= rangsor; (%) összeggel: COCO Y= %*100)

7. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével (COCO Y= %)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Vizsgálatomban a jegybanki alapkamat alakulását elemeztem, a befolyásoló tényezők következetes figyelembevételével.

Az eredmény két időpont kivételével kiegyenlített értéket mutat.

2010.01.26-ban túlértékelt

2010.04.27-én alul értékelt

Tehát eredményként elmondható, hogy két időpontot leszámítva a Jegybank Monetáris Tanácsának alapkamat megadása konzekvens a befolyásoló tényezők - vizsgált időszakban mért - alakulásával, azokkal sztochasztikus kapcsolatban áll.

A Solver vizsgálat lefuttatásakor 3 féle eredmény született: jegybanki alapkamat szintje és a vizsgált tényezők között alulértékelt, túlértékelt vagy kiegyenlített. A következő dátummal életbe lépett jegybanki alapkamat esetén mutattak a tényezők alulértékelést: 1. 2010. 04. 27

A befolyásoló tényezők alakulásához képest túlértékelt jegybanki alapkamat kihirdetésének dátuma: 1. 2010. 01. 26

A befolyásoló tényezők alakulásához képest túlértékelt jegybanki alapkamat kihirdetésének dátuma:

1. 2008. 12. 23

2. 2009. 01. 20

3. 2009. 07. 28

4. 2009. 08. 25

5. 2009. 09. 29

6. 2009. 10. 20

7. 2009. 11. 24

8. 2009. 12. 22

9. 2010. 02. 23

10. 2010. 03. 30

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Befektetőként megállapítható, hogy a magyarországi jegybanki alapkamat kiegyenlítetten kerül meghatározásra a befolyásoló tényezők tükrében. Jövőbeni beruházások előzetes megvalósíthatósági tervezésénél tehát konzekvens értéket kapunk az alapkamat vizsgálatából, azon keresztül az ország teljesítőképességére, várható infláció mértékére és egyéb az alapkamatláb meghatározásában szerepet játszó tényezőre.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Csupán egy adat a sok közül az adott ország jegybanki alapkamatlába, a beruházás előtervezésének elemzésében. Mégis olyan összegző érték, melyből egy időszak minden fontos információjára következtetni lehet.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok