„Halaszle” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
• A versenytársakhoz képest, milyen áron szerezzük be az alapnyogat és magát a készterméket milyen értéken értékesítjük? | • A versenytársakhoz képest, milyen áron szerezzük be az alapnyogat és magát a készterméket milyen értéken értékesítjük? | ||
| − | • A | + | • A éttermi stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes éttermi jellemzők (attribútumok) a konkurens éttermekkel történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vendéglátó egységünkre nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (éttermek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e a halászlére, vagy sem figyelembevéve az alapanyagokat, környéket kategóriát? |
| − | • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek | + | • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek a halászlé költségét tekintve, azaz 1 Ft halászlé ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a étteremközi összehasonlításban. |
| − | Ehhez a méréshez többféle | + | Ehhez a méréshez többféle módot választhatunk, többféle éttermi jellemzőt is választhatunk az elemzéshez. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba: | A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba: | ||
| − | • I. | + | • I. Fűszerezés |
| − | • II. | + | • II. Hal (mint elsőrendű és legfőbb alapanyag) |
| − | • III. | + | • III. Haltej kövérsége (mint másodrendű de nem elhanyagolandó alapanyag) |
| − | • IV. | + | • IV. Helyszín (környék) |
| − | • V. | + | • V. Kategória (a melegkonyhás vendéglátóüzlet kategóriába sorolása) |
| − | • Cél: | + | • Cél: Éttermek halászléinek összehasonlító elemzése a hozzávalók alapján, minimális étlapárra törekedve. |
| − | + | A első a '''Fűszerezés'''. Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy az étterem milyen intenzíven fűszerezi a halászlveit. | |
| − | A ''' | + | A '''Hal''' Mint elsőrendű alapanyagnál nagyon fontos tudnivaló, hogy milyen minőségű és melyik országból származó típusból főzzük az ételünket szem előtt tartva, hogy a halászlébe a kisebb méretűek a "jobbak". |
| − | + | A '''Haltej kövérsége''' Mint másodrendű de semmiképp sem elhanyagolandó alapanyagról meg kell jegyeznünk, hogy mindenképpen meghatározza az ételünk állagát, íz, szín és élvezeti értékét. Mértékegységként a gramm-ot használjuk. | |
| − | + | A '''helyszín''' Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az árkalkuláció szempontjából, legyen az a halászlé vagy bármely más étlapon szereplő termék fontos és semmiképp sem elhanyagolandó szempont az étterem földrajzi elhelyezkedése. Minél frekventáltabb helyen fekszik az adott vendéglátó üzlet annál magasabb árat határozhat meg. Magyarán mondhatjuk, hogy a helyszín és az ár egyenes arányban van egymással. | |
| − | A ''' | + | A '''Kategória''' Hasonló a helyzet mint a helyszín esetében. Az árat itt is főként a kategória határozza meg. Minél kisebb a kategória száma annál "előkelőbb" egy vendéglátó üzlet. Az üzlet/étterem kategóriába sorolását a tulajdonos végzi és a mindenkor hatályos település önkormányzatának a jegyzője ellenőrzi. |
== A feladat által érintett célcsoportok == | == A feladat által érintett célcsoportok == | ||
A lap 2011. január 21., 19:48-kori változata
GM 5.évf. levelező Pugner Tamás (FGDGDZ)
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
Forrás
A letölthető excel URL-je:
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az egyes kecskeméti éttermek halászlé kínálatainak összehasonlítása az egyes éttermi jellemzők és a halászlé egyes tulajdonságainak felhasználásával. Az étlapárak minimalizálása a célunk, azaz a legjobb összetétel kiválasztása a legversenyképesebb áron.
A feladat előtörténete
A vizsgálat célja, hogy több étterem (objektum) összehasonlításában bemutassa,hogy mely éttermekben milyen alapanyagokból juthatunk a legjobb halászléhez, figyelembe véve az étlapárak minimalizálását, magyarán a legolcsóban. Az információforrások körének leszűkítése indokolt.
Kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevők éttermek halászlére azaz azokra az alapanyagokra amelyek az említett étel elkészítéséhez szükségesek. Mindezek mellett ezt úgy kívánják értékesíteni, hogy azon a lehető legangyobb haszon legyen. Tehát a cél a minél nagyobb profit elérése, magyarán a profitmaximalizálás Az alapanyag ráfordítás alatt értjük a halászlé alapanyagai vásárlása kapcsán felmerült költségeket.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Általánosságban nagy gondot okoz az étteremvezetőknek, konyhafőnököknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak alapanyag beszerzésre, hogy maga az elkészített étel nyereséges legyen. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
• A versenytársakhoz képest, milyen áron szerezzük be az alapnyogat és magát a készterméket milyen értéken értékesítjük?
• A éttermi stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes éttermi jellemzők (attribútumok) a konkurens éttermekkel történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vendéglátó egységünkre nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (éttermek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e a halászlére, vagy sem figyelembevéve az alapanyagokat, környéket kategóriát?
• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek a halászlé költségét tekintve, azaz 1 Ft halászlé ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a étteremközi összehasonlításban.
Ehhez a méréshez többféle módot választhatunk, többféle éttermi jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
• I. Fűszerezés
• II. Hal (mint elsőrendű és legfőbb alapanyag)
• III. Haltej kövérsége (mint másodrendű de nem elhanyagolandó alapanyag)
• IV. Helyszín (környék)
• V. Kategória (a melegkonyhás vendéglátóüzlet kategóriába sorolása)
• Cél: Éttermek halászléinek összehasonlító elemzése a hozzávalók alapján, minimális étlapárra törekedve.
A első a Fűszerezés. Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy az étterem milyen intenzíven fűszerezi a halászlveit.
A Hal Mint elsőrendű alapanyagnál nagyon fontos tudnivaló, hogy milyen minőségű és melyik országból származó típusból főzzük az ételünket szem előtt tartva, hogy a halászlébe a kisebb méretűek a "jobbak".
A Haltej kövérsége Mint másodrendű de semmiképp sem elhanyagolandó alapanyagról meg kell jegyeznünk, hogy mindenképpen meghatározza az ételünk állagát, íz, szín és élvezeti értékét. Mértékegységként a gramm-ot használjuk.
A helyszín Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az árkalkuláció szempontjából, legyen az a halászlé vagy bármely más étlapon szereplő termék fontos és semmiképp sem elhanyagolandó szempont az étterem földrajzi elhelyezkedése. Minél frekventáltabb helyen fekszik az adott vendéglátó üzlet annál magasabb árat határozhat meg. Magyarán mondhatjuk, hogy a helyszín és az ár egyenes arányban van egymással.
A Kategória Hasonló a helyzet mint a helyszín esetében. Az árat itt is főként a kategória határozza meg. Minél kisebb a kategória száma annál "előkelőbb" egy vendéglátó üzlet. Az üzlet/étterem kategóriába sorolását a tulajdonos végzi és a mindenkor hatályos település önkormányzatának a jegyzője ellenőrzi.
A feladat által érintett célcsoportok
Minden olyan vállalkozás döntéshozói, akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Jelenleg az információ költséghatékonyságának mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket. A feladat és annak megoldása mintát próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve milyen eredményesek az információ költségtervezésében. Az egyes vizsgálati jellemzők mentén - törekedve a minél tisztább objektivitásra -, mennyire tekinthetőek a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek az információ ráfordításaik.
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
5. Pivot tábla elkészítése.
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága) - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
SOLVER eredmények értékelése
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak. A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják. A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
az internet használat első éve 13,23%,
a cég mérete 36,60%,
az e-innovátor attitűd 15,01%,
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
az elektronikus értékesítés aránya 8,79%
arányban járultak hozzá.
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
az internet használat első éve 25,94%,
az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának jelentős eltérése esetén is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
FONTOSSÁGI rangsor értékelése
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.) A rangsor a következő lett így az attribútumok között: 1. cég mérete 2. az internet használat első éve 3. az elektronikus beszerzés aránya 4. az elektronikus értékesítés aránya 5. az e-innovátor attitűd.
Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.
ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.) Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
A számítások alapján úgy vélem, hogy az internet használat első éve játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
